Siettetés? Képességfejlesztés? Korai fejlesztés?
— Érvek és ellenérvek

A fenti címmel invitált nyilvános kerekasztal-beszélgetésre az oktatást ellenző nézetei miatt népszerű Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, valamint Czeizel Barbara gyógypedagógus,
a méltán híres genetikus lánya, a Korai Fejlesztő Központ intézményvezetője.

Cikkünk 50 kérdésre válasz:

1.) Gyermekeink jövője? 2.) Még több foglalkozással túlterhelés? 3.) Gyermekeink jelene?
4.) Kerekasztal-beszélgetés? 5.) Kiállítás dolga választani? 6.) Vekerdy Tamás? 7.) Czeizel Barbara? 8.) Képességfejlesztés megkérdőjelezése? 9.) Szaktudás? 10.) Marketing?
11.) Mérgező stressz? 12.) Szorongás az óvodában? 13.) Sztressz az iskolában 14.) Neurotizálás? 15.) Siettetés? 16.) Siettetett gyermek vallás? 17.) Demagógia? 18.) A fejlesztés tanítás?
19.) David Elkind kiforgatása? 20.) Miért baj a játék? 21.) David Elkind: The Power of Play
22.) Csak szabadjáték szabad? 23.) Maugli kultusz? 24.) Beavatkozás? 25.) Képességfejlesztés? 26.) Tanulási zavar? 27.) Megoldás? 28.) Szeretet? 29.) Egészség? 30.) Túlterhelés?
31.) Gondoskodás? 32.) Felelősség? 33.) Tudományoskodás? 34.) 5 szám a Harvardtól?
35.) Ijesztgetés? 36.) Tények? 37.) Gének? 38.) Czeizel Endre? 39.) Korai fejlesztés?
40.) Mire való? 41.) Igazi? 42.) Okosítás? 43.) Mi a különbség? 44.) Diszkrimináció?
45.) Prevenció? 46.) Érvek és ellenérvek? 47.) Minőség?
48.) Tudományos érvek? 49.) Pénz? 50.) Köszönet?

1.) Gyermekeink jövője?

Adott egy kiállítás gyermekeink jövőjéről, amely a képességfejlesztéstől a minőségi szünidei programokig hivatott bemutatni
a választható lehetőségeket.

Ezzel reklámozzák, ez a célja, ezért látogatnak el a szülők. Magyarországon a GEKKO beszélt először képességfejlesztésről. 1999-ben
mi indítottuk el az első képességfejlesztő játszóházat. 10 év gyakorlati tapasztalatával
lett volna mit mondanunk e témában.

De nem ezért hívtak bennünket.

Vitatkozni hívtak a híresen fejlesztésellenes pszichológussal és egy gyógypedagógussal
az általuk megkötött témában, amely már
a címében megkérdőjelezi szakmám,
és a kiállítás létjogosultságát is.

A kiállítás beharangozója:

Rendezvényünk hagyományaihoz híven a 0-14 éves korosztálynak szóló
minőségi programokat, fejlesztési lehetőségeket mutatja be
a szülők és a pedagógusok számára.

Mindenki szeretné, ha gyermeke a legjobbat kapná mindenből, ha a legjobb fejlesztő programokra járna, a legmegfelelőbb irányba bontakozna ki.
Sokszor nehéz eldönteni, hogy mi a helyes irány, mi a lehető legjobb megoldás. Képességfejlesztő lehetőségek százai közül nehéz kiválasztani a megfelelőt
és van amikor nem elég a barátnők, ismerősök véleménye,
mert mindegyik gyermek más.

Ezért született meg a kiállításunk. Önöknek segítünk a döntésekben.

Kínálatunkban az egészséges és sajátos nevelési igényű, valamint tanulási
vagy részképesség-zavarral küzdő gyerekeket nevelők egyaránt
megtalálják az aktuális programokat, foglalkozásokat,
a hagyományos és a legújabb eszközöket.

Részlet a kiállítás beharangozójából. http://www.gyermekeinkjovoje.hu/

Örülök ennek a kiállításnak. Hiszen munkatársaimmal 1999 óta magam is annyit fáradoztam azon,
hogy a képességfejlesztés bekerüljön a köztudatba. Öröm számomra, hogy ma már kiállítást
lehet szervezni ebben a témában. Ez a mentalitás azonban elkeserítő:

A sokszínűséggel nem az a célunk, hogy szülők és pedagógusok még több foglalkozással terheljék a rájuk bízott gyerekeket, hanem hogy első kézből kapjanak naprakész információt a rendelkezésükre álló kínálatról,
amiből a helyszínen szakértők segítségével választhatják ki
a nekik legmegfelelőbbet.

Részlet a kiállítás beharangozójából. http://www.gyermekeinkjovoje.hu/

2.) Még több foglalkozással túlterhelés?

Íme egy kiállítás Magyarországon a képességfejlesztésről:

Nem az a célja, hogy még több foglalkozással túlterheljék a gyermekeket ...
Nem az a célja, hogy a kiállítók, hanem szakértők segítségével válasszanak a szülők ...

De vajon tényleg létezik egyáltalán a gyermekek túl sok foglalkozással túlterhelése?

És vajon kik lesznek azok a szakértők, akik majd segítenek a szülőnek eldönteni,
hogy gyermeke hová járjon, és hova ne? Csak nem Vekerdy Tamás?

3.) Gyermekeink jelene?

Hatalmas tévedésben él a kiállítást szervező Rendezvényparádé, és persze az egész ország.
A gyermekpszichológus hírességek valótlan képet festenek a korai oktatás helyzetéről.

8 gyors tény:

Magyarországon hozzávetőlegesen 1 500 000 gyermek él.
A nemzetközi tudományos világ egyöntetű állásfoglalása szerint a képességfejlesztés mindannyiuk számára hasznos lenne. Ezt kizárólag a magyar közvélemény kérdőjelezi meg.
Még Magyaroszágon sem kérdőjelezik meg, hogy 5 gyermekből 1 gyógypedagógiai megsegítése 0-5 éves koruk között feltétlenül szükséges lenne. Ezt Vekerdy Tamás, Czeizel Barbara, Vajda Zuzsa sem vitatja. Ez minimum 100 000 gyermeket jelent.
A legnagyobb fejlesztő pedagógiai kapacitással a jelenleg 24 helyszínen működő,
és a legtöbb gyógypedagógust és konduktort alkalmazó GEKKO hálózat rendelkezik.

A GEKKO teljes kapacitása 5 000 gyermek.

0 Ft állami támogatás, 0 adókedvezmény vagy más segítség (ingyen ingatlan stb.),
a pszichológus hírességek lejárató tevékenységének köszönhetően jelenleg
e kapacitás mindössze negyedrészt telített, kb. 1 500 gyermek jár.
Ha valami csoda történne, és legalább a "rászoruló" gyermekekkel eljönnének hozzánk,
a 100 000 gyermekből csak 6 000 fogadására lenne kapacitásunk: 6%
A feleakkora lakosságú Új-Zélandon 512 Playcentre működik. Ha Magyarországon
1024 GEKKO működne a 24 helyett, akkor sem beszélhetnénk túl sok foglalkozásról ...
A közoktatás 0 irányított foglalkozást ír elő az óvodákban,
2004-ben egyszerűen megszüntették az óvoda iskolára felkészítő funkcióját.
Magyarországot ma nem az a veszély fenyegeti, hogy a gyermekeket még több fejlesztő pedagógiával "túlterhelik" ... Az a veszély fenyeget, hogy az elkövetkező generáció
biztosan és súlyosan lemarad a fejlett országoktól. Ami jelenleg van, az NULLA.

4.) Kerekasztal-beszélgetés?

Abszurd. Képességfejlesztés kiállítás 2010. Nem vagyunk kiállítók, de meghívnak. Mi történt?
Talán előadást tartani hívják az első képességfejlesztő játszóházat alapító pedagógiát?

Nem. A Rendezvényparádé ragaszkodik hozzá, hogy a képességfejlesztést megkérdőjelező
és ellenző szakemberekkel folytassunk vitát, azaz próbáljuk megvédeni a képességfejlesztést.
Kitől? Tőlük. A kiállítás szervezőitől és a meghívott pszichológus hírességtől.

A meghívást -vonakodva- elfogadtam, majd a program megváltoztatása miatt lemondtam.
Álláspontomat inkább ezen az oldalon -részletesen- kifejtem.

Háttér: miért mondtam le, miért hosszú ez a cikk?

Már elkészültem a prezentációmmal, amikor az utolsó pillanatban arra lettem figyelmes,
hogy a megkérdezésem nélkül alaposan megváltoztatták a programot.

