GEKKO kurzus iskola mellett

1. osztály

Első osztályban, 20-as számkörben, egyesével növekvő, csökkenő sorrendben követelmény a számolás, 2. osztályban, 100-as számkörben. Nagyon fontos fényt deríteni arra, hogy mechanikusan sorolja-e föl a számokat egymás után (mint egy mondókát), vagy beépült
a matematikai gondolkodás alapjaként az egyesével számolás növekvő, illetve csökkenő sorrendben. A feladat végzése közben megfigyeljük, hogyan tartja a számolás tempóját, ritmusát, nem okoz-e nehézséget a gyermeknek a tízes átlépés,
nem marad-e ki egy-egy elem a számsorból. A számlálás egyik elengedhetetlen feltétele a matematikatanulásnak.

A matematikatanulás alapja az alapműveletek tökéletes elsajátítása. 1. osztályban 20-as számkörön belül
végeztetjük el a kivonást és az összeadást fejben, majd írásban.

2. osztály

Második osztályban kiegészül szorzással, illetve osztással az alapműveletek számonkérése. A műveletek tartalmaznak tízes átlépést is, fontos tudni, hogy a gyermek ráérez-e a matematikában az alapvető analógiákra. Ha hibásan végzi el a gyermek ezeket az alapműveleteket, akkor az ezekre ráépülő bonyolultabb matematikai összefüggések értelmezése nehézségekbe ütközik.

Ebben az esetben meg kell győződnünk arról is, hogy tisztában van-e a gyermek a matematikatanuláshoz szükséges alapfogalmakkal - több, kevesebb, ugyanannyi, semmi stb.

Az olvasás színvonala

A gyermek olvasásának színvonala nagymértékben befolyásolja a későbbi tanulmányi eredményét, iskolai előmenetelét. Minden tantárgy később az olvasásra fog épülni, gondoljunk csak a történelemre, biológiára, vagy a kötelező olvasmányokra. Ha az olvasás közben a gyermeket maga az olvasás technikája köti le, a szöveg értelmezésére nem vagy alig marad energiája. A gyermek olvasásának értékelése közben a következő szempontokat vesszük figyelembe: jellemzik-e az olvasását betűcserék, szótagcserék, -kihagyások, -betoldások, összevonások. Megakad-e a nehéz, hosszú szavaknál? Vannak-e időtartam-differenciálási (hosszú-rövid megkülönböztetésével kapcsolatos) nehézségek?

Agyféltekék szinkronizációja

A kúszás, mászás begyakorlása a helyes mozgáskoordináció fejlődése szempontjából, illetve az agyféltekék dominanciájának kialakulása terén is nagyon lényeges mozgásformák. Két agyféltekénk közül a jobb oldali a bal testfelet irányítja, a bal a jobb oldalit. Ám a két agyfélteke nem egymástól izoláltan működik, hanem egymással folyamatosan integrálja tapasztalatait. A kúszás, mászás éppen olyan mozgásformák, melyeknél a váltott kar-lábmozgás miatt megvalósul az agyféltekék szinkronizációja.

Szenzomotoros ingerlés

A figyelemmel kapcsolatos eltéréseket egyrészt a szülőknek szóló nevelési tanácsokon át, másrészt szenzomotoros ingerléssel igyekszünk elérni. Ez azt jelenti, hogy az idegrendszer fejlődése szoros kapcsolatban áll az egyensúlyi szervvel. Az egyensúlyi rendszer intenzív stimulálása kedvezően befolyásolja az összes agyi érési folyamatot, így a figyelmet is. Játszóházunkban minden egyes alkalommal nagy hangsúlyt kap az egyensúlyi ingerek biztosítása különböző játékeszközök segítségével.

Figyelem

A figyelem kérdése igen sarkalatos. Mindenhez szükség van a figyelmünkre, amire nem irányítjuk rá, az "nem megy be a fejünkbe". Akármilyen okos, értelmes lehet egy gyermek, ha akkor nem figyel, amikor a lényeges információ elhangzik, nem tudja megoldani a feladatot. Óvodában nincs ezeknek a kihívásoknak "túl nagy jelentősége" (persze, hogy van!), az iskolában azonban fél napon át kell egy helyben ülve figyelni, és csak azt szabad csinálni, amit a tanító néni mond. A figyelem fejlesztése továbbá azért is elengedhetetlen, mert az izgő - mozgó gyermeket tolerálja a környezet legkevésbé.

