Az ember az előre ismert kihívásokra tudatosan fel szokott készülni. Nem vívunk bokszmeccset Mike Tysonnal, ha előtte nem készültünk fel
rá alaposan. Nem ugrunk fejest mély vízbe, mielőtt megtanultunk volna úszni. Az expedíció a hidegre felkészül,
mielőtt a sarkkörre
elindul.
A diák a felelésre, a sportoló a meccsre felkészül. A dolgokba felkészületlenül belevágni felelőtlen, irracionális hazárdjáték.
Az oktatás célja felkészítés
Mielőtt dolgozni kezdünk, elsajátítjuk az olvasás, írás, számolás készségét
és megtanuljuk mi fán terem az irodalom, nyelvtan, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, történelem és egy idegen nyelv. A fejlett országok talán legnagyobb vívmánya, hogy ma már minden gyermek joga szert tenni erre a tudásra
és minden szülő kötelessége a gyermekét az adókból mindenki számára finanszírozott alapszintű oktatásban részesíteni.
A mindenki számára ingyenesen elérhető közoktatásnak köszönhetjük, hogy mára sikerült felszámolni a tömeges tudatlanságot,
analfabétizmust, iskolázatlanságot, amely azonban ma is országok sokaságát teszi verseny- és csaknem életképtelenné,
emberek
százmillióit taszítja mély szegénységbe, teszi manipulálhatóvá, kiszolgáltatottá elnyomó rezsimek számára.
Életre felkészítés
Ám az iskola nem is "csak" a tudás hatalmával vértez fel. A családnál kiterjedtebb, a felnőtt élethez hasonló közösséget is jelent.
Rengeteg emberrel ismerkedünk meg. Futó és életreszóló barátságok születnek. Felkészülünk rá,
hogy
sokféle emberrel
kell együtt élnünk. Megtanulunk konfliktusokat megelőzni, okozni, elszenvedni, feloldani, — nem teljesen tét nélkül, de biztonságosan.
Az iskola a felnőtt élet gyakorlóterepe. Később dolgozni, most tanulni kell. Alkalmazkodnunk kell az élet ritmusához,
megtanuljuk,
hogy
időnk egészét nem tölthetjük mindig azzal, amihez éppen a legnagyobb kedvet érezzük. Életünk nagyobbik hányada nem vakáció.
Az iskola felkészít rá, hogy a dolgoknak
van tétje is. Ha nem készülünk fel a dolgozatra, rossz jegyet kapunk.
Az iskola nem betegít
Az iskolai élet (napirend, tanárok, vakáció, felelés, büfé, dolgozat, jegyek, puskázás, bizonyítvány, ünnepek, tantárgyak, folyosó, könyvek)
felkészít arra, ami később vár ránk. A tantárgyi ismeretek elsöprő többségét hamarosan elfelejtjük, ám az iskola
a puszta
információnál
jóval többet tanít az életről. Az iskolának ezt a magasabb funkcióját nem szabadna elfelejteni!
Amikor a ballagáson az igazgató beszédében eldörren a "nagybetűs élet" közhely, meg kell bocsájtani neki. Ma nem csak azok iskolaellenesek,
akik maguk is iskolázatlanok, a társadalom perifériáján mély szegénységben élnek és bármi másban több kiutat látnak, mint a tanulásban.
Manapság az oktatás rendszerét hevesen bíráló értelmiségiek is hajlamosak elfeledni, mi lenne velünk az iskola "életre felkészítése" nélkül.
Felkészítés bölcsődére?!
Magyarországon tudatos felkészítésnek először a felvételi előkészítésben van gyakorlati hagyománya és elfogadottsága.
Senki sem csodálkozik rajta,
hogy egy ilyen nagy megmérettetés előtt a diákok előkészítőre járnak, pedig a felvételit megelőzően már megtörtént legalább 10 év felkészítés az általános és középiskolában. A tinédzser számára már nincs semmi lényegi újdonság,
mégsem csodálkozik senki azon, ha felvételi felkészítőre jár.