2 helyett már 3 fél képviselte volna velem szemben a "másik oldalt". Már nem láttam esélyét sem, hogy gondolataimat ki tudjam fejteni, ezért a vitában személyesen inkább nem vettem részt. Volt így is elég szakértő, hogy segítsen a szülőknek választani ...

De ígéretemhez híven -és Czeizel Barbara kérésére- nyilvánosan közzéteszem,
amit a képességfejlesztés, korai fejlesztés megkérdőjelezésével szemben előadtam volna.

Arra is lehetőséget adunk, hogy Vekerdy Tamás, Czeizel Barbara, Topolánszky Zsindely Katalin, Sárosdi Eszter és bárki más reagáljon is rá..

Miért ilyen hosszú ez a cikk?

A "siettetést" előre vetítő, a képességfejlesztést már címében megkérdőjelező vitában tudományos hivatkozásokkal kell megvédenem szakmám, a fejlesztő pedagógia létjogosultságát
a nevelésguru hírességek gyakori "ellenérveivel" szemben.

Nem elég a tervezett prezentációmat közzétenni, hiszen nem vagyok ott az élő kerekasztal-beszélgetésen. Be kell mutatnom mindazt, amit a bemutatott tények mellett
szükség esetén személyesen hozzátettem volna.

5.) Kiállítás dolga választani?

Szerintem egy normális képességfejlesztés kiállításon a kiállítók mutatják be saját magukat.
A szülőknek lehetősége nyílik megnézni számtalan alternatívát, majd választani közülük.

A szakemberek a kiállítók maguk. Abszurd, hogy a kiállítókat nem tekintik "szakembernek",
hanem a fejük fölé rendelik -még itt is- Vekerdy Tamást, aki köztudottan
tűzzel-vassal ellenzi a képességfejlesztés minden formáját,
ráadásul még csak nem is fejlesztő pedagógus.

Szerintem a szülők joga -valóban első kézből- megismerni az összes lehetőséget,
majd a szülők dolga és szerepe ezek közül kiválasztani a gyermekük számára szerintük
leginkább megfelelőt, leginkább meggyőzőt, rokonszenvesebbet, hatékonyabbat.

Vekerdy helye a saját standja lenne

Mi jogosítja fel Vekerdy Tamást és Czeizel Barbarát, hogy az összes kiállító felett ítéletet mondjon? Vekerdy csak egyetlen -rendkívül szélsőséges- nevelési opció a sok közül!

Mi lenne a "Vekerdy Pedagógia" üzenete?

Elképzelem a standját, ez lenne a szórólapján:

NE fejlesszék a gyermekeiket!
NE tanítsanak korán nyelvet!
NE vigyék babaúszásra!
NE vigyék sportolni!
MINDEN STRESSZ, NE STRESSZELJÉK SEMMIVEL!

Ezt a szülők meghallgathatnák, és ha ez tetszik nekik, ami könnyű, hiszen ingyen van és igazán nem kell sokat tenniük, akkor nevelhetik gyermekeiket a Vekerdy pedagógia elvei szerint.

De miért az normális ebben az országban, hogy Vekerdy tájékoztja a szülőket a GEKKO
pedagógia nézeteiről is? Nem inkább az én -és csak az én- dolgom lenne?

6.) Vekerdy Tamás?

A pedagógiában megkerülhetetlen a személye. Nincs egyetlen élő pedagógus sem Magyarországon, aki a pedagógiát olyan mértékben meghatározná, mint ez a pszichológus.
A képességfejlesztés állandó "szakértője", ám a fejlesztő pedagógia nem is szakmája.

Munkánk felett mondott ítéleteivel szülők százezreit manipulálja

A Nők Lapja állandó rovatában hétről-hétre beszél le mindenkit a képességfejlesztésről,
azt mágiának, károsnak, óriási szélhámos üzletnek nevezve. A koragyermekkori oktatásról
alaptalan, valótlan, hamis állításokkal kürtöli tele a sajtót, beláthatatlan károkat okozva.

Ha valaki mégsem ismerné,
a "Modern gyermeknevelés (Mesterkurzus)" c. előadásának
ebből az egy részléből gyorsan megismerheti mondandóját.

Ismerje meg Vekerdy Tamást!

A képességfejlesztéssel kapcsolatban így szórakoztatja közönségét:

... eléri-e a szülőt a mai divat: teljesítményelvű társadalomban élünk,
az fog jól teljesíteni, aki már kisgyerek korában is - a minimum legkésőbb az óvodában részesült abban a topmenedzser képzésben,
ami nééélkülözhetetlen a későbbi beváláshoz, satöbbi, satöbbi, ...

Vekerdy Tamás - Modern Gyermeknevelés Mesterkurzus (video)

Ezt követően konkrétan mindenki megkapja a magáét:

... És akkor jönnek a béték és káefték és a nemtudommik és akkor az egyik lovagolni viszi a gyereket a másik úszni a harmadik karatére, dzsúdóra satöbbi, és mi szülők - mivel rossz a lelkiismeretünk, mert kevés az időnk, mert nem tudjuk fáradtságunkban és idegességünkben, hogy ha egyáltalán volna időnk, akkor mit is csináljunk a gyerekkel - erre még mindjárt vissza fogok térni - ezért befizetjük! A mindent meg akarok adni a gyerekemnek ...

Vekerdy Tamás - Modern Gyermeknevelés Mesterkurzus (video)

Nem kíméli azokat sem, akiknek a gyermeke úszni, lovagolni, sportolni jár. Véleménye szerint
ezt rossz lelkiismeretű szülők teszik, akiket kihasznál az, aki ilyen programokat szervez.
Ezzel szülőként nem értek egyet. Nem rossz a lelkiismeretem, rengeteg időt töltök
kisfiammal. Nem azért jár úszni és nem azért sportol, mert rossz szülő vagyok ...

... befizetem, legyen. Röviden és egyszerűen, neurotizálom a gyereket.
Réges-rég tudjuk és ma újra tudjuk, hogy nem az lesz sikeres felnőtt - erre is szeretnék majd visszatérni - aki már kisgyerek korában felnőtt módon élt
és teljesített, hanem az aki teljes értékű kisgyerek életet élhetett.

Vekerdy Tamás - Modern Gyermeknevelés Mesterkurzus (video)

Vekerdy szerint a képességfejlesztés:

Rossz lelkiismeretű szülők fizetik (hangsúlyozza: pénzbe kerül)
Neurotizálja a gyermeket
Felnőtt módon élést, felnőtt teljesítményt jelent
Topmenedzser képzés pelenkásoknak

Aki a képességfejlesztésről csak egészen minimális ismeretekkel is bír, jól tudja,
hogy mindebből egyetlen árva szó sem igaz. Ám sokan hisznek neki abban,
amiről úgy gondolják, maguk nem értenek hozzá elég jól.

7.) Czeizel Barbara?

A másik vitapartnerem gyógypedagógus, a Korai Fejlesztő Központot Támogató Alapítvány intézményvezetője lett volna. Arra készültem, hogy a képességfejlesztés egészét nem vitathatja, hiszen aktívan gyakorolja maga is. Ha azt gondolná, hogy szükségtelen,
illetve kifejezetten káros, nyilvánvalóan másnak szentelte volna életét.

Barbarával kapcsolatban arra készültem, hogy -a fent leirtak fényében- kettő okból
kérdőjelezheti meg a képességfejlesztést és képviselheti velünk szemben a másik oldalt:

Szerinte "egészséges" gyermekek esetén a képességfejlesztés szükségtelen.
A képességfejlesztés ára frusztrálóan magas és ezt valamilyen okból sérelmezi.

8.) A képességfejlesztés megkérdőjelezése?

Abszurd, hogy a képességfejlesztés szó után -még egy ilyen kiállításon is- kérdőjel szerepel.
Egészség? Oktatás? Védőoltás? Sport? Pszichológia? Ilyesmit nem szokás megkérdőjelezni.

Képzeljük csak el az alábbi "kerekasztal-beszélgetéseket":

Mérgezés? Védőoltás? Korai terápia? — Érvek és ellenérvek

Embertelenség? Számítógép? Szoftver? — Érvek és ellenérvek

Szcientológia? Orvostudomány? Pszichológia? — Érvek és ellenérvek

Gyógypedagógusként eleve vonakodtam egyáltalán részt venni ilyen vitában, szakmám,
a képességfejlesztés megkérdőjelezésében. Számomra ez éppen olyan felelőtlenség,
mint a védőoltások körüli botránykeltés. Még "pro" oldalon is állva -akaratlanul is-
az ellenzők malmára hajtja a vizet, aki csak megkérdőjelezést is elfogadja.

Képességfejlesztés, pont.

Ezért hangsúlyozom, hogy már a kérdőjelet sem fogadom el,
a képességfejlesztés után pontot kell tenni.

