PISA 2012

PISA 2012

Mit tudnak ma a 15 évesek világszerte és hogyan képesek hasznosítani az általános iskolában tanultakat a való életben? Ez derül ki a 2012-es PISA kutatás nemrégiben közzétett eredményeiből. Az országok közötti rangsor alaposan megváltozott 2006 óta, az új éllovasok egyértelműen az ázsiai országok tanulói. A kutatók közvetlen összefüggést látnak a koragyermekkori oktatás és a 15 éves korban végzett PISA felmérések eredményei között.

Tovább >>>

Értelmileg akadályozott kislány oktatása, fejlesztése

KÉRDÉS: Kedves Gergő! Szakmai tanácsot szeretnék kérni egy középsúlyos értelmileg akadályozott kislány ügyében. Jelenleg egy általános iskola integrált osztályában tanul második osztályban. A szülők mindent megtesznek gyermekük fejlődése érdekében, talán túlzottan is. Hetente négy alkalommal fejlesztő pedagógusok egyéni fejlesztésben részesítik az iskolai tanórák alatt, illetve azután is, de így is naponta 4-5 órát ül iskolapadban, ami szerintem megterhelő, jár az iskolai tornaórára és külön még gyógytornára is, valamint tánckörre és varrókörre is. A hozzátartozók meglátása szerint logopédiai foglalkozása is szükség lenne. A jelenleg a nyugdíjas nagymama is sokat foglalkozik a kislánnyal, aki tanítónőként dolgozott. Most még orvosi ajánlásra pszichológushoz is kellene járnia, aki rendszeresen beszélget vele, mivel mostanában rángatózik, éjszaka nyugtalanul alszik. Nem sok ez, ennyi program ennek a kislánynak? A pszichológiai foglalkozás is hasznos, de véleményem szerint egy átlagos mentális képesség szükséges ahhoz, hogy rendre betudja tartani az ott átbeszélteket. Nagyon aranyos kislányról van szó, de attól tartunk, hogy ilyen sok hatás alatt összeomlik. Tovább >>>

A felnőttkori diszlexia problémái…

KÉRDÉS: Kedves Gergő! A tanácsadás rovatot olvasgatva, időben nem éppen ide illő problémám, amellyel most felkeresem. Én már egy felnőtt lány vagyok, és saját problémámmal keresném fel. Még általános iskolában kezdődött a probléma és míg tanulok, végig kíséri utamat és ez a diszlexia. Ez felmérésekkel sajnos nem került kimutatásra, de már ahogy többször olvastam róla, valószínűsíthető hogy ez lehetett az oka az olvasási nehézségeimnek. Gyermekkoromban nagyon nehezen tanultam. Édesanyám türelmével, sok szenvedéssel s az Én könnyeimmel készültek el esténként a házi feladatok. Több esetben is összekevertem a betűket mint pl: o, ó-t, ö, ő-t, u, ú-t, ü, ű-t és a b, d betűvel is voltak gondjaim. Sokáig nem tudtam megjegyezni, hogy melyik a bal és a jobb kezem. Ezek a problémák még az általános iskola alsó tagozatán jelentkeztek, ennek már több mint 20 éve. Akkoriban nem tudom, hogy mennyire volt ismert ennek a problémának a felismerése, feltárása a tanárok körében? Én egy vidéki kis faluban jártam az általános iskolát és ott nem volt ilyen lehetőség mint például szakmai készségfejlesztésre, korai fejlesztésre. Szóval miután elővezettem a történetemet és bátorkodom megkérdezni a következőket. Jelenleg főiskolára járok most voltam 2 éves így már csak 1,5 évem van hátra. Abban kérném a segítségét, hogy hogyan lehetne fejleszteni azt hogy jobban megmaradjanak a fejemben azok a dolgok amiket olvasok, tanulok és hogy a tanulás ne egy fárasztó és nehéz szenvedés legyen a számomra. Még lenne egy kérdésem: Ilyen idősebb korban is végeznek-e, végezhető-e még az állapotfelmérés abban a problémában, hogy valaki valóban diszlexiás-e vagy már ezt korábban kellett volna, még gyermekkorban? Válaszát előre is megköszönve. Köszönettel: Viktória

Tovább >>>

Olvasási, írási nehézséget okozhat a gyors mozgásfejlődés?