Amikor azonban azt hirdetjük, hogy egy babát célszerű tudatosan felkészíteni arra, hogy bölcsődébe vagy óvodába kerüljön,
sokan teljesen feleslegesnek, szükségtelennek, egyesek még károsnak is nevezik. Azt kérdezik, minek felkészíteni?
Nem elég a bölcsődének / óvodának felkészíteni a bölcsődére / óvodára?
Pedig végtelenül logikus, hogy a felkészülés időben megelőzi azt, amire felkészülünk. Jelen esetben a kihívást
a gyermek számára azt jelenti,
hogy egyik pillanatról a másikra hosszabb időre kiszakad a családi környezetből és napi 8 órát nagyobb közösségben kell eltöltenie.
Ez sok gyermek számára komoly trauma, hiszen igazán hatalmas változást jelent a még nem is igazán megszokott életében.
Abszolút logikus, hogy aki erre a változásra a gyermekét szeretné felkészíteni a megrázkódtatást megelőzendő, azt időben korábban kell kezdeni,
mint amikor a változás már történik. A változás előbb-utóbb biztosan be fog következni és azt nem azzal lehet megkönnyíteni, hogy a lehető legtovább halogatjuk,
hanem azzal,
hogy a változás mértékét és hirtelenségét a lehető legkisebbre csökkentjük.
A beszoktatás nem felkészítés
A bölcsőde és óvoda koncepciója tartalmazza ugyan a beszoktatást, ám ez nem felkészítés. Nincsen szó felkészítésről, hiszen időben nem korábban zajlik, mint az intézménykezdés. A változás hirtelen és hatalmas marad.
Tegnap egész nap csak anyával voltam, ma egész nap bölcsődében / óvodában nélküle. Tegnap csak én voltam, ma rengeteg gyermek. A beszoktatás lényegében nem csökkenti a változás nagyságát és hirtelenségét.
Felkészítés a GEKKO-ban
Már újszülött kortól megalapozzuk azokat a képességeket és szociális kompetenciákat, amelyek a bölcsőde / óvodakezdést megkönnyítik.
A baba már évek óta megszokta, hogy a szüleivel együtt,
ám más felnőttek és gyermekek társasáságan időt tölt,
ahol olyasmi történik, ami otthon nem. Minden változás apró. Először csak egy-egy pillanatra kerül távol szüleitől, hétről-hétre, egyedi igényeihez alkalmazkodva kicsit tovább.
Nem következik be nagy és hirtelen változás. Védett, biztonságos környezetben, kis csoportban, saját tempójában, szépen lassan tapasztalhatja meg, hogy létezik olyan, hogy pedagógus, van olyan időtöltés, amit nem anya vagy apa irányít, amikor nem minden figyelem kizárólag rá irányul.
A GEKKO foglalkozásokra rendszeresen járó babák számára a bölcsőde vagy óvoda megkezdése nem jelent hatalmas, hirtelen és lényegében
teljesen új változást, és nem hiányoznak azok a képességeik sem, amelyek az új környezetet élvezetessé,
örömtelivé teszik számukra.
Felkészítés az intézményváltásra
Az intézményváltás (egyik bölcsődéből a másikba, vagy bölcsődéből az óvodába) szintén hatalmas változást jelent, hiszen teljesen megváltozik
a kisgyermek által addig ismert univerzum. Új gyermekek, új pedagógusok, új környezet. Felnőtt fejjel már nehéz elképzelni,
ám egy kisgyermek életét még nagyon felforgatjhatják és megviselhetik az ilyen horderejű változások.
A GEKKO felkészítést jelent arra, hogy egyidejűleg többféle családon kívüli, szélesebb közösségnek is tagjai vagyunk.
A családján kívül is van egy külső, változatlan közösség, ahová bölcsődés korában, az intézményváltás alatt, és óvodás korában is jár.
Nem csak a családja, hanem egy külső közösség is változatlan marad, ami csökkenti a változással járó stresszt.