9.) Szaktudás?

Talán az elnevezésünk (játszóház) teszi, talán más oka van, de igen gyakran vádolnak
meg azzal, hogy tevékenységünk "minden szakmai alapot teljesen nélkülöz".
Azaz egyszerűen megkérdőjelezik és felülbírálják a tevékenységünket:

más szakmák képviselői (pszichológusok, orvosok, újságírók),
a miénknél alacsonyabb végzettségű szakemberek,
máshol dolgozó kollégák.

Tény: nálunk van szaktudás.

GEKKO-ban kizárólag a legmagasabb pedagógiai végzettség (gyógypedagógus / konduktor diploma) birtokában, minősítő képzést követően, folyamatos továbbképzés és szakmai ellenőrzés mellett foglalkoznak a világszínvonalú munkát végző fejlesztő pedagógusok a gyermekekkel.

Milyen alapon kérdőjelezik meg szaktudásunkat?

1999 óta abban élek, hogy bárki és akárki és mindenki megkérdőjelezi munkám szakmaiságát.
Nem múlik el nap, hogy valaki ne kérne arra, hogy bizonyítsam -neki- munkám tudományos megalapozottságát. És akármit mondok, mindig ott a hunyorgás ...

Persze, csak marketing ...

Annak ellenére, hogy kiváló eredménnyel diplomázott gyógypedagógus vagyok.
Annak ellenére, hogy 10 éve világszínvonalú képességfejlesztést gyakorolok.
Annak ellenére, hogy tudományos kutatásokat és hiánypótló ismeretterjesztést végzek.
Annak ellenére, hogy kezeim közül kikerült tanulási zavarral küzdő gyermekek száma: 0.
Annak ellenére, hogy a világon egyedülálló, páratlan hatékonysággal sikerült megelőznünk
a tanulási zavart az összes gyermeknél, akik csecsemő koruktól jártak hozzánk.
Annak ellenére, hogy főiskolai hallgatókat és végzett gyógypedagógusokat tanítok.

Gyakorlóhely

Felsőoktatási intézmények felkérő levelei hallgatók gyakorlati képzésére a GEKKO-ban

A legmagasabban képzett pedagógusokból a GEKKO-ban dolgozik a legtöbb Magyarországon,
a legmodernebb eszközökkel, az országban egyedülálló körülmények között.
Nem csak 10 éve a legeredményesebben gyakoroljuk, de tanítjuk is a képességfejlesztés gyakorlatát, többek között a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola hallgatói számára.

10.) Marketing?

Demagógiára fogékony szülők és szakemberek teljesen semmibe vesznek mindent,
amit saját magunk állítunk szakmánkról, a fejlesztő pedagógiáról.

A GEKKO állításaira legyintenek: csak ügyes marketing ...

A képességfejlesztés védelmében ezért saját nézeteim mellett bemutatom a nemzetközi tudományos tekintélynek örvendő Harvard egyetem Center on the Developing Child publikációit.

Bízom benne, ha ők ugyanazt állítják 2010-ben,
mint mi 1999 óta, nem tekintik üres marketingnek.

11.) Mérgező stressz?

A képességfejlesztés védelmében Vekerdy vesszőparipájából indulok ki.
Sziklaszilárd tudományos tényt mutatok be, a félelem és szorongás hatással van
az agy tanulást és memóriát meghatározó architektúrájának fejlődésére:

A gyermeket nem szabadna tartós szorongásnak kitenni:

A tudományos kutatások azt mutatják, hogy a kisgyermeket tartós félelemnek, krónikus szorongásnak kitevő körülmények egész életre szóló károsodást okoznak a tanuláshoz szükséges architektúrában, amelyek meghatározzák, hogyan leszünk képesek tanulni, problémákat megoldani
és másokkal szociális kapcsolatokat teremteni.

Forrás:

Persistent Fear and Anxiety Can Affect Young Children’s Learning and Development

Bővebben: a neurotizálás agykárosodást, tanulási zavart okoz.

Tipikus neuron:

sok kapcsolat

Stressz által károsított neuron:

kevesebb kapcsolat

A fenti képek neuron struktúrákat ábrázolnak az agy azon területein belül, (hippocampus, prefrontális kéreg) amelyek a legfontosabbak a sikeres tanulást és viselkedést illetően az iskolában és munkahelyen.

A jobboldali neuron, amely toxikus stressznek lett kitéve, nyilvánvalóan alulfejlett neurális kapcsolatokkal rendelkezik, azaz gyengébb agyi architektúrával. A tudósok ma már tudják, hogy a kisgyermekkori stressz, amelyet okozhat extrém szegénység, elhanyagolás, bántalmazás vagy súlyos anyai depresszió például, mérgező hatással lehet a fejlődő agyra.

Míg a pozitív stressz (mérsékelt, rövid tartamú pszichológiai válaszok kényelmetlen élményekre) fontos és szükséges faktora az egészséges fejlődésnek, a mérgező stressz erős, tartós aktivációját jelenti a test stressz menedzsment rendszerének a felnőtt szervezet pufferelő védelme nélkül.

Forrás:

Toxic Stress Damages Developing Brain Architecture

Ez tehát egy sziklaszilárd tudományos tény a sok közül, amelyre tevékenységünket alapozzuk.
Ezt a mérgező, a tanulási képességekre életreszólóan kiható körülményt okozhatja:

Extrém stressz (például bántalmazás)
Tartós szorongás (például óvodától)

Neurotizálással rémisztgetés

A gyermekeket tehát nem szabad neurotizálni, ebben igazán nem nehéz tökéletesen
egyetérteni mindenféle tanulmány nélkül is. Normális szülő nem is bántalmazza gyermekét
és esze ágában sincs neurotizálni. Éppen ezért oly hatékony módja a szülők
elriasztásának a képességfejlesztéstől a neurotizálással rémisztgetés.

12.) Szorongás az óvodában?

A szülőtől való elválás, az óvodai lét tartós szorongást okozhat. A GEKKO-ba járó gyermekeket ezért is, születésüktől fogva, apró lépésekben, 7 év alatt, fokozatosan és folyamatosan készítjük fel az óvodára, és iskolára. Így nem éri őket megrázkódtatásként az óvoda- és iskolakezdés.

Az ellenkezője igaz annak, amit Vekerdy állít

Az ilyen programok nem neurotizálnak, hanem megóvják a gyermeket a későbbi,
agykárosító stressztől, amely azonban ördögi kört eredményez: hiszen károsítja
a tanuláshoz szükséges agyfunkciót, amely további toxikus stresszforrás a gyermeknek.

13.) Stressz az iskolában?

Ez az ötödik osztályos feladat engem egy kissé stresszelne:

Ötödikes matematika feladat

Az iskolában ezt KELL megoldani:

Mindenkinek.
Időre.
Sikeresen.
Kötelező jelleggel.
Tétre.

Van tétje, mert ha nem sikerül:

Egyest kaphat
Megbukhat
Osztályismétlésre kényszerülhet
Szülei megbünthetetik
Osztálytársai kiscsúfolhatják, kiközösíthetik

Na, ez a neurotizáló!

Ugye kristálytisztán világos, hogy ezeknek hatásoknak nem a GEKKO teszi ki a gyermeket?
Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy egy csecsemőnek matematikát próbál tanítani
épeszű, tanult, józan, felnőtt ember, pláne ha gyógypedagógus vagy konduktor?

Az iskolában viszont:

Szó sincs egyéni tempóban haladásról: ugyanannyi ideje van a dolgozatra mindenkinek.
Szó sincs szabadon fejlődésről: ugyanaz a tananyag, érdekli, nem érdekli.
Szó sincs játékról: tétre megy a dolog.

Iskolán innen és túl, beleértve a családot is egy sor negatív visszajelzést kap.
Belecsúszik egykönnyen a "rossztanuló" – "rosszgyerek" kategóriába.
Mi ezt előzzük meg: heti 1 óra -szülőkkel közös- játékkal.

14.) Neurotizálás?

Egy pillanatra kérem mellőzük a tudományt!

Nézze meg ezeket a képeket előítélet nélkül a saját szemével, és használja saját józan eszét!
Mit lát az alábbi képeken? Stesszelést? Zseniképzést? Tanítást?

Neurotizált babák

Íme egy kép arról, amit a Vekerdy Tamás sértő és becsmérlő szóhasználattal
"zseniképző pelenkásoknak" és "topmenedzser képzésnek" nevez.

Neurotizált babák?

Ön szerint ezek a babák neurotizálva vannak? Toxikus stressznek tűnik, amit lát?
Így néz ki az Ön képzeletében a zseniképzés, topmenedzser képzés?

Stresszelés?

Ön szerint ez a tét nélküli játék stresszeli a gyermeket?
Vagy inkább az, ha nem tudja megoldani a fenti matekpéldát az iskolában és egyest kap?

15.) Siettetés?

Elérkeztünk az első címszóhoz. Részletesen elemezni fogom, de még hagyjuk a tudományt! Nézze meg újra a fenti képeket! Siettetést lát? Babák egyetemi tananyaggal,
általános műveltséggel bombázását? Előre hozott, siettetett iskolázást lát?

A képességfejlesztés nem siettetés.

A képességfejlesztésnek nem célja, hogy a gyermek bármit hamarabb csináljon, tegyen,
bármire hamarabb legyen képes, mint amikor kellene. Erről egyáltalán nincs szó.

"Jó az, ha a gyerektől már óvodáskorban elvárjuk, hogy írjon, olvasson
és több nyelven beszéljen? Szerethetőbb felnőtt lesz így belőle?"

"Hasznára válik egy gyereknek, ha az átlagnál néhány hónappal előbb lesz szobatiszta, ha előbb kezd el járni, ha előbb mond ki helyesen néhány szót,
ha előbb tanul meg olvasni és százas számkörben számolni? "

Sződy Judit, Nők Lapja Évszakok: "Mindenki fejlesztésre szorul?" c. cikk

A gyermekpszichológusok ezt hiszik a képességfejlesztésről? :-)

A fenti idézet egy példa a rengeteg közül, amikor gyermekpszichológus eltanácsol a fejlesztéstől,
azt "siettetésnek" beállítva. Csak józan ésszel: a fentiekben bemutatott képek alapján:

Ön úgy látja, hogy valaki gyermekeket szobatisztává akar tenni?
Lát olyat, hogy százas körben számolni tanítunk?
Tanítunk mi több nyelvet?
Akarjuk mi, hogy előbb járjon, mint normális?

Két eset lehetséges:

Mindezt a fejlesztésellenes gyermekpszichológusok nem tudják a képességfejlesztésről.
Tudják, de szándékosan félretájékoztatják a szülőket.

Egyik eset szomorúbb, mint a másik. Az első esetben alapfokon is tájékozatlanok abban,
amiről ítéletet mondanak, amitől eltanácsolnak. A második esetről nem mondok semmit.

16.) Siettetett gyermek vallás?

Láttuk, hogy a játékos foglalkozások józan ésszel nem nevezhetők siettetésnek.
És tudományosan? Miért riogatnak ezzel mégis a neves gyermekpszichológusok?

Egészen pontosan tudni lehet, honnan származik, mi táplálja a dühödt kirohanást minden gyermekkel kapcsolatos foglalkozás (karate, óvodai foglalkozás, GEKKO, akármi) ellen.

A siettetés-fanatikusok bibliája egy 1981-ben megjelent könyv:

David Elkind: The Hurried Child - Growing Up Too Fast Too Soon

A szerző mondanivalójával épeszű ember csak egyetérthet:

Nem szabad a gyermek minden idejét túlságosan beosztani.
A gyermek nem egy lekicsinyített felnőtt, hanem teljesen más, gyermeki világa van.
Tilos erőszakosan forszírozni, megkövetelni tőlük az irrálisan magas teljesítményt.
Tilos tönkretenni a gyermekkorukat mindenfélével, amit a gyermek nem szeret.
Az eleve túl sok kötelezettség mellé még mindenféle különórát zsúfolni
(korrepetálások stb.) nem javít a helyzeten, hanem ront.

Ezt minden épeszű, normális, jóérzésű szülő magától is tudja, egy gyermekkel foglalkozó,
képzett gyógypedagógusnak, konduktornak, pszichológusnak, bölcsődei gondozónak, orvosnak, óvodapedagógusnak, tanítónak pedig kutya kötelessége tudni, hiszen tanulta az iskolában.

David Elkind eredetileg épeszű gondolatait teljesen kiforgatják, "vallást" csinálnak belőle,
mely szerint a pedagógia (gyermekkel foglalkozás) káros, bűn. Elvetnek mindent, kivéve bizonyos szertartásokat: például esti mesét olvashat a gyermeknek a szülő. Minden más: túlterhelés.

17.) Demagógia?

A kisgyermekkori pedagógia csaknem minden formáját a demagógia eszköztárával támadják.
Észérvek helyett a szülők érzelmeit manipulálják. A gyermekpszichológus hírességek csalásnak állítják be a koragyermekkori pedagógiát, miközben prédikációik hemzsegnek a közismert,
jól dokumentált érvelési visszaélésektől. Ez -definíció szerint- demagógia.

Defektív indukció (fallacy of faulty generalization)

Kiemelni egy vagy kevés esetet, majd ezt úgy tüntetni fel, mintha ennek tulajdonságai az egészre, illetve más dolgokra is igazak / érvényesek lennének.

Hogyan alkalmazzák?

A fejlesztésellenes tömegpropagandában alig akad olyan közlés, amely nem a fenti vagy valamely más dokumentált érvelési visszaélés (demagógia) célját szolgálná.

A Baby Einstein megkérdőjelezhető > a képességfejlesztés megkérdőjelezhető.
A Mozart-Baby csalás > a képességfejlesztés csalás.
A gyermekeknek szeretetre van szükségük > nem szabadna szeretet helyett fejleszteni.
A siettetés káros > a képességfejlesztés káros.
A gyermeket káros bántalmazni > a képességfejlesztés káros.
Egyes szülők túlterhelik a gyermekeiket > mindem gyermekprogram szervezője gonosz.

Mozart-effektus. Ez valóban csalás, viszont nem a képességfejlesztés.

Frances Raucher egy kísérlet során azt találta, hogy a közismert Stanford-Binet IQ teszt
egy bizonyos szubtesztjében (geometriai, térbeli ábrák vizualizációja és megfelelő sorrendben történő mentális manipulációja) szignifikánsan jobb eredményeket értek el a diákok,
miután 10 percen keresztül egy Mozart szonátát hallgattak (a kontrollcsoporttal szemben).

A kísérletről beszámolt a Nature magazin és nagy port kavart annak idején. A kutatók soha nem is állítottak mást: az eredmény átmeneti jellegű. Tehát nem azt figyelték meg, hogy aki egyszer meghallgatott 10 perc Mozart szonátát, az örökre jobban teljesít majd ebben a bizonyos kognitív szubtesztben. Másfelől egy ilyen különleges tesztnek az égadta világon semmi köze nincsen ahhoz, amit az átlagos ember IQ, illetve "okosság" alatt ért.

Ez azonban nem gátolt meg egy bizonyos Don Campbell nevű urat, hogy védjegyoltalom alá helyezze a "Mozart Effektus" elnevezést és honlapján mindenféle terméket árusítson hiszékeny embereknek, kissé talán eltúlozva, de lényegében azzal az üzenettel, hogy Mozart hallgatásától
baromi okos lesz a gyerek, meggyógyítja minden baját és szuperzseni lesz belőle.

Igen, valóban történnek ilyen dolgok a világban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mostantól mindenki és bárki, akik kutatásokat végez a kognitív fejlődés területén, úszást, zenét,
lovaglást, nyelvet tanít, vagy -szakszerűen- képességeket fejleszt, az mostantól mind,
egytől-egyig áltudományos sarlatán, hiszékeny embereket félrevezető csaló.

Túl korán, túl gyorsan felnőni? Ez valóban probéma, viszont nem a képességfejlesztés.

Túl korán, túl gyorsan felnőni valóban probléma, ám az égadta világon semmi köze nincsen
a képességfejlesztéshez. Sőt, a felkészítés nélküli iskolakakezdés, felnőttes elvárások támasztása a közoktatásban nem kis mértékben azoknak a tanulási zavaroknak a forrása,
ami ellen 1999 óta mi küzdünk a leghatékonyabban Magyarországon.

Ha tehetném, a lehető legszigorúbban betiltanám, hogy a gyermekeket olyan rettenetesen magas elvárásoknak olyan korán tegyék ki, semmennyit nem törődve azzal, hogy képesek lehetnek-e rá, mint ahogyan az ma Magyarországon is történik.

Ez nem jogosítja fel sem Vekerdy Tamást, sem Vajda Zsuzsannát arra a fanatikus ámokfutásra, amit a képességfejlesztés ellen gyakorolnak, hiszen az nem a probléma oka,
hanem éppen ellenkezőleg, a megoldása.

18.) A fejlesztés tanítás?

Közhely: a közoktatás ismeretátadás központú.

De mit is jelent ez a hétköznapi életben? Mi történik ma egy általános iskolában? Tanítás.
A követelmények nagyon magasak. És a gyermekpszichológus hírességek azzal rémisztgetik
a szülőket, hogy a fejlesztők ezeket a követelményket siettetik, hozzák korábbra.

ismeretátadás

Mit jelent a tanítás? A tanár ismeretekkel ad át:

Mikor volt a mohácsi vész?
Mi a króm vegyjele?
Mikor született Petőfi Sándor
Mennyit veszít a súlyából a vízbe mártott test?

Megtanítja ezeket a dolgokat. Igazán csak néhány példát emeltünk ki. A végtelenségig lehetne folytatni ezt a sort. És ez nem „pedagógus-hóbort”! A Nemzeti Alaptantervben
törvényileg szabályozott és előírt ismeretek átadásáról van szó.

Figyelem az iskolában

De mi van akkor, ha a gyermek:

Nem észleli a feladatot, mert gyenge az auditív diszkrimináció funkciója?
Miközben a tanító néni beszél, az ablakon bámul ki és nézi a lepkéket?
Megfájdul a feje az olvasástól, összekeverednek a betűk?
Képtelen figyelmét pár percnél tovább fókuszálni?

Szintén a végtelenségig lehetne sorolni, mi minden miatt szokott meghiúsulni egy olyan egyszerűnek hangzó, az iskolában hétköznapi feladat, mint a tollbamondás.

Mit jelent a képességfejlesztés?

A képességfejlesztés nem tanítás, nem ismeretátadás. A képességfejlesztés ezt jelenti:

képesség (pl. észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, mozgás, beszéd, szociális érettség)
fejlesztés (tornáztatás, erősítés, minőség növelés, érték teremtés)

A képességfejlesztés tehát nem siettetés, hiszen nem az iskolai oktatást hozza korábbra,
tehát egyáltalán nem arról van szó, amit a gyermekpszichológus hírességek állítanak róla.

Mit csinál egy gyógypedagógus?

Játszik. Egyénreszabott, célirányos, képességfejlesztő játékokat játszik a gyermekkekkel.
A tanár nagy osztályokban oktat, tanít, ismereteket ad át, a gyógypedagógus játszik.

Tanár	vs.	Gyógypedagógus

Ismereteket ad át, oktat A szülők nélkül Nem játszik Nem mindig az életkornak megfelelő, örömteli programot nyújt Nem tanulta meg, mik azok a részképességek és nincs lehetősége sem fejleszteni		Képességeket fejleszt A szülőkkel együtt Játszik Mindig tökéletesen az életkornak megfelelő, örömteli feladatot ad Tanulta, hogy mik azok a részképességek és van lehetősége fejleszteni

Iskola	vs.	Játszóház

20-30 fős osztályok Nem éppen egy 6 éves legszebb álma (nem természetes közeg egy gyermeknek) A gyermek idomul a tantervhez 0% képességfejlesztés 100% ismeretátadás		4 fős csoportok Gyermeknek vonzó környezet (természetes közeg egy gyermeknek) A tanterv idomul a gyermekhez 100% képességfejlesztés 0% ismeretátadás

19.) David Elkind kiforgatása?

Vekerdy kiforgatja David Elkind gondolatait a siettetett gyermekekről:

A felütés

Topmenedzserképzés, szuperintelligenciát ígérnek, kurzusokkal bombázzák ...

Aki a fenti képeket megnézi, mindenféle pedagógiai képzettség nélkül is láthatja, szó sincsen arról, hogy az iskolai tanítást korábbra hoznánk, azaz siettetnénk. A képességfejlesztés nem tanítás, nem ismeretátadás. A képességfejlesztés teljesen más, mint a tanítás: JÁTÉK.

Ijesztő ez a gőgös, támadó hangnem a fejlesztő programokról. Milyen ország az, ahol a HVG hasábjain így írnak azokról, akik a legnagyobb szakértelemmel játszanak a gyermekekkel:

"Ezek a rejtélyes zseniképző mágiák nagyjából tízévente újra és újra előkerülnek" - mondja a HVG-nek Vekerdy, hozzátéve, hogy először 1962-ben
az Egyesült Államokban, az úgynevezett szputnyiksokk után (amikor az amerikaiak nem tudták megemészteni, hogy az oroszok lőtték fel az első embert a világűrbe) indítottak különféle "gyorsító" tanítási programokat.

Vekerdy Tamás, HVG 2008/37. szám

Rejtélyes zseniképző mágia?

Milyen sajtótermék nevezi így a világhírú magyar fejlesztő pedagógiát?

Gyorsító tanítási program?

Miféle mániákus "szakértő" az, aki így nevezi a képességfejlesztő játékot?

20.) Miért baj a játék?

Ijesztő ország, ahol a "nevelés guruja" ezt tanítja:

Az iskola betegít.
A fejlesztő pedagógia rejtélyes zseniképző mágia.
Ne fejlesszék a gyermekek képességeit! Azaz: pedagógus ne játsszon velük!

Félelmetes dolgokat ír a tömegsajtó:

A direkt fejlesztés, a direkt tanítás leállítja a központi idegrendszer
örömteli megismerési folyamatait!

Vekerdy Tamás, Nők Lapja tanácsadó rovat

Magyarul azt állítja a Nők Lapja, hogy a játék leállítja az agyat. Félelmetes, hogy le merik írni,
és tömegesen elhiszik, és a fejlesztő pedagógusok közül szinte senki nem is fejezi ki felháborodását a felbecsülhetetlenül káros, demagóg propagandával szemben.

21.) David Elkind: The Power Of Play?

Nem kell nekem elhinni, hogy a "siettetés" David Elkind kiforgatása.

A "Siettetett Gyermek" c. könyv szerzője a bizonyíték, hogy a játék ellen neki magának sincs kifogása. 2007-es könyve a játék hatalmáról szól, — a tanulásról, amely a természetesen jön:

Siettetett gyermekek:
Mítosz vs. Valóság

Sandra L. Hofferth professzor tanulmánya szerint a különböző programok egyáltalán
nem frusztrálják a gyermekeket.

David Elkind: a játék hatalma
(tanulás, amely természetesen jön)

Kell-e több bizonyíték arra, hogy a játék
nem siettetés, mint maga David Elkind?

Sajátos, hogy a magyar gyermekpszichológus hírességek Elkind gondolataira hivatkozva rémisztgetnek azzal, hogy a képességfejlesztő játék "siettetés", miközben David Elkind maga könyvet ír arról, hogy a játék hatalmáról,
a tanulás természetes módjáról ...

Magyar Pszichológusok Egyesülete

"Véleményük szerint" Magyarországon 2010-ben igen nagy probléma a siettetés:

http://mapszie.hu/velemenyunk-szerint/11-siettetett-gyerekek-

Dr. Vajda Zsuzsanna szerint fejlesztő játék siettetés. A Nők Lapjában, az egyesület honlapján,
konferenciákon, számtalan internetes portálon riasztja el a kisgyermekkori képességfejlesztő játéktól szülők hatalmas tömegeit. David Elkind aligha támogatná ebben.

22.) Csak szabadjáték szabad?

A gyermek egészséges fejlődéséhez rengeteg szabadjáték szükséges. Azt jelenti, hogy minden nap sok órát tölt az általa kezdeményezett és kiválasztott játékkal, a szülő vagy pedagógus irányítása nélkül. A "siettetésmániások" a szabadjáték koncepcióját is teljesen kiforgatják.

A szabadjáték a "legfejlesztőbb" ...

Ezzel az indoklással szoktak mindenkit eltanácsolni heti 1-2 óra irányított játéktól.

Így működik az érvelési visszaélés:

Bemutatják a szabadjáték jótékony hatását. Nincs nehéz dolguk, ugyanolyan könnyű,
mint például a rendszeres alvás jótékony hatását méltatni.
Következtetés: az irányított foglalkozás káros, mert elveszi az időt a szabadjátéktól,
azaz neurotizálják ezzel a gyermeket. Ugyanolyan érvelési visszaélés lenne például
a táplálástól eltanácsolni a szülőket, hiszen az elviszi az időt az alvástól ...

"Ha a kisgyerekekkel folyton fejlesztő játékokat játszunk, feladatlapokat töltetünk ki, az oviban matematikai és nyelvi foglalkozásokra járatjuk,
nem lesz ideje a szabad játékra, ami érzelmi szempontból
is pótolhatatlan fejlődést biztosít ennek a korosztálynak."

Sződy Judit, Nők Lapja Évszakok: "Mindenki fejlesztésre szorul?" c. cikk

Demagógia: észérvek helyett érzelmeket érvelési, logikai visszaélésekkel manipulálni.
Heti 1 óra fejlesztésre: folyton ... Elviszi az időt a szeretettől ...

Ez a nonszensz sajnos tökéletesen érvényesül a magyar közoktatásban ...

100% szabadjáték > 0% szabadjáték

2004-ben a közoktatási törvényből és az óvodai alapprogramból törölték az óvoda iskolára felkészítő funkcióját, az állami óvodákban kizárólag szabadjáték van,
irányított, kiscsoportos foglalkozás nincs.

7 éves kortól azonban hirtelen változás következik be a gyermek életében.
Mostantól, egyik napról a másikra teljesen megszűnik az oly jónak tartott szabadjáték,
az iskolában csak a direkt tanítás marad, amiről emlékszünk mit írt Vekerdy.
(Leállítja az agyat, az iskola betegít ...)

0% irányított foglalkozás > 100% irányított foglalkozás

Iskolakezdés. Eddig a szülő, amennyiben megfogadta a tömegpropaganda tanácsát, a károsnak
és szélhámosságnak és csalásnak titulált irányított foglalkozás minden formájától "megkímélte"
a gyermeket. Most azonban beüt a tankötelezettség. Kezdődik napi 8 óra irányított foglalkozás,
direkt tanítás. Aki bújt-bújt, aki nem nem. Felkészíteni? Káros lett volna.
Heti 1-2 óra foglalkozás helyett is csak a szabadjáték ...

23.) Maugli kultusz?

A valóságnak egyáltalán nem felel meg, hogy a pedagógus által irányított játéknál a szabadjáték "fejlesztőbb" lenne, ahogyan Vekerdy állítja. Ennek éppen a gyökeres ellenkezője igaz,
a nyilvánvaló tényt számos kutatás is alátámasztja. A józan észnek is ellentmond.

Ha igaz lenne, a legfejlettebb gyermekek a teljesen elhanyagolt, magára hagyott gyermekek lennének, akiket soha, semmilyen "irányítás" nem "veszélyeztetne", hanem teljesen háborítatlanul, önállóan, "természetesen", beavatkozás nélkül, önállóan fedezik fel a világot.
Jól tudjuk azonban, hogy az ilyen elhanyagolt gyermekek agykárosodást
szenvednek, gyakorlatilag képtelenné válnak a tanulásra.

Ha igaz lenne, amit Vekerdy állít, az iskolakerülők vinnék az életben a legtöbbre.
Azok az országok lennének a legsikeresebbek, ahol alig van közoktatás.
Ám jól tudjuk, hogy ennek a gyökeres ellenkezője igaz,
az iskola bizony nem betegít, hanem használ.

Aki -egy kicsit is komolyan- elgondolkodik ezen, be kell látnia, hogy a pedagógia nem káros,
és semmiféle racionális érv nem is létezik azellen, hogy már születéstől fogva segíthessük
a gyermekek egészséges fejlődését, amikor a gyermek fejlődése még a legintenzívebb,
és a legalapvetőbb funkciók is erősíthetők, amelyek később már nem.

24.) Beavatakozás?

A gyermekpszichológus hírességek propagandája célt ért, a közvélemény a játékos fejlesztésre beavatkozásként tekint a gyermek "természetes" fejlődésébe.

Semmilyen gyermek ne járjon képességfejlesztő játszóházba!

Aki egészséges, annak káros.
Aki sérült, az ne játszóházba járjon.

Ez az érvelés beteges, mindenben teljesen megalapozatlan. Másra nem is használható,
csak arra, hogy bennünket tönkre lehessen tenni. De vajon milyen áron?

"A legtöbb gyereknek az tesz jót, ha hagyjuk a maga útján haladni.
Ám van olyan is, akinek valóban szüksége van szakszerű fejlesztésre.
Ha a szülő úgy érzi, hogy gyermeke fejlődése eltér a többiekétől,
feltétlenül nézzen szakorvos, neurológus, fejlesztő pedagógus után."

Sződy Judit, Nők Lapja Évszakok: "Mindenki fejlesztésre szorul?" c. cikk

A Kismama magazin szakértője szerint egészséges gyermek legyen el magában, ne járjon képességfejlesztő játszóházba. Akinek viszont szüksége van rá (a szülő úgy érzi),
akkor viszont neurológushoz forduljon, vagy fejlesztő pedagógushoz ...

Teljesen érthetetlen: nem tudta, hogy a képességfejlesztő játszóházakban
fejlesztő pedagógusok dolgoznak? Vagy tudta, csak a játszóházzal van baja?

25.) Képességfejlesztés?

Eddig arról beszéltem, amit a közismert gyermekpszichológusok állítanak róla.
Ők "siettetésként" beszélnek a képességfejlesztésről és megkérdőjelezik.

Ezt nem fogadom el. Gyógypedagógus vagyok, a fejlesztő pedagógiát nem kérdőjelezem meg.

Tanulási zavar?

A tervezett kerekasztal-beszélgetés előkészítése során javasoltam, hogy a beszélgetés címében szerepeljen már inkább ez a kérdés. Sokszor elterjedtebb, mint a "siettetett gyermek" jelensége,
amely megkockáztatom, hogy Magyarországon 1980-ban és ma sem létezik ténylegesen,
néhány -elenyészű mennyiségű- extrém esetet leszámítva

Gyermekeink jövője

Javaslatomat sajnálatos módon nem fogadták el, pedig állításomat alá tudom támasztani:

Új-Zélandon 512 Playcentre működik, pedig csak 4,3 milliós az ország népessége.
Ha a fejlesztő játék "siettetés", úgy Magyarországot 1/20 mértékben érinti a probléma.
De természetesen -mint fentebb bemutattam- a játék nem a gyermek siettetése.

Képességfejlesztés:

Elfogadták javaslatomat vagy sem, a továbbiakban a tanulási-, viselkedési- és figyelmi zavarok jelenségével -szakmámból adódóan- feltétlenül beszélni fogok, hiszen a képességfejlesztés
ezek megelőzését és kezelését jelenti, nem pedig "siettetést".

26.) Tanulási zavar?

A tanulási zavar -szemben a siettetéssel- valóban létező, tényleges, tömeges probléma.
Nem csak marketing, ahogyan a közismert gyermekpszichológusok igyekeznek beállítani.
Az alábbiakban bemutatok 5 gyors tényt, amiről viszont nem szoktak beszélni.

Öt gyors tény:

5 gyermekből 1 érintett
(~20% prevalencia, ~300 000 gyermek)
5 hónapos korban már látszanak az előjelei
Csak 5-dik osztályos korban kezdenek
foglalkozni vele rengeteg esetben
5 év szórás mutatkozik az 1. osztályosok tanuláshoz szükséges képességeiben
Jó képességekkel könnyebb 5-ösöket
gyűjtögetni, mint tanulási zavar esetén.

A tanulási zavar nem csak ügyes marketing

Szemben a siettetéssel, valóban létező problémáról van szó. Íme egy példa a sok közül,
amikor a hitelesnek vélt sajtótermék (HVG) "ügyes" marketingfogásnak állítja be:

Az országszerte több tucat képességfejlesztő játszóházat működtető
Gekko kurzusait újszülöttkorban kell elkezdeni - állítják a tulajdonosok. "Tapasztalataink szerint az iskolások 20-25 százaléka valamilyen tanulási, viselkedési vagy figyelmi problémával küzd, márpedig az erre utaló jelek
pár hónapos kortól észrevehetők" - állítja a HVG-nek Ónodi Csilla pedagógiai igazgató, bár elismeri, hogy a képességfelméréseken hibátlanul teljesítő jelentkezőket sem tanácsolják el. Szerinte nagyon résen kell lenni, mert az iskoláskort megelőzően a részképességzavarok egyszerűen, játékos terápiával felszámolhatóak. Ennek a résen levésnek persze borsos ára van: intenzív,
azaz heti kétszer egyórás képességfejlesztő kurzusait a Gekko évi 380 ezer forintért kínálja. A túl korai hajtásért azonban szakértők szerint
a gyermekek fizetik az igazán nagy árat.

HVG, "Fejlesztő programok kicsiknek: újdonság vagy régi üzlet?"

Engem úgy idéznek, hogy "elismerem", hogy foglalkozunk tanulási zavar megelőzéssel is,
nem csak már kialakult problémák kezelésével. Fontosnak tartják hangsúlyozni,
hogy az állam által 0 Ft mértékben támogatott programunk sok pénzbe kerül,
persze nem a megelőzésre elegendő normál kurzus díjszabását közlik,
hanem az intenzív kurzusét, amire akkor van feltétlenül szükség,
amennyiben a tanulási zavar kialakulását nem előzték meg.

A gyermekek fizetik az igazán nagy árat

A HVG szerint a fejlesztés túl korai hajtást jelent, ami nem csak a szülőt rövidíti meg sok pénzzel, de az igazán nagy árat a gyermekek fizetik. Jelentem, 300 000 gyermek küzd
a tanulást nehezítő figyelmi- viselkedési-, olvasási-, írási-, számolási zavarral.

Gyermekek azért fizethetnek csak igazán "borsos árat", hogy szüleik HVG-t olvasnak,
és hisznek a "szakértőknek". De ha már itt tartunk, vajon ki az? Igen, Vekerdy.

Óriási üzlet:

"Óriási üzlet" - sommázza véleményét a csecsemő- és óvodáskori fejlesztőprogramokról Vekerdy Tamás gyermekpszichológus,
aki nem győzi hangsúlyozni: még óvodáskorban is csak azoknak a gyerekeknek volna szükségük fejlesztésre, akik valamilyen valódi testi vagy lelki
fejlődési zavarban szenvednek.

Vekerdy Tamás, HVG, "Fejlesztő programok kicsiknek: újdonság vagy régi üzlet?"

Az ilyen "sommás" kijelentések demagógiája a védőoltásokat támadásával egyenértékű.
Azzal a különbséggel, hogy még nagyobb társadalmi feszültséget tudnak vele szítani,
hiszen a gyógyszerek árát támogatja az állam, a tanulási zavar megelőzését nem.

Vekerdy "nem győzi hangsúlyozni", a problémák megelőzése "óriási üzlet",
fejesztésre szükség csak akkor van, amennyiben a zavar már kialakult.
Ha védőoltásról lenne szó, mindenki értené, milyen demagógia ez.

Hozzá kell tennem sajnos még azt is, nem is óriási üzlet. A fejlesztő pedagógusok nem élnek olyan jól, mint egyes pszichológusok. Számos GEKKO játszóház pedig olyan veszteségesen
üzemelt minden állami támogatás hiányában és a lejárató propaganda mellett,
hogy ma már sajnos nem is működik már több tucat. Be kellett őket zárni.
"Óriási üzlet" helyett csak a veszteségek voltak és csak a hitelek.

A siettetés "ügyes" marketing:

A siettetés nem szerepel a BNO-ban, a tanulási zavar igen.
Semmiféle kutatás támasztja alá, hogy a képességfejlesztés (szerintük siettetés) káros.
Ezernyi kutatás alátámasztja, hogy a képességfejlesztés hasznos.
A fejlesztés a tanulási zavar megelőzésének és kezelésének egyetlen hatékony eszköze.

További információ: tanulási zavar dosszié

Szaktekintélyek a tanulási zavarról (Gerebenné, Gósy, Herczogné, Schneider-Simon)

Tudom, tudom. Ha én mondom, mindegy mit, csak ügyes marketing.
Íme néhány -még Magyarországon is- megbecsült szakember véleménye a témában:

... A beszédfejlődés elmaradott volta ugyanis sokszor éppen nem a gyermek artikulációjában vagy beszédkészségében jelentkezik, hanem a másoktól elhangzó közlések feldolgozásában.

Az erre utaló figyelmeztető jeleket a felnőtt környezet azonban hajlamos félreértelmezni, s így a gyermek alapproblémái megsokszorozódhatnak.

A kisgyermekek mintegy 30 %-a olyan nehézségekkel küszködik,
amelyeknek az észrevétele a mindennapi életben csaknem lehetetlen.
Ezek a gyermekek kudarcélmények sorozatát élik át, amelyekről a felnőtt környezetnek gyakran fogalma sincs. Mire valamilyen „megfogható” nehézség jelentkezik (pl. az olvasástanulás zavara mint következmény),
akkorra már sokszor nem könnyű segíteni. Minél kisebb a beszédészlelési
és beszédmegértési folyamat zavara és minél kevesebb szintet érint,
annál kevésbé vehető észre, így annál nagyobb mértékben maradnak
rejtve a problémák.
…
Az óvodáskorban mért zavarok – fejlesztés nélkül – megmaradnak,
és iskoláskorban is kimutathatók. Az olvasási nehézséggel küzdő
gyermekeknél kivétel nélkül látunk beszédészlelési elmaradásokat.

(Gerebenné Várbíró 1996, Gósy 1996, Herczogné Fürst 1996, Schneider-Simon 1996)

A tanulási zavarról fejlesztésellenes gyermekpszichológusoknak

Vegyünk például egy babát, akinek felgyorsultak a felegyenesedési reakciói. Szinte mindig áll, legalább az egyik kezével a járókába kapaszkodik, szinte soha nem használja mindkét kezét játékra, manipulációra. Na bumm! Mi van abból? Gondolja a szülő, gondolja a védőnő, gondolja
az orvos, gondolja a tanár és még a pszichológus is. A statikai kérdéseket, a lábboltozat süllyedését, a gerincoszlop terhelését hagyjuk, nem az én dolgom. Nézzük a dolog gyógypedagógiai aspektusát!

Ez a gyermek egy teljesen új világot fedez fel állva, a járókába kapaszkodás érdekesebb spontán felfedezni való számára minden másnál. Tehát abban az időszakban, amikor idegrendszere éppen a szem-kéz koordináció funkciójának megerősödésére nyitott, két kezével nem manipulál dolgokat (nem ütöget össze spontán módon játékkockákat felfedező kedve szerint), és nem nézi közben. Na bumm! Mi van akkor? Semmi, csak nem megfelelően alakul az intermodális észlelése. Na és? Akkor mi van? Semmi, csak kisgyermekkorában nem üldögél annyit, két kezével dolgokat (faleveleket, kockákat, kulccsomókat stb.) manipulálgatni, miközben a kezei és a dolgok
a látóterében vannak. Na és? Semmi, csak a vizuomotoros koordináció rovására megy és mivel az észlelés fejlődésében hiány keletkezett, nem épülhet majd rá egészséges sorrend észlelés.

A szülőnek persze halvány lila gőze sincs erről, az Ön mesterkurzusán aligha tanulta meg észrevenni az ilyesmit. És akkor mi van? Semmi, csak azt mondja, hogy "ladba", és nem világos számára, hogy először a zoknit húzzuk fel, utána a cipőt! Natessék, katasztrófa - gúnyolhatja munkánkat tovább. Majd kinövi, majd magától rájön az ilyesmire. És tényleg, az ilyesmi részképesség gyengeségeket a gyermekek tényleg tökéletesen tudják kompenzálni.

Általában. De nem mindig és nem mindenki. Egészen sokan mégsem tudják már túl sokáig kompenzálni. Összekeverednek azok a b és p betűk, a szeme jojózni kezd, a feje megfájdul
és akkor a tanár majd azt mondja, semmi baj, majd kinövi. Van aki lassabban tanul meg olvasni
— a valódi okokról mit sem sejtve ...

Aztán ötödik osztályban, amikor már végképp tarthatlanná válik az állapot, és az állami infrastruktúra már teljes egészében, végképp kudarcot vallott, akkor ennek az ötödikes gyermeknek az anyukája kétségbeesve jön hozzánk, hátha mégsem akkora ostobaság ez
a GEKKO, hátha mégis tudunk még segíteni. Csakhogy, és ez ebben a szomorú, akkor már hosszú évek teltek el teljesen tétlenül azóta, amikor a járókában állt és szinte soha nem használta mindkét kezét a látóterében. Azért próbálunk segíteni persze, de ilyenkor nem lehet másra gondolni, mint arra: de nagy kár, hogy csak most kezdünk ezzel az egész folyamattal foglalkozni,
de nagy kár, hogy ez a szülő csak most jött el hozzánk először gyermekével, amikor már sehol, senki nem hajlandó és nem tud segíteni neki.

Mire jó a GEKKO?

Hogy időben észrevegyük az olyan dolgokat, hogy a gyermek intermodális észlelése nem az egészséges (amikor kell, és szokott) tempóban fejlődik, hanem sokkal lassabban, és segítsünk.

Méghozzá nem azzal, hogy tönkresszük a gyermekkorát -satöbbi, satöbbi-, hanem azzal, hogy leültetjük és adunk a kezébe valami hihetetlenül érdekes dolgot, amit aztán nagyon spontán,
jól felfedezhet magának. Az ilyesfajta intervenció nem az ördög műve, sőt. Elég néhányszor mutatni a babának egy ilyen bámulatosan érdekes alternatívát ahhoz, hogy meglássa,
micsoda fantasztikus dolog a két kezével a látóterében manipulálni dolgokat.

27.) Megoldás?

Vekerdy nyert. Hogyan tovább?

Azt nem tudom, hogy mit nyert. Azt tudom, hogy mit veszített a képességfejlesztés ügye.
Lejárató hadjáratával szinkronban 42 helyett ma már csak 24 helyszínen érhető el a GEKKO.
Amit tönkre akart tenni, nagyrészt már sikerült is tönkretennie. De hogyan tovább?

Mi a megoldásuk a tanulási zavarra?

