GEKKO kurzus óvoda mellett

Iskolára felkészítés kiscsoportos óvodás korban

Iskolára felkészítés

Talán sokak számára megdöbbentő tény lehet, hogy egy kiscsoportos gyermeket iskolára készítünk fel. A valóságban azonban még ennél is hamarabb, a méhen belüli fejlődés során elkezdődik a tanulás elemi szinten. Az iskolai tanulás számos képesség működését igényli,
melyek egyike sem az iskolába lépés napján alakul ki, hanem egy folyamatos fejlődés eredményeként.
Ahogy nő a gyermek, egyre nagyobb követelményeknek kell megfelelnie, azok teljesítését pedig egyre árnyaltabban követhetjük nyomon.

Kúszás, mászás

A kúszás, mászás begyakorlása a helyes mozgáskoordináció fejlődése szempontjából, illetve az agyféltekék dominanciájának kialakulása terén is nagyon lényeges mozgásformák. Két agyféltekénk közül a jobb oldali a bal testfelet irányítja, a bal a jobb oldalit. Ám a két agyfélteke nem egymástól izoláltan működik, hanem egymással folyamatosan integrálja tapasztalatait. A kúszás, mászás éppen olyan mozgásformák, melyeknél a váltott kar-lábmozgás miatt megvalósul az agyféltekék szinkronizációja.

Figyelem

A figyelemmel kapcsolatos eltéréseket egyrészt a szülőknek szóló nevelési tanácsokon át, másrészt szenzomotoros ingerléssel igyekszünk elérni. Ez azt jelenti, hogy az idegrendszer fejlődése szoros kapcsolatban áll az egyensúlyi szervvel. Az egyensúlyi rendszer intenzív stimulálása kedvezően befolyásolja az összes agyi érési folyamatot, így a figyelmet is. Játszóházunkban minden egyes alkalommal nagy hangsúlyt kap az egyensúlyi ingerek biztosítása különböző játékeszközök segítségével. A figyelem kérdése igen sarkalatos. Mindenhez szükség van a figyelmünkre, amire nem irányítjuk rá, az "nem megy be a fejünkbe". Akármilyen okos, értelmes lehet egy gyermek, ha akkor nem figyel, amikor a lényeges információ elhangzik, nem tudja megoldani a feladatot. Óvodában nincs ezeknek a kihívásoknak "túl nagy jelentősége" (persze, hogy van!), az iskolában azonban fél napon át kell egy helyben ülve figyelni, és csak azt szabad csinálni, amit a tanító néni mond. A figyelem fejlesztése továbbá azért is elengedhetetlen, mert az izgő - mozgó gyermeket tolerálja a környezet legkevésbé.

Finommozgás

Stabil, jól megalapozott nagymozgásra épül a finommozgás. Finommozgásnak nevezzük azokat a mozgásokat, melyeket apró izmok produkálják, aprólékosan kidolgozva. Idetartoznak a kézmozgások, a legfinomabb pedig a beszédmozgás. A finommozgásokon belül előtérbe kerülnek az ábrázolással kapcsolatos foglalatosságok. Három éves korban megjelenik a gyermek rajzában az emberábrázolás. Kezdetben fej - láb jelenléte jellemzi, később fokozatosan egyre részletesebb (törzs, kéz, kézfej, szem, száj, haj stb.), és az arányok is folyamatosan tökéletesednek. Számos és változatos kézműves tevékenységet, illetve más, a kézmozgását ügyesítő gyakorlatot sorolhatnánk ide. A lényeg az, hogy ezek a játékok szükségesek ahhoz, hogy iskoláskorra úgy kialakuljon a finommozgás képessége, hogy a hármas vonalközbe "a" betűt kanyarítson a gyermek. Vannak gyermekek, akiket szinte képtelenség rajzolásra rávenni. Ennek jelentősége az imént említettek fényében vitathatatlan. Nem bagatellizálhatjuk azáltal, hogy "senki sem tökéletes, nem mindenki szeret rajzolni". A gyermekek - és a felnőttek is - azokat a dolgokat nem szeretik elvégezni, melyben nem jutnak sikerélményhez, ennek oka pedig az, hogy képességük azon a téren gyengébb. Két nagyobb tény köré csoportosíthatók a "nem rajzolás" okai. Egyrészt a mozgásfejlődés nem kielégítő, másrészt a gyermek figyelmét kell megerősíteni, mert nem képes egy helyben ülve hosszasabban produkálni.

