Koraszülöttség, koraszülés – rizikótényezők, tudnivalók

Milyen gyakori? Milyen okok vezethetnek koraszüléshez? Hogyan csökkenthető a kockázata? Mit kell tudni a koraszülött csecsemőről? Hogyan fejlődnek tovább? Megelőzés és tudatosság – családtervezés, majd terhesgondozás, egészséges életmód, kiegyensúlyozott táplálkozás, mozgás, káros szenvedélyektől mentes élet, betegségek körültekintő orvoslása – ezen fogalmak mentén kell gondolkodnunk ahhoz, hogy leendő szülőként mindent megtegyünk magzatunk optimális fejlődéséért.

A kihordási idő

A fogantatástól számított 37 – 42. hétig tart a magzat normál kihordási ideje. A születendő gyermek szervezete ennyi idő alatt készül fel arra, hogy az anyától függetlenül is életképes legyen.

Az érett újszülöttek súlya 2500g és 4500g között mozog.

Az időre, ám 2500g alatti súllyal – kis súlyú újszülött -, valamint a 37. hét előtt megszületett koraszülött gyermekek – jellemzően 2500g alatti súllyal – rizikócsoportot alkotnak a normál fejlődés szempontjából. A méhen belül eltöltött idő és az elért testsúly alapján a 24. fogamzási hét és az 550g – extrém kissúlyú és éretlen koraszülött – vált alsó határértékké az életben maradási esélyek tekintetében.

Kis súlyú újszülöttek

Az un. kis súlyú újszülöttek esetében a fejlődési folyamatok már a méhen belül megrekednek annak ellenére, hogy az ott eltöltött időhossz optimális . Ezekben az esetekben – nagy valószínűséggel – valamilyen fejlődési rendellenesség állhat a háttérben. A méhen kívüli további fejlődés szempontjából fontos a fokozott megtámogatás ezen gyermekek esetében is, hiszen ekkor is éretlen szervezettel van dolgunk.

8-11 százalék

Statisztikai adatok szerint a terhességek kb. 8-11%-a fejeződik be hamarabb (100 szülésből 8-10 esetben), mint az várható lenne.Időben minél távolabb vagyunk a „kiírt” időponthoz képest, annál komolyabb, súlyosabb következményekkel kell számolni az újszülött állapotát illetően.

A csecsemőhalálozások és a később kialakuló állapotok (érzékszervi-, értelmi-, mozgássérülések, magatartás-, figyelemzavar, tanulási problémák) hátterében nagy százalékban találjuk a koraszülöttségből eredő eltéréseket.

Ezért kell lehetőleg mindent megtenni azért gyermekvállalóként is, hogy a koraszülés esélyét csökkentsük és ezért kiemelt fontosságú az orvostudományon belül is a koraszülés kockázatának kiszűrése és megelőzése.

Van normál menetrend, az újszülött nincs “készen”

Az anyaméhben való fejlődésnek is meghatározott üteme van, a különböző szervrendszerek egy előírt program szerint fejlődnek. Mivel az érett újszülöttnél sem záródnak le még a fejlődési folyamatok, vagyis a gyermek születésekor még „nincs készen”, ezért egy idő előtti születésnek nagy a kockázata a tekintetben is, hogy milyen „készültségi” fokon állnak az egyes működési folyamatok (például elég érett-e a tüdő, az idegrendszer stb. ahhoz, hogy jól reagáljon az ingerekre stb.).

Mi okozza?

Az objektív okokat vizsgálva megállapítható, hogy csak kb. az esetek felénél találunk konkrétumokat a háttérben. Többek között magzatkárosító környezeti tényezők is fellelhetőek a kórtörténetben – méhen belüli fertőzések, az anya alultápláltsága, a különféle élvezeti szerek használata stb.-, gyakoribb a fiatalon, illetve a rövid időn belül többször teherbeeső nők között, ikerterhességeknél és súlyosabb anyai betegségek (pl. magas vérnyomás, epilepszia) esetén is.

Konkrét, ismert ok nélkül

Sokszor azonban minden gondosság és elővigyázatosság mellett, konkrét kiváltó ok nélkül is megindul az idő előtti szülés. Az esetleges koraszülésnek sokszor vannak jól diagnosztizálható előjelei (pl. intenzív méhösszehúzódások, kinyílt méhszáj) és ekkor – az orvos előírásainak megfelelően – meg kell tenni a megfelelő óvintézkedéseket (ágynyugalom, gyógyszeres kezelés).