Finommozgás

Stabil, jól megalapozott nagymozgásra épül a finommozgás. Finommozgásnak nevezzük azokat a mozgásokat, melyeket apró izmok produkálják, aprólékosan kidolgozva. Idetartoznak a kézmozgások, a legfinomabb pedig a beszédmozgás. A finommozgásokon belül előtérbe kerülnek az ábrázolással kapcsolatos foglalatosságok. Három éves korban megjelenik a gyermek rajzában az emberábrázolás. Kezdetben fej - láb jelenléte jellemzi, később fokozatosan egyre részletesebb (törzs, kéz, kézfej, szem, száj, haj stb.), és az arányok is folyamatosan tökéletesednek. Számos és változatos kézműves tevékenységet, illetve más, a kézmozgását ügyesítő gyakorlatot sorolhatnánk ide. A lényeg az, hogy ezek a játékok szükségesek ahhoz, hogy iskoláskorra úgy kialakuljon a finommozgás képessége,
hogy a hármas vonalközbe "a" betűt kanyarítson a gyermek.

Vizuomotoros koordináció

Ezt a képességet pontosabban vizuomotoros koordinációnak nevezzük, fontos megfejteni, hogy a szem és a kéz "munkája" mennyire van összhangban, illetve, hogy milyen ezek viszonya a síkban való ábrázoláshoz. Vannak gyermekek, akiket szinte képtelenség rajzolásra rávenni. Ennek jelentősége az imént említettek fényében vitathatatlan. Nem bagatellizálhatjuk azzal, hogy "senki sem tökéletes, nem mindenki szeret rajzolni". A gyermekek - és a felnőttek is - azokat a dolgokat nem szeretik elvégezni, melyben nem jutnak sikerélményhez, ennek oka pedig az, hogy képességük azon a téren gyengébb. Két nagyobb tény köré csoportosíthatók a "nem rajzolás" okai. Egyrészt a mozgásfejlődés nem kielégítő, másrészt a gyermek figyelmét kell megerősíteni, mert nem képes egy helyben ülve hosszasabban produkálni.

A szülő szerepe

A foglalkozásokon igyekszünk a különböző funkcióterületek fejlesztését szolgáló játékokat és stratégiákat a szülőkkel is megismertetni, bízva abban, hogy a játszóházban elkezdett folyamat otthon is folytatódik.

3. és 4. osztály

Harmadik és negyedik osztályban célunk a részképességek fejlesztése mellett, speciális módszerekkel a tantárgyi tudás elmélyítése, frusztráció-tolerancia erősítése, megfelelő önértékelés kialakítása.

A logikus és analógiás gondolkodás fejlesztésében helyet kap a helyes következtetések levonásának, ok-okozati viszonyok felismerésének segítése.

Továbbá főfogalmak bővítése, elmélyítése, ellentétek, különbségek felismerése és megfogalmazása. Gyakran végzünk szintézisfeladatokat, betűkből szótagokat, szótagokból szavakat, szavakból mondatokat, tagmondatokból összetett mondatokat, mondatokból rövid történeteket alkotunk.

Ennek némileg ellentéte az analízisfeladatok, egy főfogalmi kategóriába tartozó egybeírt szavak tagolása, különböző főfogalmi kategóriába tartozó egybeírt szavak tagolása, mondatok szavakra tagolása, történet mondatokra bontása. Tanulási stratégiák kialakítását és az önálló tanulást is segítjük kialakítani, elmélyíteni.

Szenzomotoros ingerlés

A figyelemmel kapcsolatos eltéréseket egyrészt a szülőknek szóló nevelési tanácsokon át, másrészt szenzomotoros ingerléssel igyekszünk elérni. Ez azt jelenti, hogy az idegrendszer fejlődése szoros kapcsolatban áll az egyensúlyi szervvel. Az egyensúlyi rendszer intenzív stimulálása kedvezően befolyásolja az összes agyi érési folyamatot, így a figyelmet is. Játszóházunkban minden egyes alkalommal nagy hangsúlyt kap az egyensúlyi ingerek biztosítása különböző játékeszközök segítségével.

Figyelem

A figyelem kérdése igen sarkalatos. Mindenhez szükség van a figyelmünkre, amire nem irányítjuk rá, az "nem megy be a fejünkbe". Akármilyen okos, értelmes lehet egy gyermek, ha akkor nem figyel, amikor a lényeges információ elhangzik, nem tudja megoldani a feladatot. Óvodában nincs ezeknek a kihívásoknak "túl nagy jelentősége" (persze, hogy van!), az iskolában azonban fél napon át kell egy helyben ülve figyelni, és csak azt szabad csinálni, amit a tanító néni mond. A figyelem fejlesztése továbbá azért is elengedhetetlen,
mert az izgő - mozgó gyermeket tolerálja a környezet legkevésbé.