Beszéd

A három éves gyermek anyanyelve összeáll. Ez azt jelenti, a gyermek képes folyamatosan, mondatokban, többé - kevésbé hibátlan toldalékolással beszélni. A beszédfejlődés szempontjából a három év vízválasztó. Ha valakinek nem indul meg megfelelően a beszéde három évesen, veszélyezteti egy sor, a beszéddel összefüggő, a beszédre épülő képesség kialakulását. Mivel a beszéd kialakulása után átveszi az irányító szerepet a gondolkodás felett, fontos struktúrák nem jelennek meg a logikus vagy az analógiás gondolkodásban, vagy éppen a fogalomalkotásban. A beszéd késése, akadályozottsága forrása lehet a később - többnyire az iskoláskorban - megjelenő tanulási zavaroknak (pl. a diszlexiának). Ismerünk azonban olyan gyermeket is, aki megállás nélkül folyamatosan beszél, azonban nem hordoz lényeges elemeket.

Szociális érettség

A finommozgás fejlődése nemcsak a beszédmozgások tökéletesedésére van befolyással, a megfelelő szociális érettséget is előkészíti.

Az önállóság fejlődésének csírái ott kezdődnek, amikor fürdésnél, öltözködésnél a gyermek karját vagy lábát nyújtja. 3 éves korra kialakul szoba - és ágytisztaság, önállóan látja el magát. Egyszerűbb ruhadarabokat felvesz (pl. zoknit, trikót), gombol, cipzároz, cipőt fűz.

Ezért fontos, hogy ne végezzünk el mindent helyette. Ha ebben az időszakban időt és türelmet szentelünk az önálló
próbálkozásoknak, megkönnyítjük a feladatát az evés, ivás, öltözködés, elpakolás stb. terén.

Gondolkodás

A mozgásba, cselekvésbe ágyazott gondolkodás eredményeképpen a rakosgatásból alak szerinti válogatás, párosítás alakul.
Az ismétlődő helyzeteknek köszönhetően emlékezetében tartja a szokványos tárgyak helyét, és elkezdi utánozni a felnőtteket,
azok tárgyhasználatát.

Észlelése is finomodik, apróbb tárgyakat, hangokat is észrevesz. Képes csendben figyelni egy 10-15 perces történetre.

Különbséget tud tenni a méretek között. Kezdik érdekelni a mennyiségekkel kapcsolatos fogalmak,
számol (bár ez a számolás ekkor még mechanikus), tudja, hogy mit jelent az, hogy egy és sok.

A szülő szerepe

A foglalkozásokon igyekszünk a különböző funkcióterületek fejlesztését szolgáló játékokat és stratégiákat a szülőkkel is megismertetni, bízva abban, hogy a játszóházban elkezdett folyamat otthon is folytatódik. A korszak kezdetekor már el tudja viselni szülei távollétét, és más gyermekek felé közeledik. Ennek azonban előfeltétele, hogy rendszeresen találkozzon kortársaival, illetve, hogy az otthoni játék során ne telepedjen a szülő minden pillanatban a gyermekre, hagyja önállóan is játszani. Az óvodába lépés megviselheti azt a gyermeket, aki addig nem járt közösségbe. Hiszen mindaddig felnőttek vették körül, akik mindig mindent elmagyaráztak, sosem döntötték le az imént épített játéktornyot, nem cibálták meg a haját, ha valamire szüksége volt, azonnal megkapta, nem kellett a sorára várnia... Hosszasan lehetne még sorolni, mi minden változik meg az óvodai környezetbe kerüléssel. A hároméves gyermek tud társával együtt játszani, megosztja egy időre társaival játékát. Kiválasztja, kivel akar játszani, csoportosan játszik, játék közben beszél. Ez annak következménye, hogy sokat játszott közösségben, kezdte elsajátítani a társas érintkezés alapvető szabályait.

