 |
|
Ahhoz, hogy a későbbiekben – pl. az iskolai – feladatok és problémák megoldásában
a gyermekek jól teljesítsenek, megszámlálhatatlanul sok összetevő
meglétére van szükség.
Az alábbiakban röviden átfutjuk,
hogyan is tekintünk a tanuláshoz (is)
szükséges képességekre.
|
Beszéd, mozgás, hallás, látás
Az életkornak megfelelő, verbális és mozgásos képességeken túl jól kell működnie a hallási-,
látási területeknek. E mozzanatoknak önmagukban is, és egymással összehangoltan is harmonikusan kell funkcionálniuk ahhoz, hogy bármilyen munka elvégzése sikeres legyen.
Feladattudat
Mindezek mellett azonban léteznek olyan faktorok is, amelyek hiánya ezt meggátolhatja.
Ilyen tényező például, hogy milyen a gyermek feladattudata, azaz figyel-e az elhangzó
kérésre, kérdésre, kidolgoz-e automatikusan megoldásra irányuló stratégiát,
véghez viszi-e azt, ellenőrzi-e befejezésképpen.
Figyelem
Amikor a feladat elhangzásakor nem figyel, akármilyen okos, szorgos, nem tudja azt megoldani. Illetve, ha nem megfelelő terjedelmű a figyelme, könnyen elfárad, kilép a feladathelyzetből, elkezd beszélgetni, mocorog, másra koncentrál.
Befejezem, amit elkezdtem
Akkor is kilép a problémamegoldó szituációból, ha nincs meg benne
az a természetes igény,
hogy az elkezdett dolgokat befejezze.
2 tanács:
- Ha már kisgyermekkorban következetesen arra szoktatjuk, hogy pakoljon el a játék végén, hozzájárulunk ahhoz, hogy később is kitartóan végigcsinálja feladatait.
- Továbbá, ahogy cseperednek, fokozatosan bevonhatjuk a lurkókat
a mindennap ismétlődő tevékenységek lezárásába is, pl. piszkos ruhát a szennyesbe, étkezés után az edényeket
a mosogatóba tesszük.
Ónodi Csilla
A szerző gyógypedagógus,
a GEKKO pedagógiai igazgatója
|
 |
 Küldje tovább ezt az oldalt!
És már csak ezek vannak hátra:
|