Finommozgás

Stabil, jól megalapozott nagymozgásra épül a finommozgás. Finommozgásnak nevezzük azokat a mozgásokat, melyeket apró izmok produkálják, aprólékosan kidolgozva. Idetartoznak a kézmozgások, a legfinomabb pedig a beszédmozgás. A finommozgásokon belül előtérbe kerülnek az ábrázolással kapcsolatos foglalatosságok. Három éves korban megjelenik a gyermek rajzában az emberábrázolás. Kezdetben fej - láb jelenléte jellemzi, később fokozatosan egyre részletesebb (törzs, kéz, kézfej, szem, száj, haj stb.), és az arányok is folyamatosan tökéletesednek. Számos és változatos kézműves tevékenységet, illetve más, a kézmozgását ügyesítő gyakorlatot sorolhatnánk ide. A lényeg az, hogy ezek a játékok szükségesek ahhoz, hogy iskoláskorra úgy kialakuljon a finommozgás képessége, hogy a hármas vonalközbe "a" betűt kanyarítson a gyermek.

Vizuomotoros koordináció

Ezt a képességet pontosabban vizuomotoros koordinációnak nevezzük, fontos megfejteni, hogy a szem és a kéz "munkája" mennyire van összhangban, illetve, hogy milyen ezek viszonya a síkban való ábrázoláshoz. Vannak gyermekek, akiket szinte képtelenség rajzolásra rávenni. Ennek jelentősége az imént említettek fényében vitathatatlan. Nem bagatellizálhatjuk azzal, hogy "senki sem tökéletes, nem mindenki szeret rajzolni". A gyermekek - és a felnőttek is - azokat a dolgokat nem szeretik elvégezni, melyben nem jutnak sikerélményhez, ennek oka pedig az, hogy képességük azon a téren gyengébb. Két nagyobb tény köré csoportosíthatók a "nem rajzolás" okai. Egyrészt a mozgásfejlődés nem kielégítő, másrészt a gyermek figyelmét kell megerősíteni, mert nem képes egy helyben ülve hosszasabban produkálni.

Matematika

A matematikatanulás alapja az alapműveletek tökéletes elsajátítása. Fontos tudni, hogy a gyermek ráérez-e a matematikában az alapvető analógiákra. Ha hibásan végzi el a gyermek ezeket az alapműveleteket, akkor az ezekre ráépülő bonyolultabb matematikai összefüggések értelmezése nehézségekbe ütközik. Ebben az esetben meg kell győződnünk arról is, hogy tisztában van-e a gyermek a matematikatanuláshoz szükséges alapfogalmakkal - több, kevesebb, ugyanannyi, semmi stb.

Az olvasás színvonala

A gyermek olvasásának színvonala nagymértékben befolyásolja a későbbi tanulmányi eredményét, iskolai előmenetelét. Minden tantárgy később az olvasásra fog épülni, gondoljunk csak a történelemre, biológiára, vagy a kötelező olvasmányokra. Ha az olvasás közben a gyermeket maga az olvasás technikája köti le, a szöveg értelmezésére nem vagy alig marad energiája. A gyermek olvasásának értékelése közben a következő szempontokat vesszük figyelembe: jellemzik-e az olvasását betűcserék, szótagcserék, -kihagyások, -betoldások, összevonások. Megakad-e a nehéz, hosszú szavaknál? Vannak-e időtartam-differenciálási (hosszú-rövid megkülönböztetésével kapcsolatos) nehézségek?

A szülő szerepe

A foglalkozásokon igyekszünk a különböző funkcióterületek fejlesztését szolgáló játékokat és stratégiákat a szülőkkel is megismertetni, bízva abban, hogy a játszóházban elkezdett folyamat otthon is folytatódik.

A felsőtagozat

Felső tagozatban célunk a részképességek fejlesztése mellett, speciális módszerekkel a tantárgyi tudás elmélyítése, frusztráció-tolerancia erősítése, megfelelő önértékelés kialakítása. A logikus és analógiás gondolkodás fejlesztésében helyet kap a helyes következtetések levonásának, ok-okozati viszonyok felismerésének segítése.

Továbbá főfogalmak bővítése, elmélyítése, ellentétek, különbségek felismerése és megfogalmazása. Gyakran végzünk szintézisfeladatokat, betűkből szótagokat, szótagokból szavakat, szavakból mondatokat, tagmondatokból összetett mondatokat, mondatokból rövid történeteket alkotunk.

Ennek némileg ellentéte az analízisfeladatok, egy főfogalmi kategóriába tartozó egybeírt szavak tagolása, különböző főfogalmi kategóriába tartozó egybeírt szavak tagolása, mondatok szavakra tagolása, történet mondatokra bontása.

Tanulási stratégiák kialakítását és az önálló tanulást is segítjük kialakítani, elmélyíteni.

