 |
|
Az újszülött csecsemő a mozgásán keresztül fejlődik rohamos léptekben.
Írásunkból megtudhatja, milyen elemi mozgásminták jellemzik, hogyan jut
el
kb. 2 éves koráig egészen a járásig. |
Az újszülött meghatározott számú és típusú elemi mozgásmintát hordoz központi idegrendszerében. A csecsemő mozgásának fejlődésében kezdettől fogva meghatározott irányvonalak különíthetőek el. Ilyenek pl. a felegyenesedés- egészen a megszokott,
egyenes testtartásig vagy a járás; a lépés ritmikus, szabályos fenntartásától a futásig;
a felső végtagnak
a helyváltoztatástól független működése a fogás kibontakozásától
a finom,
precíziós manipulációig.
A mozgásán keresztül fejlődik ebben a korban
Ezeknek a kizárólag emberre jellemző mozgásfejlődési irányvonalaknak a kialakulásában alapvető szerepe van a látás, hallás fejlődésének, hiszen a különböző érzékszervi csatornákon befutó ingerek arra ösztönzik a gyermek idegrendszerét, hogy minél több információt gyűjtsön be
a környezetéről, melynek eszköze a mozgás által kivitelezhető célirányos cselekvés.
Tehát az akaratlagos mozgások létrejötte
nem választható el a gyermek értelmének fejlődésétől.
Elemi mozgásminták
Elemi mozgásmintáknak nevezzük a csecsemő azon mozgásait, amelyek a magzati élet során alakultak ki, és így az idegrendszerben lenyomatot hagytak maguk után:
- Aszimmetrikus tónusos nyaki reakció
- Szimmetrikus tónusos nyaki reakció
- Fej támasztott emelése hasonfekvésben
- Mászó mozdulatok a fej és a mellkas emelésekor
Szelvényes tartási reakciók:
- Keresztezett hajlítási reakciók
- Keresztezett nyújtási reakció
Reakciók álló helyzetben:
- Hordozási, támaszkodási reakció
- Rálépési reakció
- Elemi járás
- Felső végtag támaszkodási reakciói
- Talptámaszra kialakuló alsóvégtag-rugózás (Bauer-reakció)
Kapaszkodási reakciók:
- Felső végtag
- Alsó végtag
- Babkin-reakció
- Mágnes- reakció
Tájékozódási reakciók:
- Összerezzenés
- Moro-reakció
Hogyan mozog egy újszülött csecsemő?
Az újszülött és a fiatal csecsemő elemi mozgásmintáinak egy részét háton vagy hason fekvő helyzetben, mosdatás, etetés közben figyelhetjük meg. Más részük viszont csak akkor látható,
ha a csecsemő bizonyos meghatározott testhelyzetbe kerül, ugyanis a különböző pozíciók megváltoztatják a nehézségi erőtér hatását az egyensúlyszervre és ezen keresztül
a központi idegrendszerre.
Sztereotip mozdulatok
A csecsemő elemi mozgásmintáinak gazdag tárháza különböző sztereotip (állandósult) mozdulatokban nyilvánul meg, és azok mozdulatkombinációi a csecsemő idegrendszerének épségét jelzik, ezért alkalmasak az idegműködés és idegfejlődés vizsgálatára.
A csecsemő nyugalmi helyzetének, testtartásának és spontán mozgásának megfigyelése betekintést nyújt magatartásába, mozgásbeli élénkségébe, mozgáserejébe és általános aktivitásába egyaránt. Mivel minden mozgás megváltoztatja az izomtónust,
ennek megfigyelése éppoly fontos mozgás közben, mint nyugalmi helyzetben.
Rugalmas izomzat, szimmetrikus mozdulatok
Érett újszülöttet és fiatal csecsemőt éber állapotban a rugalmas izomzat jellemzi. A mozgások többnyire szimmetrikusak. A végtagok mindkét oldalon egyforma erővel, rugalmassággal és élénkséggel mozognak. Vannak azonban aszimmetrikus mozdulatok is, amelyek bizonyos testhelyzetben keletkeznek.
Az újszülött és a csecsemő végtagjai valósággal rugószerűen pattannak vissza, ha a kezet,
illetve a lábfejet lefelé húzzuk hajlított helyzetükből és elengedjük. Ugyanezt a visszaugrást válthatjuk ki a könyök, illetve a térd hajlított helyzetének fokozásával, majd a végtag hirtelen elengedésével. A rugószerűen visszapattanó, szimmetrikusan mozgó végtagok jelzik az ép, egészséges és éber csecsemő izomtónusát.
Spontán mozdulatok
A nyugalmat felváltó mozgások nagy részét spontán, azaz maguktól keletkező mozgásoknak nevezzük. Ezeket a mozgásokat az idegrendszert érő ingerek okozzák.
Mind a külső, mind a belső környezet ingereire bekövetkező idegrendszeri izgalom jó része mozgásba torkollik.
A mozgás lezajlása, a mozdulat kialakulása és a csecsemő mozgásbeli aktivitása öröklött, genetikailag meghatározott folyamat. A genetikai program az idegrendszer érésének megfelelően újabb és újabb mozgástípusokat aktivál. Sok primitívebb mozdulat a fejlődés során beépül a bonyolultabb mozdulatokba.
A kezdetlegesebb, elemi mozgásminták tanulmányozása tájékoztatást nyújt arról, hogy jó úton halad-e az újszülött vagy a csecsemő mozgásmagatartása, mozdulatainak, aktivitásának idegrendszeri szabályozása.
Az újszülött és fiatal csecsemő mozgása elsősorban veleszületett reflexek láncszerűen egymásba kapcsolódó sorából áll. A mozgások rendszerint nagykiterjedésű, durva, akaratlan reakciók, amelyekben sok izomcsoport vesz részt.
Az öröklött elemi mozgásminták sztereotipek, vagyis a kiváltó ingerre csekély eltérésekkel, azonos módon zajlanak le. Erejük, gyorsaságuk fokozható, a mozgás alapmintái azonban nem alakíthatóak.
Hatalmas fejlődési út 2 éves korig
Az idegrendszer érésével párhuzamosan azonban újabb és újabb típusú mozgások alakulnak ki, amelyek fokozatosan lehetővé teszik az emberre jellemző testtartás elfoglalását a térben.
A mozgás az izomtónus-változás és a rutinmozdulatok elemeinek fejlődése.
Ez a folyamat hónapokon keresztül tart és csak a második év elején ér el oda,
hogy a legjellegzetesebb emberi testhelyzet, az egyenes testtartás és az egyik legfontosabb emberi mozgásminta, a rendszeres két lábon járás kialakuljon.
Kapcsolódó cikk:
A mozgásszabályozás fejlődése
Soltész Szilvia
A szerző gyógypedagógus,
a GEKKO operatív pedagógiai vezetője
|
 |
 Küldje el ezt az oldalt
|
