 |
|
Sokan használták, és semmi bajuk sincs.
A babák élvezik, eljutnak vele, ahová akarnak. Mármint a térben. Viszont egész sor igen komoly problémát okozhat a fejlődésben,
más rizikótényezőkkel együtt
nagy kárt okozhat.
Olvassa el, mielőtt venne egyet! |
A pártolók gyakori érvei:
„Az én gyermekeim is ezt használták és semmi bajuk sincs.”
„Nagyon élvezte, hogy egyedül is eljut oda ahova szeretne.”
Ha rám hallgat, nem használja.
Ebben az esetben sem mondhatjuk azt egyértelműen, hogy aki bébikompot használ,
annál módosul a mozgásfejlődés menete, minősége. Azonban sokszor tapasztaljuk azt,
hogy „problémás” esetekben jelen volt a bébikomp, mint játékeszköz, már 6-7 hónapos kortól.
Egyéb rizikótényezőkkel együtt különösen káros lehet
Ezen eszköz „bevetése” bizonyos gyermekek esetében - akiknél egyéb rizikótényezők
is fennállnak (koraszülöttség, minimális oxigénhiányos állapot a születés környékén,
lelassult / felgyorsult mozgásfejlődés stb.), igencsak negatív irányba tudja terelni
az un. normális mozgásfejlődési folyamatot.
Hátráltathatja az egészséges mozgásfejlődést
Az tény, hogy a bébikomp hasznos eszköz mozgássérült gyermekek járástanításához,
ugyanakkor a „normál” fejlődésű gyermekek esetében a használata indokolatlan
statikai terhelést jelenthet a gerincoszlop számára, felgyorsíthatja a felegyenesedési reakciókat
(7-10 hónapos kor közötti csecsemők már állnak, kapaszkodva járnak) és ezáltal igen értékes folyamatok maradhatnak ki, vagy rövidülhetnek le (kúszás, mászás, ülésben történő „kétkezes” manipuláció stb.). Ezek meghatározó elemei mind a mozgásfejlődés minőségének,
mind az egyéb képességek kialakulásának:
- saját testről való tudás
- térben való tájékozódás
- dominancia (valamely oldali testrész/ érzékszerv ügyesebb volta)
- lateralitás (jobb/ bal oldal megkülönböztetése saját testen, térben, síkban),
- tárgyi világ megismerése stb.
Járásbizonytalanságot, eltérő idegrendszerei fejlődést eredményezhet
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy amennyiben a mélységérzet kialakulása előtt
(kb. 8 hónapos korban alakul ki) bébikomp használatával tanul meg járni a gyermek,
később az önálló járás során jellemzővé válhat egyfajta járásbizonytalanság (túlzott óvatosság, koordinálatlanság), ami abból ered, hogy a korai felegyenesedés miatt az idegrendszer fejlődésében másképp szerveződik az egyensúlyközpont és más,
a helyes észlelésért felelős területek fejlődése is.
Hamarabb eljut a céljáig, de az értelmi fejlődésében is?
Igen, igaz, hogy a gyermek hamarabb eljut a kívánt célig, de nem véletlen, hogy nem azonnal állunk fel és indulunk el. A forgás, kúszás, mászás nem véletlenül előzi meg az említett fázisokat. Minden egyes mozgásfejlődési állomás előkészíti a következő mozgásforma kivitelezését,
mind izomzatilag, mind idegrendszerileg. A kúszás, mászás során más perspektívából látjuk, tapasztaljuk meg a világot! Ezek a tapasztalatok elengedhetetlenek
az értelmi fejlődés szempontjából is!
Feltételes módban, de akar kísérletezni?
A lehetséges következmények vázolásakor nem véletlen a feltételes mód használata.
Miután nem vagyunk jósok, nem tudjuk bizton állítani, hogy a bébikomp káros hatásai
minden gyermeknél bekövetkeznek, de nagyon nagy rá az esély! Akkor, amikor tudjuk,
hogy valami negatívan befolyásolhatja gyermekünk fejlődését miért ragaszkodunk hozzá?
Miért kísérletezünk saját gyermekünkön, hogy vajon azon kevés kivételek
közé tartozik-e, akiknél nem okoz problémát?
Tény: 8 hónapos kor előtti használata járásbizonytalanságot okozhat
Nem állítom, hogy minden esetben előfordul, de statisztikai tény, hogy amennyiben
a mélységérzet kialakulását (kb. 8 hónapos korra tehető) megelőzően bébikomp használatával tanul meg járni a gyermek, a későbbiekben (az önálló járás során) ez nehezíti a járásbiztonságot.
Ennek az oka egyszerű, a már kialakult észlelési háttérrel - a bébikomp elhagyása során - óvatosabban, ezáltal koordinálatlanabb kivitelezéssel kezd önállóan járni tanulni a gyermek.
Tény: aki 7 hónaposan már jár, tanulási zavar veszélyeztetett
Az is tény, hogy amennyiben 7 hónaposan kezd járni egy gyermek - bármi oknál fogva -,
kevesebb idő jut a kúszás-mászásra, valamint az ülésben történő manipulációra,
amelynek következményeként valószínűsíthető a teljesség igénye nélkül instabil dominancia, intermodalitás, szerialitás, téri irány és viszony problémák, esetleg hangzó-,
és betűtévesztések, amelyek összességében eredményezhetnek tanulási zavart.
Nem gondolom, hogy a környezetében a mozgásfejlődésen túl ilyen mély összefüggésben értelmezték volna a következményeket. Különösen nehéz lenne mindezt felmérni,
hiszen még a diagnosztikai rendszer intézményes háttere sem biztosított kellőképpen.
Mindenesetre, nem hibáztatható a szülő, ha nem ismeri a fejlődéslélektant, anatómiát, szomatopedagógiát stb, ezáltal nem látja át ezeket összefüggéseket. A szakmának kellene nyomást gyakorolnia a kereskedőkre, ahogy tették ezt számos nyugat-európai országban.
A magam részéről ezzel a cikkel kívánom felhívni a szülők figyelmét az eszköz veszélyeire.
Soltész Szilvia
A szerző gyógypedagógus,
a GEKKO operatív pedagógiai vezetője
|
 |
|
Küldje el ezt az oldalt