Szenzomotoros ingerlés

A figyelemmel kapcsolatos eltéréseket egyrészt a szülőknek szóló nevelési tanácsokon át, másrészt szenzomotoros ingerléssel igyekszünk elérni. Ez azt jelenti, hogy az idegrendszer fejlődése szoros kapcsolatban áll az egyensúlyi szervvel. Az egyensúlyi rendszer intenzív stimulálása kedvezően befolyásolja az összes agyi érési folyamatot, így a figyelmet is. Játszóházunkban minden egyes alkalommal nagy hangsúlyt kap az egyensúlyi ingerek biztosítása különböző játékeszközök segítségével.

Figyelem

A figyelem kérdése igen sarkalatos. Mindenhez szükség van a figyelmünkre, amire nem irányítjuk rá, az "nem megy be a fejünkbe". Akármilyen okos, értelmes lehet egy gyermek, ha akkor nem figyel, amikor a lényeges információ elhangzik, nem tudja megoldani a feladatot. Óvodában nincs ezeknek a kihívásoknak "túl nagy jelentősége" (persze, hogy van!), az iskolában azonban fél napon át kell egy helyben ülve figyelni, és csak azt szabad csinálni, amit a tanító néni mond. A figyelem fejlesztése továbbá azért is elengedhetetlen,
mert az izgő - mozgó gyermeket tolerálja a környezet legkevésbé.

Finommozgás

Stabil, jól megalapozott nagymozgásra épül a finommozgás. Finommozgásnak nevezzük azokat a mozgásokat, melyeket apró izmok produkálják, aprólékosan kidolgozva. Idetartoznak a kézmozgások, a legfinomabb pedig a beszédmozgás. A finommozgásokon belül előtérbe kerülnek az ábrázolással kapcsolatos foglalatosságok. Három éves korban megjelenik a gyermek rajzában az emberábrázolás. Kezdetben fej - láb jelenléte jellemzi, később fokozatosan egyre részletesebb (törzs, kéz, kézfej, szem, száj, haj stb.), és az arányok is folyamatosan tökéletesednek. Számos és változatos kézműves tevékenységet, illetve más, a kézmozgását ügyesítő gyakorlatot sorolhatnánk ide. A lényeg az, hogy ezek a játékok szükségesek ahhoz, hogy iskoláskorra úgy kialakuljon a finommozgás képessége, hogy a hármas vonalközbe "a" betűt kanyarítson a gyermek.

Vizuomotoros koordináció

Ezt a képességet pontosabban vizuomotoros koordinációnak nevezzük, fontos megfejteni, hogy a szem és a kéz "munkája" mennyire van összhangban, illetve, hogy milyen ezek viszonya a síkban való ábrázoláshoz. Vannak gyermekek, akiket szinte képtelenség rajzolásra rávenni. Ennek jelentősége az imént említettek fényében vitathatatlan. Nem bagatellizálhatjuk azzal, hogy "senki sem tökéletes, nem mindenki szeret rajzolni". A gyermekek - és a felnőttek is - azokat a dolgokat nem szeretik elvégezni, melyben nem jutnak sikerélményhez, ennek oka pedig az, hogy képességük azon a téren gyengébb. Két nagyobb tény köré csoportosíthatók a "nem rajzolás" okai. Egyrészt a mozgásfejlődés nem kielégítő, másrészt a gyermek figyelmét kell megerősíteni, mert nem képes egy helyben ülve hosszasabban produkálni.

Matematika

A matematikatanulás alapja az alapműveletek tökéletes elsajátítása. Fontos tudni, hogy a gyermek ráérez-e a matematikában az alapvető analógiákra. Ha hibásan végzi el a gyermek ezeket az alapműveleteket, akkor az ezekre ráépülő bonyolultabb matematikai összefüggések értelmezése nehézségekbe ütközik. Ebben az esetben meg kell győződnünk arról is, hogy tisztában van-e a gyermek
a matematikatanuláshoz szükséges alapfogalmakkal - több, kevesebb, ugyanannyi, semmi stb.

Az olvasás színvonala

A gyermek olvasásának színvonala nagymértékben befolyásolja a későbbi tanulmányi eredményét, iskolai előmenetelét. Minden tantárgy később az olvasásra fog épülni, gondoljunk csak a történelemre, biológiára, vagy a kötelező olvasmányokra. Ha az olvasás közben a gyermeket maga az olvasás technikája köti le, a szöveg értelmezésére nem
vagy alig marad energiája. A gyermek olvasásának értékelése közben a következő szempontokat vesszük figyelembe: jellemzik-e az olvasását betűcserék, szótagcserék, -kihagyások, -betoldások, összevonások. Megakad-e a nehéz, hosszú szavaknál?
Vannak-e időtartam-differenciálási (hosszú-rövid megkülönböztetésével kapcsolatos) nehézségek?

A szülő szerepe

A foglalkozásokon igyekszünk a különböző funkcióterületek fejlesztését szolgáló játékokat és stratégiákat a szülőkkel is megismertetni, bízva abban,
hogy a játszóházban elkezdett folyamat otthon is folytatódik.