Amennyiben kivitelezhetetlen a szülés megindulásának késleltetése, megfelelően felszerelt és megfelelően képzett szakorvosi teamnek kell várnia a kis jövevényt. A koraszülöttek esetében hosszú – több napos, hetes, hónapos – kórházi ellátásra kell számítani.

Éretlen idegrendszer

A koraszülöttekre jellemző, hogy az idegrendszer egésze – így többek között a légzés-, a száj- és a garat mozgását szabályozó terület is – éretlen. A légzést szabályozó központ és a tüdő, mint szerv fejletlensége miatt gyakori a légzés leállás (apnoe), a nyelő- és a szopó mozgás szabályozásáért felelős területek éretlensége nehezíti a táplálkozást, amihez hozzájárul az is, hogy a bevitt tápanyag feldolgozása is nehezebb az emésztőrendszer nem megfelelő működése miatt (kicsi a gyomor és lassú a feldolgozás).

Orvosi segítség a táplálásban

A nagyon éretlen újszülöttek esetében gyakran a vénán-, majd a szondán keresztüli táplálás jelenti a megoldást mielőtt a szájon át történő tápanyagbevitelre is lehetőség nyílik.

Gyakoribb a sárgaság

Jellemző a májműködés éretlensége – a bilirubin nevezetű epefesték lebontása nehezített az ahhoz szükséges enzim hiánya miatt – és emiatt a sárgaság gyakrabban alakul ki koraszülötteknél, mint az érett újszülötteknél. Általában enyhe lefolyású a sárgaság, de súlyosabb esetekben agykárosodást is okozhat.

Az agyvérzés kockázata

A koraszülöttek esetében nagy az esélye egy esetleges agyvérzés kialakulásának is, főként a 32.terhességi hét előtt megszületetteknél, azoknál akiknél valamiféle komplikáció lépett fel a szülés folyamán, illetve akiknél a szülést követően légzészavar áll fenn. Attól függően, hogy az agyvérzés melyik területen és mekkora kiterjedéssel zajlik le, attól függ a következmények súlyossága (normál fejlődéstől a halálozásig terjed a skála).

Gyenge immunrendszer

Az egyik legnagyobb veszélyt az általában gyenge immunrendszer jelenti a koraszülöttek számára. A normál lefolyású terhesség utolsó heteiben a méhlepényen keresztül a különböző fertőzésekkel szembeni védekezésre alkalmas ellenanyagok vándorolnak át az anya szervezetéből a magzatba. Koraszülötteknél ez a fázis kimarad, ezért fokozottan ügyelni kell a higiénikus és fertőzésmentes környezet biztosítására és a kezelésük során alkalmazott orvosi eszközök megfelelő sterilizálására is.

Testhőmérséklet

A szülést követően az új környezethez való alkalmazkodásban fontos szerepe van a testhőmérsékletet szabályozó központ működésének is. Érett újszülöttek, csecsemők esetében is sokszor okoz kellemetlenséget, hogy ezen központ működése sokáig rugalmatlan és eleve nehezen alkalmazkodnak a környezet hőmérsékletének változásaihoz. Koraszülött gyermekek testhőmérséklete hamar le tud hűlni, mert a kicsi súlyhoz nagy testfelület társul és így nagy a szervezet hőleadása. Ezért, a koraszülött inkubátorban történő elhelyezése az ideális testhőmérséklet fenntartása miatt is elengedhetetlen.

Az orvostudomány felkészült

A koraszülött gyermekek életbentartására már felkészült az orvostudomány, ismerik a veszélyeket és azok kivédését, kezelését is. A speciális koraszülött osztályokon mindent megtesznek azért, hogy az életfunkciók tekintetében minél rövidebb idő alatt normalizálódjon a gyermekek állapota és minél hamarabb az otthoni környezetben folytathassák az eddig nehezített életüket.

És a pedagógia?

A koraszülött gyermek pedagógiai szempontból is külön figyelmet érdemel, hiszen azáltal, hogy az idegrendszer kisebb-nagyobb mértékben érintett lehet a koraszülés következtében (eleve éretlen működés, egyéb oxigénhiányos állapotok stb.), fennáll a kisebb-nagyobb fejlődési rendellenességeknek, fejlődési módosulásoknak az esélye is. Ezért a koraszülött gyermekek fejlődését hosszabb időn át kontrollálni, figyelni kell, így várhatóan az ún. normális fejlődéstől való eltérést időben fel lehet fedezni, és el lehet kezdeni a megfelelő terápiát is egyúttal.

