Gyakran tesznek fel ilyen kérdéseket a munkánk iránt érdeklődő szülők. Sokaknak talán az a képzete egy néhány hónapos gyermekről, hogy fekszik, mint egy darab fa, sokat alszik, olykor sír, akkor vigasztalni kell, vagy megszoptatni. Ezzel szemben a baba első éve a fejlődésének leginkább eseménydús, a jövőjét alapvetően meghatározó időszaka.

Nem érdemes várni, amíg a baba már "többre képes"

Szeretnénk azt a szemléletünket is markánsan hangsúlyozni, hogy nem vagyunk várakozáspártiak, mert az nem szül jót, különösen akkor nem, ha utóbb bebizonyosodik, hogy mégsem nőtte ki
a gyermek az adott problémát magától, és még csak nem is lustaságából
fakad az elmaradása életkora átlagától. Bővebben: csak lusta, majd kinövi?

Az élet nem a születéssel kezdődik

A korai fejlesztés óriási jelentőségének taglalásakor vissza kell nyúlnunk egészen a méhen belüli fejlődésig. A két szabad szemmel nem is látható sejt összeolvadásából kialakult zigóta mindössze kilenc hónap elteltével egy életképes magzattá nő.

Egyre differenciáltabb a teste és az agya – idegrendszere is. Hallatlanul gyorsan sokszorozódik meg az idegsejtek száma, mely egyre inkább képessé teszi a babát az idegi szabályozásra.
Már a méhen belül elkezdődik pl. a hallás folyamata.

Az anyaméh olyan zajos hely, mint egy trabant utastere. Fényeket és árnyakat tud észlelni
a magzat a méhen belül, így a látás folyamata is megindul már a pocakon belül.

Folyamatosan körülöleli a kellemes langyos közeg, a magzatvíz, ezáltal sok-sok tapintásos inger éri bőrét. Rugdos, mozog, forog a magzatvízben, ez nem pusztán passzív szerep, a baba maga indít különböző mozgásokat.

Hihetetlen, de már a méhen belül megkezdődik a tanulás az idegrendszer
differenciálódásának köszönhetően.

Az első életévek rendkívüli fogékonysága

A rendszer rendkívül bonyolult, gyorsak és óriásiak a változások az élet kezdetén,
ez számos további gondolatot vet fel a korai fejlesztés kapcsán.

Az mindenki számára egyre nyilvánvalóbb, hogy a korai fejlesztéssel milyen nagyszerű
pozitív változások érhetők el, hiszen az idegrendszer ekkor még rendkívül plasztikus.

Ez a képlékenység azonban nem tart örökké.

Bizonyos agyi érési folyamatok már a szülést követő néhány hónapban le is zárulnak, vannak,
amelyek egy éves korban, de az érés döntő része 6 éves korra lezárul.

A fejlődés mérföldkövei

Szenzitív időszakok jelennek meg folyamatosan a születéstől fogva.
Ez azt jelenti, hogy minden képesség kialakulása szempontjából van egy kritikus időszak,
amikor az adott képességnek meg kell jelennie, ellenkező esetben veszélyezteti a később,
erre épülő, összetettebb folyamatok kibontakozását.

Ez nem azt jelenti, hogy fel kell ülni pontosan szülés után a 185. napon délben.

Azonban, ha egy gyermek 6 és 8 hónapos kora között nem húzza fel magát ülésbe,
vagy ültetve nem tud stabilan ülni, problémák kialakulásának előjelének tekinthető.

A képlékenység egyben azt is jelenti, hogy ha a korai időszakban történik valami,
ami szokatlan, pl. egy köldökzsinór a nyakra tekeredve szüléskor, annak következményei
lehetnek az idegrendszer optimális fejlődése terén, hiszen átmenetileg
akadályozza az agy oxigén ellátását.

De térjünk vissza a néhány hónapos babákhoz! Arra gondoltunk néhány konkrét példával igyekszünk válaszolni a címben feltett kérdésre. Így talán jobban el tudja képzelni,
mi is zajlik egy GEKKO-s foglalkozás alkalmával néhány hónapos babák esetén.

Mit csinálunk vele? Hogyan fejlesztjük?

Különleges fejlesztőeszközök végtelen tárháza

Ugyanilyen fontos eszközünk a nagy labda (hivatalos nevén: Bobath-labda), melyen szintén fontos egyensúlyi ingerekhez juttatjuk a gyermeket, és ezek egytől egyig az idegrendszert érlelik.

