Apgar-skála, Apgar-érték

A skála vagy pontrendszer a nevét Virginia Apgar (1909. június 7.–1974. augusztus 7.) amerikai aneszteziológus nőről kapta. A skála megalkotását követően nem sokkal a világon legelterjedtebb mérési rendszer lett, segítségével mérik fel az újszülöttek állapotát. Közérthetően definiálva nevezhetjük életrevalósági skálának, melyet közvetlenül a gyermek megszületése után vesznek fel még a kórházban.

Felvétele során 5 életjelenséget pontoznak.

  1. légzés
  2. szívműködés
  3. izomtónus
  4. bőrszín
  5. reflex / ingerlékenység

Mindegyikre maximum két pont adható. Tehát a maximális Apgar-érték: 10. Ennél alacsonyabb pontszám valamilyen eltérést, a túlságosan alacsony szám pedig súlyosabb rendellenességre hívja fel a figyelmet. Meghatározzák a születés után 1 és 5 perccel, illetve indokolt esetben mérik 10 perc elteltével is. A pontszám meghatározása úgy történik, hogy megszületést követően 1 perccel öt könnyen észlelhető objektív élettani paramétert értékelnek 0, 1, illetve 2 ponttal,  majd a pontszámokat összegzik.

Mit mérnek?

1) Szívműködés:

  • Hiányzó szívműködés: 0 pont
  • 100/perc szívfrekvencia alatt: 1 pont
  • 100/perc szívfrekvencia fölött: 2 pont

2) Légzés:

  • Hiányzó légzés: 0 pont
  • Felületes, szabálytalan légzés: 1 pont
  • Erőteljes sírás: 2 pont

3) Izomtónus:

  • Petyhüdt, tónustalan újszülött: 0 pont
  • Gyengén behajlított végtagokkal fekvő újszülött: 1 pont
  • Aktívan mozgó újszülött: 2 pont

4) Reflex, ingerlékenység az orrgarat puha szondával történő ingerlésével:

  • Válasz hiánya: 0 pont
  • Arcfintor megjelenése: 1 pont
  • Köhögés, tüsszentés: 2 pont

5) Bőrszín:

  • Sápadt vagy elkékült (cianotikus) újszülött: 0 pont
  • Csak a végtagokon észlelhető az elkékülés: 1 pont
  • Test szerte rózsaszín újszülött: 2 pont

Az első vizsgálatot egy újabb tesztfelvétel követi: öt perc elteltével megismétlik a felsorolt paraméterek értékelését. Míg az 1 perces Apgar-érték a magzat méhen belüli állapotára utal „vissza”, az 5 perces a késői újszülött kori kimenetel előjelzésére alkalmazható, inkább az adaptáció (megváltozott környezethez történő alkalmazkodás) sikerességét mutatja.

Az Apgar pontrendszer (életrevalósági skála) tehát egy gyors, egyszerűen alkalmazható mód, melynek alkalmazásával a világra jött újszülött korábbi, méhen belüli állapotáról információkat nyerhetünk, valamint az azonnali ellátás szükségességéről dönthetnek. Ha a szükséges harmadik méréskor nincs jelentősebb változás a pontértékek között, jelzi, hogy nem pusztán egy átmeneti adaptációs rendellenességről van szó, a zavar elmélyülhet. A skála nevét végtelenül egyszerű megjegyezni, hiszen az orvosnő nevéből egy betűszót alkottak, melynek minden betűje egy-egy mérési szempontot jelent: A – arc- és testszín, P – pulzus, G – grimasz, A – aktivitás, végtagmozgás, R – respiráció (légzés)

A mért adatok értékes információkkal szolgálhatnak az újszülöttkor első pillanataiban. Sokat emlegetjük, hogy az agyi érési folyamatok többsége hat éves korig lezárul,  hogy a gyermeki idegrendszer milyen plasztikus, milyen képlékeny. Ez egyúttal sajnos azt is jelenti, hogy a krízisek ugyanilyen nagy és veszélyes minőségi változásokat tudnak előidézni a még kialakulatlan idegrendszerben.

A pontokat összegezve az érték 0 és 10 közötti lehet

  • 10-es összpontszám jelenti a lehető legjobb állapotot.
  • 8-10-es Apgar-érték érett súlyú újszülött esetén azt jelenti,
    hogy további beavatkozásra nincs szükség.
  • 5-7 érték között az újszülöttön bőringerek alkalmazását kell megkezdeni,
    egyidejűleg az arc elé helyezett arcmaszkon keresztül oxigén belélegzését szükséges biztosítani.
  • 0-4 Apgar-értékű újszülött szülőszobai intenzív ellátását azonnal
    meg kell kezdeni. Ennek részeként a légcsőbe tubust vezetnek be,
    az újszülöttet haladéktalanul elkezdik ballonnal lélegeztetni.
    Nem megfelelő szívfrekvencia esetén szívmasszázst végeznek,
    melyet szükség szerint gyógyszeres kezeléssel is kiegészítenek.

Hol rögzítik az Apgar-értéket? Hol található?

A szülés után az anya megkapja a kórházi zárójelentést, ezen feltüntetik az értéket, ugyanígy a gyermekkel kapcsolatos első egészségügyi dokumentum is magába foglalja. A gyermek egészségügyi könyvébe is bejegyzik.