Korrigált életkor

A korrigált életkor elterjedt fogalom a koraszülött gyermekek fejlődésének a nyomon követésében. A korrekcióra azért van szükség, mert adott volt egy előre megállapított várt születési időpont, amihez képest idő előtt megszületett a gyermek, éretlenebb szervezettel.

Így akkor, amikor az egyes képességeknek a fejlődési ütemét elemezzük, nem a valós életkort kell figyelembe venni, hanem abból ki kell vonni azt az időintervallumot, amennyivel hamarabb látta meg a napvilágot az újszülött. Így például egy naptár szerinti egy éves gyermek, ha 8 héttel hamarabb született, akkor az ő fejlődési kora 10 hónap és ez esetben nem várjuk még el azt tőle, hogy önállóan, vagy kapaszkodva járjon, de azt igen, hogy másszon és kapaszkodva felálljon.

Azok a gyermekek, akik bár korábban, de időarányosan megfelelő súllyal születtek elég rövid időn belül utolérik az időben született társakat, náluk hamar megszűnik a „korrigált életkoros” számítás és utána a valós életkor számít a teljesítmények értékelésekor.

Minél távolabb van a valós születésnek a dátuma a várt időponthoz képest, illetve ha egyéb sérülések, rendellenességek is nehezítik a fejlődést, annál tovább marad érvényben a korrigált életkor figyelembevétele.

Tanulási-, figyelem-, magatartás zavar

Tény: a tanulási-, figyelem- és magatartás zavarral küzdő gyermekek között szép számmal találhatunk koraszülött gyermekeket is. Az ő esetükben is az a cél, hogy valamennyi képességüket az életkoruknak megfelelő szintre hozzuk fel és a speciális mozgás- és egyensúlytréningek segítségével felszámoljuk az éretlen idegrendszeri működés folyományként kialakult tünetegyütteseket.

Az élet a születés után folytatódik …

Általában véve is elmondható, hogy a mai modern terhesgondozás, szűrővizsgálatok igazán hatékony, fejlett segítséget nyújtanak az ember életének első 9 hónapja alatt. Ez rendkívül fontos, és örömteli, hiszen életünk nem a születéssel kezdődik, és ezekkel az erőfeszítésekkel az orvostudomány hatalmas fejlődést tett, hogy a fejlődés legintenzívebb, legfontosabb szakaszában asszisztáljon.

Az agyi éréséi folyamatok is folytatódnak tovább

Gyakran hangsúlyozzuk, ismételjük, hogy az élet nem a születéssel kezdődik. Saját szakmám, a gyógypedagógia gyakorlójaként azonban arra is fontos felhívni a szülők – és gyermekkel foglalkozó szakemberek – figyelmét, hogy az élet a születéssel nem is ér véget! Az a robbannásszerű fejlődés, ami az anyaméhben indult el, a születéskor nem ér véget.A z első életévekben hasonló intenzitással folytatódik, egészen 6-7 éves korig, az un. iskolaérettség eléréséig.

Az első 6-7 év

Ez az időszak ugyanolyan fontos, mint az első 9 hónap, hiszen ezalatt megy végbe, fejeződik be az agyi- és idegrendszer teljes érése, ekkor szilárdulnak meg azok az idegrendszeri funkciók, képességek, amelyekre életünk minden területén szükségünk lesz (tanulás, munka, sport, magánélet).

Képességfelmérés

A terhesgondozás, és szűrővizsgálatok sokasága gondoskodik arról, hogy az első 9 hónap fejlődése lehetőség szerint normál mederben haladjon. A születés után? Mintha elvágták volna. Ezért buzdítok minden szülőt arra, hogy – különösen koraszülött gyermekével – már néhány hónap után (amint szívesen mozdulnak ki otthonról) keressen fel szakavatott gyógypedagógust, konduktort. A születés után a terhesség alatti szűrővizsgálatokhoz hasonlóan fontos, hogy szakember mérje fel, hogyan is állnak a baba különböző fontos funkciói: kognitív funkciók (észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás), mozgás-, beszédfejlődés és a szociális érettsége. Amennyiben valamilyen terület fejlettsége nem megfelelő, foglalkozni kell vele! Ilyen vizsgálat elvégezhető a GEKKO játszóházakban, ide klikkelve kérhet rá időpontot. Ha valaki most azt gondolja, mindezt csak azért írtam, mert ebből élünk (és az baj), keressen és találjon más, tőlünk független szakembert a képességek felmérésére! Ajánlom figyelmükbe: Fejlesztő- és Gyógypedagógusok Honlapja