KÉRDÉS: Kedves Gergő! Az itt leírt válaszok között találtam olyat, ami egy kicsit bővebben érdekelne. Történetesen a korai felállás és elindulás későbbi kihatásai a fejlődésre. A nagylányom most 9 éves és annak idején 7 hónapos korában felállt, és 9 hónapos korában már kapaszkodás nélkül elindult. Erre egyáltalán nem ösztönöztük, nem siettettük a dolgot, ő maga akarta. Minden jól ment, mozgásában jól fejlődött később is, ügyesen tornászik, nincsenek tartási problémái. Iskolai gondok azonban vannak, elég nehezen ment és még egy kicsit nehezen is megy az olvasás, írás. Ez valóban lehet a gyors mozgásfejlődés hatása? Most van egy másik babánk, aki 5 hónapos. Egyenlőre úgy tűnik Ő meg túlságosan lusti, mert még nem is forog. Ülni nagyon szeret és ha leültetjük a szőnyegre 1-2 percig úgy is marad. Szeretném, ha nála nem jönnének elő ilyen gondok, ezért kérem tanácsát! Üdvözlettel: Éva

Tovább >>>

Iskolára felkészítés 1 hónapos kortól

iskolara-felkeszites-1-honapos-kortol-nyitokep

Korunk talán legnagyobb vívmánya, hogy mindenkinek megadatik általános iskolába járni. Az írás, olvasás, számolás készsége, az általános műveltség és az alapvető tantárgyi ismeretek már nem csupán kevesek kiváltsága, hanem mindenki számára lehetőség. Ugyanakkor a jövőnket alapvetően meghatározza, hogyan sikerül teljesíteni a tanulásban. Egyáltalán nem mindegy, hogy bukdácsolunk-e az általánosban, vagy könnyedén vesszük az akadályokat és tovább tudunk tanulni. Aki rögtön az elején lemarad, könnyen behozhatatlan hátrányba kerülhet és a társadalom perifériáján találhatja magát. A józan ész tehát azt diktálja, hogy a gyermekeket alaposan fel kell készíteni az iskolára. A tudomány pedig azt, hogy a felkészítést a lehető leghamarabb racionális megkezdeni.

Tovább >>>

Tanulási zavar és intelligencia

Már a tanulási zavarok definiálásakor problémát jelentett e jelenségkör és az intelligencia közti kapcsolat tisztázása. Az alábbiakban részletesen körbejárjuk a kérdést.

Tovább >>>

A tanulási zavar prevenció és a szenzitív periódusok

Elterjedt nézet Magyarországon, hogy a baba, kisgyermek fejlődésében megmutatkozó kisebb hiányosságokkal felesleges foglalkozni. Nem csak szülők, szakemberek is terjesztenek ilyen jellegű információt. A Nők Lapja hasábjain például azt olvastuk, hogy a beszéd késésén / hiányos funkcióján felül más fejlődési problémáról beszélni szélhámosság. Hiszen szenzitív periódusok a beszéden kívül nem is léteznek, bőven elég más problémákkal akkor foglalkozni, ha és amikor esetleg előfordulnak. Mindez teljesen és alapjaiban ellentmond annak, amit minden gyógypedagógus és konduktor Magyarországon is megtanul a felsőoktatásban. Természetesen léteznek szenzitív periódusok nem csak a beszéd, de a többi képesség elsajátítása terén is. Ez alapigazság, amelyre a korai fejlesztés tudománya alapul. Nem csak mi állítjuk ezt, Maria Montessori, Jean Piaget és Felicia Affolter tudományos munkásságát is kétségbe vonja, aki azt hiszi, hogy beszéd fejlődésén kívül más területen nem léteznek szenzitív periódusok, tehát olyan időszakok, amelyek elmúlását követően a segítségnyújtás már nem hatékony.

Tovább >>>

Baj, hogy a képeket fejjel lefelé tartja?

KÉRDÉS: Kisfiam 2 éves lesz néhány nap múlva. Bár szakember nem látta, szerintem szépen fejlődik, nyugodt, kiegyensúlyozott kicsi gyermek. Aggodalmam oka az, hogy a képeket szinte kivétel nélkül fejjel lefelé tartja maga előtt. Nagyon szeret olvasni és mivel az utóbbi időben az is előfordult, hogy tiltakozott, ha meg akartam fordítani a könyvet a helyes irányba, arra gondoltam érdemes lenne szakemberhez fordulni ezzel a problémával.

Tovább >>>

Testséma, téri tájékozódás – olvasás, írás, számolás

Az iskolába lépő gyermektől elvárható, hogy ismerje és meg tudja nevezni a főbb és az apróbb testrészeit, saját testén, a térben és a síkban (pl. füzetlapon) jól tájékozódjon, valamint meg tudja különböztetni a jobb és a bal oldalt is.

Tovább >>>

Stabil, bizonytalan, keresztezett dominancia

Legkésőbb gyermekünk iskolába lépése előtt hallhatunk ilyen kijelentéseket: „Az Ön gyermekénél stabil / bizonytalan / keresztezett a dominancia.” Mit jelent ez? A dominancia az egyik oldali szem- kéz- fül- láb használatának az előnyben részesítése, az egyik oldali szerv jobb teljesítménye, gyorsabb észlelése, gyorsabb reakciója, nagyobb ügyessége és ereje.

Tovább >>>