Segítség a családnak
Nagy váltások idején gyakran merülnek fel nehézségek. A gyermek már régen teljesen szobatiszta volt, most újra bebpisil. Eddig nem volt dacos,
most hirtelen igen. Eddig délután és éjjel is jól aludt, most nem. Ilyenkor különösen jól jön a gyermeknek és szülőnek egyaránt a szakszerű segítség. Hiszen a váltáskor felmerülő problémák, megváltozott élethelyzetek értelmezésében, megoldásában, további problémák megelőzésében,
a konfliktusok elrendezésében, a gyermek és a szülő megnyugtatásában, folyamatos visszajelzésekkel, konzultációval hatékonyan tud segíteni
a pedagógus, aki nem csak a megfelelő szakirányú ismeretekkel rendelkezik, de a gyermeket és szülőt is jól ismeri addigra.
Iskolára felkészítés
Magyarországon az óvoda és az iskola mindenben és teljesen más világot jelent,
ezért kiemelkedően hasznos
segítséget jelent
az iskolára felkészítésben a GEKKO pedagógia minden óvodás számára.
Nálunk az iskolára felkészítés nem az iskolában kezdődik, hanem lehetőleg már újszülött kortól. Apró lépésekben, fokozatosan, folyamatosan.
A felkészítés felöleli az egész óvodáskort, tart az iskolakezdés időszakában és a tanuláshoz szükséges szakszerű, egyénreszabott
megalapozása
az iskoláskor alatt sem szűnik meg, hanem tovább folytatódik.
Az óvoda nem készít fel az iskolára
A magyar óvoda iskolára felkészítő funkcióját 2004-ben a közoktatási törvényből és az óvodai alapprogramból kiradírozták.
A tanuláshoz szükséges képességeiket nem szabad irányított foglalkozásokkal fejleszteni, hanem az idejük 100%-ban magukra kell hagyni őket,
hogy képességeik maguktól fejlődjenek. Ezt azzal indokolják, hogy az óvodában óvodások vannak és nem iskolások.
Nem kell tehát törődni a tanuláshoz szükséges képességeikkel,
a gyökeresen eltérő képességekhez alkalmazkodjon majd az iskola!
5 évnyi a különbség az iskolát kezdő gyermekek képességeiben
Ez a világon egyedülálló, szélsőséges megközelítés nem csökkenti, hanem 5 évnyire növeli az iskolát kezdő gyermekek képességeiben
adódó különbségeket, és figyelmen kívül hagyja, hogy iskolákban ekkora különbségekhez teljességgel lehetetlen alkalmazkodni.
Iskoláskorig kizárólag szabadjáték szabad
Az óvónőre rengeteg különböző képességű gyermek jut, irányított, kiscsoportos,
egyénreszabott képességfejlesztő foglalkozás egyáltalán nincsen. Kizárólag a szabadjátéknak
enged teret a magyar a közoktatás. Hiába lehet ebben a korban már bőven előre látni
az iskolai tanuláshoz szükséges képességek gyenge fejlődését, azt mondják, korai lenne még bármit is tenni a felzárkózás érdekében. Majd kinövi magától, csak eleget hagyni kell szabadon játszani, most óvodás, most heti 1-2 órán át sem szabad irányított foglalkozásokat tartani,
amelyek célzottan szolgálnák az iskolára felkészítést.
Iskoláskortól viszont kizárólag irányított foglalkozás van
Viszont az óvodás egyik napról a másikra már iskolás. Tegnap egész nap futkosott
és kizárólag azzal játszott, amihez éppen kedvet érzett vagy véletlenül útjába akadt.
Soha nem vett még részt egy órás irányított foglalkozáson. Ma egész nap
egy osztályteremben kell ülnie, ahol 1 percet sem játszhat, hanem sok órán keresztül kizárólag csak tanítják.
