Elsőként arról tájékozódunk,
milyen tényezők befolyásolták
a gyermek fejlődését a magzati kortól a képességfelmérést megelőző teljes időszakban.
Az anamnézis felvétele során kérdéseket teszünk
fel Önnek és
a válaszok alapján határozzuk meg,
hogy a vizsgálat során milyen területekre helyezzünk
fokozottabb figyelmet.
Ilyen tényező lehet például
a koraszülés, a szülés során bekövetkezett oxigén-hiányos állapot, és az Ön megfigyelései gyermekével kapcsolatban.
2) Játékos megfigyelés
Játékos vizsgálatokkal térképezzük fel gyermeke képességprofilját, amely a kurzusaink egyénreszabott tervezéséhez szükséges.
A Magyar Tudományos Akadémia szakembereivel együttműködésben dolgoztuk ki azt a saját fejlesztésű szoftvert, amely a képesség-felméréseket támogatja.
Szükség esetén sérülésspecifikus vizsgálóeljárásokat is alkalmazunk, illetve bizonyos problémák gyanúja esetén a megfelelő szakemberhez irányítjuk további vizsgálat céljából (pl. gyermek neurológia,
vagy műszeres hallás-vizsgálat).
3) Tájékoztatás
A képességfelmérés eredményét részletesen elmagyarázzuk
és
írásban is átadjuk Önnek.
A szülőkkel való partneri kapcsolatot már a felmérés során igyekszünk megalapozni
azáltal,
hogy annak eredményét érthetően, de szakmailag hitelesen adjuk át annak, akire a leginkább tartozik.
A felmérés nagyszerű lehetőség, hogy próbára tegye
a lakóhelyéhez közel eső játszóházunkat.
Ha tetszik,
amit személyesen tapasztal,
be is írathatja
gyermekét GEKKO-ba.
Objektíven felmérjük,
milyen területeken teljesít gyermeke:
Életkori átlaga felett
Életkorának megfelelően
Átlagszint alatt
Az így nyert ún. képességprofil birtokában
tudunk 100% egyénreszabott pedagógiai
programot biztosítani számára.
Mind a 4 területen felmérjük részképességeit:
Kognitív funkciók: az észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás számtalan paraméterét figyelhetjük meg néhány
az életkori sajátosságoknak megfelelően erre a célra kiválasztott játék során.
Mozgás: a gyermek mozgása (nagymozgás és finommozgás) drámai módon befolyásolják
az összes többi funkcióterület fejlettségét is. Különösen az első életévekben a mozgáson keresztül fejleszthetőek a gyermek képességei, az agyi, idegrendszeri fejlődése.
Beszéd: a beszédértés, és a beszédprodukció színvonalát olyan elemi funkciók befolyásolják,
mint például a hallás. A beszéd színvonala nagyon fontos fokmérő
a fejlesztő pedagógus számára, és hatalmas mértékben befolyásolja a gyermek gondolkodását, szociális érettségét, személyiségét.
Szociális érettség: gyermekének önkiszolgálása, a társas viselkedés szabályainak elsajátítása nagy mértékben meghatározza személyiségét. A szociális érettség is a többi funkcióterülettel összhangban fejlődik és alapvetően meghatározza milyen kapcsolatot képes kialakítani felnőttekkel és más gyerekekkel.
A részképességekről bővebben (Interaktív ábra)
A bal egérgombot lenyomva tartva mozgathatja az ábrát:
Agyunk, idegrendszerünk igen bonyolult "szerkezet". Számtalan funkciónak
kell
egymástól függetlenül,
és egymással összhangban is működni ahhoz,
hogy az ember annyi mindenre legyen képes az életben!
Ha ezek a funkciók nem tökéletesen működnek egymással összhangban, részképességzavarnak nevezzük.
A laikus (még) biztosan nem veszi észre, jelentőségét
könnyű alábecsülni. Pedig fontos lenne,
mert az agyi érési folyamatok lezárulásáig
(6-7 éves korig)
ezek a részképesség-gyengeségek még nyomtalanul felszámolhatóak,
méghozzá minden kellemetlenség nélkül: heti 1 óra
lebilincselő játékkal.
Később azonban, ha a részképességzavarral nem foglalkozik szakember időben,
ezek "az apró porszemek a fogaskerekek között" nagy bajokat
okozhatnak,
amelyeket akkor már nem lehet meggyógyítani,
mert a kialakult tanulási zavarra már nincs orvosság.
Kiszűrjük a problémákat
Nekünk ez a szakmánk. Olyat is észreveszünk,
amit a szülő biztosan nem, de még sok gyermekkel foglalkozó szakember is gyakran csak később vesz észre, mint amikor
még a legtöbbet lehet segíteni.
A felméréssel kiszűrhető:
diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia
hiperaktivitás
autizmus
megkésett mozgás- és beszédfejlődés
Milyen problémákat tudunk kiszűrni? (DSM-IV szerinti felsorolás)
A Betegségek Nemzetközi Osztályozásában az ötös számú főcsoportot a mentális
és viselkedészavarok jelentik: F00-F99. Ezek közül az először rendszerint csecsemő-,
gyermek-, vagy serdülőkorban diagnosztizált zavarok tartoznak
a GEKKO kompetenciájába.
DSM-IV Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (BNO) szerint
Mentális retardáció:
F70 enyhe mentális retardáció
F71 mérsékelt mentális retardáció
F72 súlyos mentális retardáció
F73igen súlyos mentális retardáció
F79.9mentális retardáció a súlyosság feltüntetése nélkül
Tanulási zavarok:
F81.0olvasási zavar (diszlexia)
F81.1írásbeli kifejezés zavara (diszgráfia)
F81.2számolási zavar (diszkalkúlia)
F81.9azon tanulási zavarok amelyek nem teljesítik egyik speciális tanulási zavar kritériumait sem, mind három terület problémáit magában foglalja
Figyelemhiányos
és diszruptív
viselkedési zavarok:
F90.0Kombinált típusú figyelemhiányos, hiperaktivitás zavar
F98.8Főleg figyelemhiányos típusú hiperaktivitás zavar
F90.0Főleg hiperaktív- impulzív típusú hiperaktivitás zavar
F90.9Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar
F91Viselkedés zavar
F91.3Oppozíciós zavar
F91.9Diszruptív viselkedési zavar
F95Tic zavarok
F98Ürítési zavarok
Egyéb zavarok:
F93.0Szeparációs szorongás zavar
F94.0Elektív mutizmus
F98.4Sztereotípiás mozgás zavar
Fogjuk-e problémákkal ijesztgetni?
Nem. Ennek nem lenne semmi értelme, hiszen mi az eredménytől függetlenül, akkor is javasoljuk a beiratkozást, ha gyermekével az égadta világon semmiféle baj nincsen. Miért ijesztgetnénk?