Iskolára felkészítés középső
csoportos óvodás korban

Az egyesnsúlyi rendszer stimulációja

A figyelemmel kapcsolatos eltéréseket egyrészt a szülőknek szóló nevelési tanácsokon át, másrészt szenzomotoros ingerléssel igyekszünk elérni. Ez azt jelenti, hogy az idegrendszer fejlődése szoros kapcsolatban áll az egyensúlyi szervvel. Az egyensúlyi rendszer intenzív stimulálása kedvezően befolyásolja az összes agyi érési folyamatot,
így a figyelmet is. Játszóházunkban minden egyes alkalommal nagy hangsúlyt kap az egyensúlyi ingerek biztosítása különböző játékeszközök segítségével.

Figyelem

A figyelem kérdése igen sarkalatos. Mindenhez szükség van a figyelmünkre, amire nem irányítjuk rá, az "nem megy be a fejünkbe". Akármilyen okos, értelmes lehet egy gyermek, ha akkor nem figyel, amikor a lényeges információ elhangzik, nem tudja megoldani a feladatot. Óvodában nincs ezeknek a kihívásoknak "túl nagy jelentősége" (persze, hogy van!), az iskolában azonban fél napon át kell egy helyben ülve figyelni, és csak azt szabad csinálni, amit a tanító néni mond. A figyelem fejlesztése továbbá azért is elengedhetetlen, mert az izgő - mozgó gyermeket tolerálja a környezet legkevésbé.

Finommozgás

Stabil, jól megalapozott nagymozgásra épül a finommozgás. Finommozgásnak nevezzük azokat a mozgásokat, melyeket apró izmok produkálják, aprólékosan kidolgozva. Idetartoznak a kézmozgások, a legfinomabb pedig a beszédmozgás. A finommozgásokon belül előtérbe kerülnek az ábrázolással kapcsolatos foglalatosságok. Három éves korban megjelenik a gyermek rajzában az emberábrázolás. Kezdetben fej - láb jelenléte jellemzi, később fokozatosan egyre részletesebb (törzs, kéz, kézfej, szem, száj, haj stb.), és az arányok is folyamatosan tökéletesednek. Számos és változatos kézműves tevékenységet, illetve más, a kézmozgását ügyesítő gyakorlatot sorolhatnánk ide. A lényeg az, hogy ezek a játékok szükségesek ahhoz, hogy iskoláskorra úgy kialakuljon a finommozgás képessége, hogy a hármas vonalközbe "a" betűt kanyarítson a gyermek.

Vizuomotoros koordináció

Ezt a képességet pontosabban vizuomotoros koordinációnak nevezzük, fontos megfejteni, hogy a szem és a kéz "munkája" mennyire van összhangban, illetve, hogy milyen ezek viszonya a síkban való ábrázoláshoz. Vannak gyermekek, akiket szinte képtelenség rajzolásra rávenni. Ennek jelentősége az imént említettek fényében vitathatatlan. Nem bagatellizálhatjuk azzal, hogy "senki sem tökéletes, nem mindenki szeret rajzolni". A gyermekek - és a felnőttek is - azokat a dolgokat nem szeretik elvégezni, melyben nem jutnak sikerélményhez, ennek oka pedig az, hogy képességük azon a téren gyengébb. Két nagyobb tény köré csoportosíthatók a "nem rajzolás" okai. Egyrészt a mozgásfejlődés nem kielégítő, másrészt a gyermek figyelmét kell megerősíteni, mert nem képes egy helyben ülve hosszasabban produkálni.

Mennyiségfogalmak

A mennyiségfogalmak kialakulása szintén nem az iskolába lépés napján veszi kezdetét. Minden bizonnyal sok szülő tapasztalta már, hogy kisgyermeke három évesen akár nyolcig, tízig (vagy akár tovább is) elszámlál. Ez azonban a legtöbb esetben egy mechanikus tanulás eredménye, ugyanúgy mondja el, mint egy mondókát. Egy hamarosan iskolát kezdő gyermeknek már túl kell lépnie a számok mechanikus egymás után mondásán. Tisztában kell lennie a számok jelentésével és a mennyiségi alapfogalmakkal.

A szülő szerepe

A foglalkozásokon igyekszünk a különböző funkcióterületek fejlesztését szolgáló játékokat és stratégiákat a szülőkkel is megismertetni, bízva abban, hogy a játszóházban elkezdett folyamat otthon is folytatódik.

Iskolára felkészítés nagycsoportos óvodás korban

Szenzomotoros ingerlés

A figyelemmel kapcsolatos eltéréseket egyrészt a szülőknek szóló nevelési tanácsokon át, másrészt szenzomotoros ingerléssel igyekszünk elérni. Ez azt jelenti, hogy az idegrendszer fejlődése szoros kapcsolatban áll az egyensúlyi szervvel. Az egyensúlyi rendszer intenzív stimulálása kedvezően befolyásolja az összes agyi érési folyamatot, így a figyelmet is. Játszóházunkban minden egyes alkalommal nagy hangsúlyt kap az egyensúlyi ingerek biztosítása különböző játékeszközök segítségével.

Figyelem

A figyelem kérdése igen sarkalatos. Mindenhez szükség van a figyelmünkre, amire nem irányítjuk rá, az "nem megy be a fejünkbe". Akármilyen okos, értelmes lehet egy gyermek, ha akkor nem figyel, amikor a lényeges információ elhangzik, nem tudja megoldani a feladatot. Óvodában nincs ezeknek a kihívásoknak "túl nagy jelentősége" (persze, hogy van!), az iskolában azonban fél napon át kell egy helyben ülve figyelni, és csak azt szabad csinálni, amit a tanító néni mond. A figyelem fejlesztése továbbá azért is elengedhetetlen, mert az izgő - mozgó gyermeket tolerálja a környezet legkevésbé.

Finommozgás

Stabil, jól megalapozott nagymozgásra épül a finommozgás. Finommozgásnak nevezzük azokat a mozgásokat, melyeket apró izmok produkálják, aprólékosan kidolgozva. Idetartoznak a kézmozgások, a legfinomabb pedig a beszédmozgás. A finommozgásokon belül előtérbe kerülnek az ábrázolással kapcsolatos foglalatosságok. Három éves korban megjelenik a gyermek rajzában az emberábrázolás. Kezdetben fej - láb jelenléte jellemzi, később fokozatosan egyre részletesebb (törzs, kéz, kézfej, szem, száj, haj stb.), és az arányok is folyamatosan tökéletesednek. Számos és változatos kézműves tevékenységet, illetve más, a kézmozgását ügyesítő gyakorlatot sorolhatnánk ide. A lényeg az, hogy ezek a játékok szükségesek ahhoz, hogy iskoláskorra úgy kialakuljon a finommozgás képessége, hogy a hármas vonalközbe "a" betűt kanyarítson a gyermek.

Vizuomotoros koordináció

Ezt a képességet pontosabban vizuomotoros koordinációnak nevezzük, fontos megfejteni, hogy a szem és a kéz "munkája" mennyire van összhangban, illetve, hogy milyen ezek viszonya a síkban való ábrázoláshoz. Vannak gyermekek, akiket szinte képtelenség rajzolásra rávenni. Ennek jelentősége az imént említettek fényében vitathatatlan. Nem bagatellizálhatjuk azzal, hogy "senki sem tökéletes, nem mindenki szeret rajzolni". A gyermekek - és a felnőttek is - azokat a dolgokat nem szeretik elvégezni, melyben nem jutnak sikerélményhez, ennek oka pedig az, hogy képességük azon a téren gyengébb. Két nagyobb tény köré csoportosíthatók a "nem rajzolás" okai. Egyrészt a mozgásfejlődés nem kielégítő, másrészt a gyermek figyelmét kell megerősíteni, mert nem képes egy helyben ülve hosszasabban produkálni.

Mennyiségfogalmak

A mennyiségfogalmak kialakulása szintén nem az iskolába lépés napján veszi kezdetét. Minden bizonnyal sok szülő tapasztalta már, hogy kisgyermeke három évesen akár nyolcig, tízig (vagy akár tovább is) elszámlál. Ez azonban a legtöbb esetben egy mechanikus tanulás eredménye, ugyanúgy mondja el, mint egy mondókát. Egy hamarosan iskolát kezdő gyermeknek már túl kell lépnie a számok mechanikus egymás után mondásán. Tisztában kell lennie a számok jelentésével és a mennyiségi alapfogalmakkal.

A szülő szerepe

A foglalkozásokon igyekszünk a különböző funkcióterületek fejlesztését szolgáló játékokat és stratégiákat a szülőkkel is megismertetni, bízva abban, hogy a játszóházban elkezdett folyamat otthon is folytatódik.