A tanítónak 30 teljesen különböző képességű, ahhoz egyáltalán nem szokott gyermeket
kell elkezdeni tanítani, méghozzá mindenkinek pontosan ugyanúgy és ugyanazt.
Az alapfunkciók fejlesztése pedig ebben a korban, 30 fős osztályban a tanító
képzettségével
és az iskola eszközeivel teljes mértékben lehetetlenség.
GEKKO felkészítés
A bölcsődétől, óvodától, iskolától teljesen eltérő módon, céllal és körülmények között történik.
Gyógypedagógus vagy konduktor tart heti 1 játékos foglalkozást, amelyen részt vesznek
a szülők is. A felnőtt-gyermek arány kisgyermekkorban 5:4.
Minden gyermek képességeit igen alaposan ismerjük és a foglalkozásokon jelen vannak a szülők is.
A GEKKO-ban is játék történik, ahogyan az óvodában, ám ez a játék tudatosan a tanuláshoz szükséges képességek megerősítését szolgálja, irányított foglalkozásterv szerint.
Az iskolába kerülő gyermek nem életében először kap feladatot, nem életében először történik vele, hogy 45 percen keresztül követnie kell egy pedagógus iránymutatását.
Felkészítés az irányított tevékenységre
Az irányított tevékenységre — ami az iskolában végig kíséri az első órától fogva a gyermekek életét, úgy is kell tekinteni, mint valami,
ami az együttműködést igényli. Tehát az iskolai tanulásra, életre is jellemző gyermeki együttműködés az irányított tevékenységekkel alakítható ki.
Amikor együttműködő valaki, akkor el is fogadja az irányítást, illetve azt a helyzetet, hogy ő most irányított, őt most irányítják.
Ha nem együttműködő, nem fogadja el az irányítást, akkor nem valósul meg a befogadás.
Akármilyen fejlett lehet a gyermek beszéde, gondolkodása és általában a képességei, nem valósul meg a befogadás, ha nem fogadja el az irányítást.
Az együttműködés kialakítása időigényes feladat. De az iskola nincs felkészülve a nagyon is eltérő minőségű együttműködő képességgel rendelkező gyermekek differenciált oktatására. Tehát a pedagógus nem tudja megvárni, míg valamennyi osztályába járó diák eljut az együttműködés
megfelelő szintjére, hanem a tananyagot permanensen közvetíti, ahogyan azt a törvényileg meghatározott tanmenet előírja.
Gyermekkor szakadékok nélkül
A bölcsőde, óvoda, alsó tagozat és felső tagozat megkezdése
a fentebb körülírt okokból hatalmas lépcsőket jelent
a gyermekek életében,
amelyeket a magyar közoktatás valóságos szakadékokká varázsol.
A bölcsőde és óvoda nehézségeire szülők és szakemberek
könnyen legyintenek, az iskolakezdésre kialakuló 5 évnyi képességbeli
különbségeknek sem tulajdonítanak akkora jelentőséget, mint kellene.
Noha a gyerngébb képességű gyermekeket alaposan megviseli
az iskolai élet, még mindig lehet halogatni, kompenzálni,
és várni, hogy probléma magától megoldódjon.
A legtöbb kudarc csak akkor csúcsosodik ki, amikor az iskolát eleve igen
gyenge képességekkel kezdő diák a felső tagozatban már végképp
képtelen kompenzálni, ez a lépcső számára már teljesen
megmászhatatlan szakadékká tornyosul.
A GEKKO olyan korán kezdődő, fokozatos, folyamatos képességfejlesztő pedagógiával egészíti ki a tradicionális intézményrendszert,
amely áthidalja ezeket a szakadékokat.
Hétről-hétre apró, gyermekléptékű lépcsőkké, játékká szelidíti
az éppen előtte álló feladatokat, kihívásokat, így soha nincsen olyan
hatalmas ugrás előtte, amely felkészületlenül érné.
Sokan azt kérdezik, rászorul-e a gyermek erre a pedagógiára.