A labdát kényelmesen előkészítjük, plédet takarunk rá, arra fektetjük hasra vagy hátára
a gyermeket és miközben ő passzív a tevékenység során - hiszen mi indítjuk a speciális gyakorlatokat – optimális ingereket kap az agyi érés a játék során.

Temérdek ilyen és ehhez hasonló eszköz áll rendelkezésünkre. Gördeszkán is gurítjuk a babákat, trambulinon is rugóztatjuk őket, plédbe tekerjük, majd kiforgatjuk őket. Ezek a játékok mind azt a célt szolgálják, hogy felvértezzék az idegrendszert az összes többi funkció zavartalan fejlődéséhez.

Így ágyazunk meg a beszéd, a mozgás, a hallás, látás és valamennyi képesség kibontakozásának.

A mozgás, hallás, beszéd fejlődése összefüggenek

Kialakítjuk időben, aztán jó alaposan begyakoroltatjuk az alapvető mozgásformákat
(gurulás, kúszás, mászás, ülés, állás, járás stb.), még hozzá úgy, hogy semmi ne maradjon ki,
ne cserélődjön fel. Rengeteget éneklünk, mondókázunk, verselünk a gyermekeknek – mindig
a mozgásokhoz kapcsolódva -, hogy a hallás és beszéd fejlődése, beszéd és mozgás integrációja
is megfelelően alakuljon. Eszközeink és ötleteink, hogy mi mindent lehet játszani és közben céltudatosan fejleszteni a gyermekeknél, kifogyhatatlan.

Az idegrendszer optimális stimulációja, reflexek

Minden gyakorlatnál pontosan tudjuk, hogy milyen következő fokozatot szeretnénk célként elérni. Ismerjük a korai életszakaszba működő primitív reflexek kialakulásának és leépülésének pontos idejét, kóros reflexek leépítésének gyakorlatsorát.

Olyan látszólag apró megnyilvánulásoknak is jelentőséget tulajdonítunk,
melyeket avatott szemen kívül más nem vesz észre, és legborzasztóbb esetben egy igen komoly zavarrá manifesztálódhat. Feltételes módban beszélünk: a mászás hiányától nem teljesen egyenes az út a diszlexia kialakulásáig.

De ha a mászás kimaradása egy gyakori rizikófaktor a diszlexia kialakulására nézve,
akkor mi nem ülünk ölbe tett kézzel a gyermek hat éves koráig.

Partnerünk a szülő

A foglalkozásainkon ugyanakkora figyelmet kap a szülő is, mint a gyermeke a korai fejlesztés során. Igazából a szülőt igyekszünk megtanítani arra, hogy milyen játékokkal és stratégiával próbálja otthon is a gyermeke fejlődését normál mederben tartani.

Ez azt jelenti, hogy minden mozzanatot értelmezünk, mutatunk a szülőnek,
hiszen a varázspálca – ha létezik ebben a folyamatban – nem is a mi kezünkben van,
hanem a szülő tartja azt. Hiszen ő ismeri leginkább, neki van a legtöbb és legértékesebb információja gyermekéről, mi a szakmai fonal szálát kínáljuk fel.

Aki él vele, rendszeresen megjelenik a foglalkozásokon – hiszen csak akkor tudjuk fejleszteni
a gyermeket, ha megjelenik a játékos órán -, és mindemellett a szülő követi és átviszi
a mindennapi életbe az általunk megtanított ötleteket, stratégiákat, fogásokat,
mondókákat stb.

Aki él vele, az a lehető legtöbbet teszi gyermeke egészséges fejlődésért.

Ónodi Csilla A szerző gyógypedagógus, a GEKKO pedagógiai igazgatója

Tudományos kutatások egész sora igazolja, hogy az első életévekben a gyermekek fejlesztése nemhogy "túl korai",
egyenesen aranyat ér.

Ennek oka, hogy agyunk, idegrendszerünk
a születést követően még plasztikus,
alkalmazkodik a babát körbevevő
világhoz, környezethez.

A tudósok megállapították,
hogy az első életévek élményei, ingerei,
környezete ugyanolyan fontosak
gyermeke jövőjét illetően,
mint a genetikai kincs,
amit Öntől kapott.

12 ropogós cikk: