PISA 2012

PISA 2012

Mit tudnak ma a 15 évesek világszerte és hogyan képesek hasznosítani az általános iskolában tanultakat a való életben? Ez derül ki a 2012-es PISA kutatás nemrégiben közzétett eredményeiből. Az országok közötti rangsor alaposan megváltozott 2006 óta, az új éllovasok egyértelműen az ázsiai országok tanulói. A kutatók közvetlen összefüggést látnak a koragyermekkori oktatás és a 15 éves korban végzett PISA felmérések eredményei között.

Tovább >>>

A koragyermekkori programok hatékonysága

Harvard-inbrief-programs-1

A Harvard Center on the Developing Child kiadványa alapján 4 pontban összefoglaljuk, miben rejlik az első évek oktatáspolitikájának hatékonysága. A publikáció több évtizeden át tartó kutatások tanulságait foglalja össze röviden és közérthetően.

Tovább >>>

Tanulási zavar és intelligencia

Már a tanulási zavarok definiálásakor problémát jelentett e jelenségkör és az intelligencia közti kapcsolat tisztázása. Az alábbiakban részletesen körbejárjuk a kérdést.

Tovább >>>

A tanulási zavar prevenció és a szenzitív periódusok

Elterjedt nézet Magyarországon, hogy a baba, kisgyermek fejlődésében megmutatkozó kisebb hiányosságokkal felesleges foglalkozni. Nem csak szülők, szakemberek is terjesztenek ilyen jellegű információt. A Nők Lapja hasábjain például azt olvastuk, hogy a beszéd késésén / hiányos funkcióján felül más fejlődési problémáról beszélni szélhámosság. Hiszen szenzitív periódusok a beszéden kívül nem is léteznek, bőven elég más problémákkal akkor foglalkozni, ha és amikor esetleg előfordulnak. Mindez teljesen és alapjaiban ellentmond annak, amit minden gyógypedagógus és konduktor Magyarországon is megtanul a felsőoktatásban. Természetesen léteznek szenzitív periódusok nem csak a beszéd, de a többi képesség elsajátítása terén is. Ez alapigazság, amelyre a korai fejlesztés tudománya alapul. Nem csak mi állítjuk ezt, Maria Montessori, Jean Piaget és Felicia Affolter tudományos munkásságát is kétségbe vonja, aki azt hiszi, hogy beszéd fejlődésén kívül más területen nem léteznek szenzitív periódusok, tehát olyan időszakok, amelyek elmúlását követően a segítségnyújtás már nem hatékony.

Tovább >>>

A tanulási zavar meghatározásai a szakirodalomban

A jelenség leírására irányuló törekvések gyökerei a múlt században keresendők. Az 1890-es években számos olyan tanulmány jelent meg, amelyek az agy bal féltekéjének sérülése következményeként olvasási készségüket elvesztett betegekről számolnak be. Erre alapozva nevezete el „szóvakságnak” Hinshelwodd (1895) a bal agyi féltekében lezajló neurológiai eltérések okozta rendellenességek egy csoportjátEzeket a betegeket az jellemezte, hogy az olvasás komoly nehézségekbe ütközött normális oktatási körülmények és ép értelem mellett (Gyarmati, 1998).

Tovább >>>

Hogyan változik a tanulási zavarok értelmezése?

A tanulási zavar fogalma napjainkig jelentős fejlődésen ment keresztül. Az első átfogó tanulmányok, melyek a tanulási zavar etiológiáját vizsgálták a koragyermekkori agyi károsodásokkal, hozták összefüggésbe a problémát. Egyes kutatók kimutatták, hogy az organikus sérülés következtében akadályozott az észlelés, a gondolkodás, és a viselkedés egyes területe. Szerintük a károsodás a születés előtti, alatti vagy után időszakban keletkezik.

Tovább >>>

Hogyan kezelik Magyarországon a tanulási zavar előjeleit?

Cikkünk arról szól, hogyan is kezelik Magyarországon a gyermekek ötödét érintő súlyos problémák felhívó jeleit. Hiánypótló információ ez, hiszen a gyermeke egészséges fejlődése miatt aggódó anyuka olyan tanácsot ma bárhol kap, hogy ne törődjön vele! Egykönnyen ráragasztják a “paramama” gúnynevet és szakemberek is csak annyira méltatják: ne féljen, majd kinövi …

Tovább >>>