Szerintünk eleve rossz a kérdésfelvetés. Ha van egy nagyon nehéz út,
amelyről tudjuk, hogy 5 gyermekből 1 számára súlyos kudarcot tartogtat,
miért az a kérdés, hogy a könnyebbik útra minden gyermek rászorul-e?
A felkészítés alapozás
A felkészítés pedagógiája nem azt jelenti, hogy az eleve túl magas kihívást még korábbra hozza, hanem időben megalapozza azokat a képességeket,
amelyekre a későbbi kihívás kudarc nélküli teljesítéséhez a gyermeknek szüksége lesz. Amikor azt írjuk, hogy az iskolára felkészítés már csecsemő korban megkezdődik, nem azt jelenti, hogy a pelenkást megtanítjuk köbgyököt vonni.
Az alapozás nem cirkuszi mutatványokra (idő előtt felnőtteket is megszégyenítő teljesítményre) akarja képessé tenni a kisgyermekeket,
hanem felkészíteni a normális,
mindenki számára
kötelező iskolai életre, normális ütemű tanulásra.
A felkészítéstől irracionális óvni a gyermekeket, hiszen éppen a felkészítés az, ami a kudarcoktól
és sérülésektől az embert megóvni hivatott.
Ha nem oktatásról van szó, ez mindenki számára megkérdőjelezhetetlenül evidens. Ha egy gyermek lovagolni vagy karatézni fog,
a bukástól és sérüléstől nem úgy kell megóvni, hogy megvédjük a felkészüléstől, hanem éppen ellenkezőleg.
Továbbtanulásra felkészítés
Sok szülő számára rokonszenvesek az olyan reform gondolatok, amelyek az általános iskolát is még inkább a gyermek igényeihez alakítanák.
Ám nem szabadna elfelejteni, hogy mi várja az embert az iskola után! Az oktatásnak nem egy rózsaszín utópiára kell felkészíteni,
hanem a valóságban létező életre, igazi munkaerőpiacra.
A szülőknek nem az iskolától kell megvédeni a gyermeket, hanem az iskola utáni élet viszontagságaitól.
Az általános iskola manapság mindössze
1:4 esélyt biztosít a munkához jutásra és az alapfokú végzettséggel
a munkához jutó szerencsések is csak feleannyit keresnek.
Az általános iskolának tehát kiemelt céljának kell lennie, hogy a gyermeket felkészítse a továbbtanulásra.
Felkészítés az életünk végéig tanulásra
Ám közép-, sőt felsőoktatás is csak felkészítés arra, hogy életünk végéig készek legyünk folyamatosan tanulni.
Ma már nem lehet végigdolgozni
az életünket azzal a tudással, amit az iskolában annak idején megszereztünk.
Olyan gyorsan változik
a világ, hogy az folyamatosan teljesen
új ismereteket igényel a szerelőtől, péktől, szakácstól, pedagógustól, irodistától is.
Az iskolával szemben
ma már teljesen irrális elvárás,
hogy örök életre "használható tudást" adjon át.
10-20 év alatt szakmák jönnek létre a semmiből. Az informatikusnak, marketingesnek, orvosnak, jogásznak, közgazdásznak élete végéig
tanulnia kell,
nem is keveset. Ezért a felsőoktatásban sem a legfontosabb, hogy mit tanulunk meg a kor informatikájáról, marketingjéről,
hanem az,
hogy felkészüljünk rengeteg információban eligazodni és tudásunkat a hétköznapi problémák megoldásában megtanuljuk jól kamatoztatni.
Felkészítés magára az oktatásra
A pedagógia fundamentuma és célja tehát a felkészítés. Ha valami ebből egyáltalán modern szemlélet, hogy az iskolára magára is fel kell készülni,
fel kell készíteni a gyermekeket. Az általános iskola maga is kihívás,
amire a gyermekeket jobb tudatosan, előre felkészíteni.
A GEKKO gyermekléptékű "felkészülés a nagy felkészítésre", a tradicionális oktatás kiegészítése a képességek játékos megalapozásával.
