PISA 2012

PISA 2012

Mit tudnak ma a 15 évesek világszerte és hogyan képesek hasznosítani az általános iskolában tanultakat a való életben? Ez derül ki a 2012-es PISA kutatás nemrégiben közzétett eredményeiből. Az országok közötti rangsor alaposan megváltozott 2006 óta, az új éllovasok egyértelműen az ázsiai országok tanulói. A kutatók közvetlen összefüggést látnak a koragyermekkori oktatás és a 15 éves korban végzett PISA felmérések eredményei között.

A PISA egy különleges felmérés

A legtöbbeknek talán a ferde tornyáról világhírű olasz város jut eszébe a szó hallatán, de biztosan mindenki hallotta már a kifejezést az oktatás kontextusában is. Egy különleges felmérés elnevezése, amely a “Program for International Student Assessment” kezdőbetűiből alkotott rövidítés. 2012-ben 65 országban mintegy 510 ezer tanuló vett részt a reprezentatív kutatásban, amellyel 28 millió diák tudásáról alkothatunk globális képet.

OECD

A felmérés az Organization for Economic Cooperation and Development egyik legfontosabb kutatási programja. Az OECD célkitűzése, hogy országokon átívelő kutatási, tudományos programokkal támogassa a kormányzatok közötti együttműködést, a gazdaság és oktatáspolitika fejlesztését az egyes országokban.

Mitől különleges?

A PISA kutatást 3 évente végzik el, a 15 éves diákok olvasási, matematikai képességeit illetve tudományos ismereteit mérik fel. Három évenként a felmérés során valamelyik területre kiemelten koncentrálnak, 2012-ben a matematika került a kutatás fókuszába. Sokféle felmérés létezik a világon a tanulók tudásának felmérésére, a PISA attól különleges, hogy olyan teszteket dolgoznak ki, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban az adott ország tananyagával.

Azt vizsgálják, hogy a kötelező oktatást követően a diákok hogyan tudják alkalmazni az általános iskolában megszerzett tudásukat a valós életben előforduló szituációkban, így mennyire alkalmasak a társadalom teljes értékű tagjává válni.

Azért is különösen fontos az állami döntéshozók számára, mert a hosszú távú, rendszeresen ismétlődő program alkalmas az országon belüli trendek, változások, hatékonyság vizsgálatára, illetve a nemzetközi összehasonlításra is.

The Economist: “Szorgalmas Ázsia, lusta nyugat”

Ezzel a címmel összegezte az alábbi infografikát a tekintélyes gazdasági lap. Az elmúlt 6 évben bekövetkezett változás gyökeres. A korábbi példaképek, például Finnország pozíciója hatalmasat zuhant a TOP 40-es listán, míg az új éllovasok mára egyértelműen az ázsiai országok lettek.

PISA rangsor 2006 - 2012

A PISA rangsor alakulása 2006 és 2012 között. Kattintson a képre a nagyobb méretű változatért! Forrás: The Economist / OECD

Magyarország az OECD átlaga alól az utolsó előtti helyre csúszott le a 2012-es kutatás fókuszában álló matematika területén, de a jobb oldali oszlopban látható olvasás területén is visszaestünk 6 év alatt 6 helyet a rangsorban.

A korai oktatás és a PISA eredmények összefüggése

Magyarország nincs egyedül, számos nyugati társadalomban lázasan keresik a visszaesés okait, és persze akadnak a mi régiónkban is olyan országok, ahol jelentős fejlődést sikerült elérni: például Lengyelország.

A Washington Post cikke

A The Washington Post a fenti cikkében keresi a változások okait, ehhez többek között Kris Perry, a First Five Years Fund (Az Első Öt Év Alapítvány) igazgatója volt a lap segítségére. A cikk szerint egyértelmű az összefüggés a legjobban teljesítő országok és a koragyermekkori oktatás kiterjedtsége és minősége között.

Azokban az országokban, ahol az iskolát megelőzően a 4 évesek döntő többsége részt vett korai oktatásban, sokkal jobban teljesítettek az iskolában: egy egész évvel megelőzve a társaikat. A nonprofit szervezet vezetője szerint a válasz világos: komolyan fókuszálni kell a gyermekek oktatására és egészségére a születéstől 5 évig tartó időszakban, különösen a szociálisan veszélyeztetett gyermekek esetén, hiszen ezzel teremthető meg a siker alapja az iskola, középiskola, karrier és az élet minden egyéb területén.

Az OECD egyik legfontosabb ajánlása sem volt más az eredmények publikálását követően. Angel Gurría főtitkár ismételten hangsúlyozta ezt a következtetést: növelni kell a koragyermekkori oktatási programok finanszírozását a hátrányos helyzetű gyermekek esetében.

A Washington Post cikk sorra veszi azon országok oktatáspolitikáját, amelyek jól teljesítettek a PISA tesztek során: Sanghaj, Hong Kong, Szingapúr, Korea, Lengyelország. Ezekben az országokban kivétel nélkül hatalmasat fejlődött a koragyermekkori oktatás kiterjedtsége és minősége. Lengyelországban például új általános iskolát megelőző program segíti az 5 évesek felzárkózását, a 3 és 4 évesek részvételi arányát pedig sikerült nagyjából megduplázni 2004 óta a korai oktatási programokban.

A cikk hivatkozik James Heckman professzor új kutatásaira is, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a kimagasló minőségű koragyermekkori oktatás életre szólóan elősegíti a személyiség és kritikai gondolkozás fejlődését — olyan képességekét, amelyeket a munkaadók keresnek a munkavállalókban.

Számtalan bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a korai oktatásba fektetett beruházás sokszorosan megtérül gazdasági és társadalmi értelemben is, például alacsonyabb adóterhek formájában. Vállalatok és nemzetközi szervezetek vezetői, bűnüldözési szakértők sürgetik a fejlesztést, közgazdászok és agykutatók bizonyították a hatékonyságát. Mire várunk? — teszi fel a cikk végén a költői kérdést az újságíró az Egyesült Államok társadalma számára.

Egy biztos: az ázsiai országok előretörését nem lehet nem észrevenni, az összefüggés a koragyermekkori oktatási programok területén történt dinamikus fejlesztéseikkel nyilvánvaló. Nekünk sem árt közelebbről szemügyre venni nem csak Lengyelország, de Hong Kong példáját is, ha nem kívánunk 6 év múlva teljesen eltűnni a legjobban teljesítő 40 ország listájáról.