Önkéntelenül felmerül bennem a kérdés: mi lehet a céljuk a fejlesztésellenes
gyermekpszichológusoknak? Mit akarnak kezdeni a tanulási zavar problémájával?

A mi megoldásunk drága, de rendkívül egyszerű:

Jöjjön heti 1 alkalommal 1 órát játszani!
Csecsemő korától iskolába lépésig folytassa!
Nem lesz tanulási zavara.
Ennyi.

Tegyük fel, az általuk károsnak ítélt képességfejlesztés nincs, végleg felszámolják.
Ők hogyan kezelnék a problémákat? És mikor? Későn? Vagy korán?

28.) Szeretet?

A "szakértők" szerint képességfejlesztés nem, csak szeretet kell:

"Holott, aminek biológiai programja van, az le is zajlik, nem kell hozzá mesterséges segítség, csak megfelelő, szerető és gondos környezet."

Vajda Zsuzsanna, Nők Lapja 39. lapszám 2009.09.23, "Okosbaba" c. címlapsztori

Vajda szerint nem kell "mesterséges" segítség, csak szerető, gondos környezet.

Csupán attól, hogy gyermekeinknek, unokáinknak a legjobbat akarjuk?
Lehet, de ahhoz elegendő lenne szeretetet és biztonságot adni,
a gyerekek eltérő érési idejét figyelembe venni, fejlődésükhöz, képességeik
és személyiségük kibontakozásához megfelelő körülményeket,
feltételeket biztosítani…

Csépe Valéria, Mindennapi Pszichológia: "Bébi Einstein" c. címlapsztori

Csépe Valéria -az olvasási zavarok avatott szakértője- szerint elegendő lenne szeretet adni.

Ám az így "felhúzott" gyerekek zsenialitása 9-10 éves korukra lehanyatlott,
s újra bebizonyosodott, hogy a fejlődésben sokkal nagyobb szerepe van
a családi háttérnek, az ebből fakadó érzelmi biztonságnak
és a mindezzel összefüggő játszani tudásnak.

Vekerdy Tamás, HVG, "Fejlesztő programok kicsiknek: újdonság vagy régi üzlet?" c. cikk

Vekerdy Tamás "nevelésguru" szerint a képességfejlesztés a gyermekek "felhúzása",
a családi háttérnek, érzelmi biztonságnak sokkal negyobb szerepe lenne,
illetve az ezzel összefüggő "játszani tudásnak". A játszóház nem jó.

Szerethetőbb felnőtt lesz így belőle? Vagy fontosabb, hogy sokat játsszunk vele, és hagyjuk a maga tempójában fejlődni, anélkül, hogy bármit is erőltetnénk?"

Sződy Judit, Nők Lapja Évszakok: "Mindenki fejlesztésre szorul?" c. cikk

Sződy Judit, a Kismama szakértője szerint a képességfejlesztés nem hagyja a maga tempójában fejlődni a gyermeket, és nem lesz szerethetőbb, aki játszóházba jár.
Fontosabb lenne, hogy szüleivel játsszon a gyermek.

Demagógia

Definíció szerint: észérvek helyett, tények kiforgatása, hamisítása árán is az érzelmekre hatni.

A szakértőhírességek a következőket állítják és sugallják:

A tanulási zavarok, eltérő fejlődés oka csak a szeretet, gondoskodó környezet hiánya.
Ezek szerint a diagnosztizált gyermekeket nem szerették a szüleik?
A képességfejlesztést olyanok választják, akik nem szeretik a gyermekeiket.
Aki a képességfejlsztést választja, nem hagyja gyermekét jól fejlődni.
A képességfejlesztés nem teszi szerethetőbbé a gyermeket.
...

29.) Egészség?

Szeressük VAGY fejlesszük?

Mindez teljesen ellentmond a józan észnek és a tudomány megfigyeléseinek.
A fenti példákban tökéletesen tettenérhető a vagylagos kettéválasztás.
Képességfejlesztés? Vagy szeressük inkább?

Miért nem lehet mindkettőt?

Ki tiltja meg a neves gyermekpszichológusok szerint, hogy a GEKKO-ba járó szülő
ugyanúgy szeresse gyermekét, mit az összes többi?

30.) Túlterhelés?

Miért pont a képességfejlesztésre mondják? Miért nem az általános iskolára?

GEKKO játszóház:

Általános iskola:

Miért pont ezt az icurka-picurka képességfejlesztést akarják kiírtani a gyermekek életéből?
Miért nem elég a hatalmas napsárga szelet szabadidő, szabadjáték, családi együttlét?
Miért akarják a LEHETŐSÉGET is megszüntetni - azok számára is, akik szerint jó dolog?
Miért nem arról prédikálnak, hogy az iskolában 100% TÚLTERHELÉS van?
Miért nem ELÉG, hogy az állam nem finanszírozza egyáltalán?

31.) Gondoskodás?

Feldolgozhatatlan számomra, hogy a hozzánk járó szülőket úgy állítják be, mint akik nem szeretik a gyermekeiket, ezért ahelyett, hogy törődnének vele, eljönnek hozzánk. Érthetetlen,
hogy ezzel miért nem a gyermekeiket bölcsődébe és óvodába járatókat vádolják?

GEKKO-ban:		Bölcsődében, óvodában:
Heti 1 órát van a gyermek Szüleivel együtt 4 fős csoportban		Heti 40 órát van a gyermek A szülei nélkül Nagy létszámú csoportban

Miért pont a képességfejlesztés?

Hiszen GEKKO-ban csak heti 1 órát töltenek a szülők, méghozzá azt az egyetlen 1 órát is
a gyermekükkel együtt töltik, azaz törődnek vele. Ezzel szemben a bölcsődében,
óvodában heti 40 órát töltenek a gyermekek, ráadásul a szüleik nélkül.
Ez önkéntelenül felveti a kérdést, miért pont a képességfejlesztésre mondják
a híres gyermekpszichológusok, hogy nemtörődöm szülők divathóbortja?

Miért nem a pszichológus?

Kellemetlen kérdés, de mi kivetnivalót találhat a fenti, baloldali képen egy pszichológus?
Nyilván azt, hogy a szülő nem kettesben van a gyermekével együtt, hanem jelen van
egy gyógypedagógus is. Biztosan ezért állítják, hogy a szülőnek inkább szeretnie
kellene gyermekét, hiszen az a legfontosabb, másra szükség nincs is.

De ha ez így lenne, akkor vajon mi a helyzet azzal, ha a szülő megfogadja a pszichológus
tanácsát, és nem jön el hozzánk. De tegyük fel, hogy mégiscsak aggódik amiatt,
hogy gyermeke már három éves és egy árva kukkot nem beszél.

Aki pszichológushoz fordul, szereti gyermekét?

Pszichológushoz fordul. Vajon az ilyen szülő nem szereti a gyermekét
hiszen a pszichológushoz cipeli a gyermekét, ahelyett,
hogy gondoskodna róla, szeretné?

32.) Felelősség?

A problémák korai feltárását és kezelését illetően több ezer alkalommal találkoztunk olyan rettenetesen felelőtlen "szakvéleménnyel", hogy a gyermek csak lusta, majd kinövi.

Csépe Valéria, Sződy Judit, Vajda Zsuzsanna, Vekerdy Tamás pszichológusok,
illetve a Nők Lapja, HVG, Kismama, Figyelő, Best magazinok részéről egészen
elképesztő felelőtlenséget tapasztaltunk az elmúlt években,
hiszen szülők millióival hitették el, hogy a problémák
korai megelőzés csalás, szélhámosság.

A neurológiai fejlődés elismert magyarországi szakértője így ír erről:

Régen a születéstől eltelt éveket néma időszaknak tartották,
amikor nem történtek új események, hanem az előre determinált
tünetek váltak láthatóvá.- elavult nézet, ami teljes felmentést
adott az érdemi beavatkozások alól.

(Dr Katona Ferenc: Klinikai fejlődésneurológia)

Katona professzor a szakemberek felelősségéről

Az egyedi fejődés genetikai programja mindig egyéni, individuális program. Csak egyszer halad végig a maga útján születéstől a halálig és több ilyen program nem létezhet, nem is létezett.

Az egyedfejlődést nagyfokú individualitás, genetikai program által meghatározott egyöntetűség jellemzi, de a széles körű variációk
lehetőségét is magában hordozza.

Rendkívül felelősségteljes annak a megállapítása, mikor tulajdonítható
a normális átlaghoz képest látszólagos fejlődésbeli elmaradás egyéni variációnak, és mikor kóros agyi fejlődés következményének.
Az időfaktor tartalmának ismerete minden szakembert megóv attól
a vállalkozástól is, hogy a korai terápia helyett a jóval későbbi életkorra kidolgozott rehabilitációs módszereket, vagy ezek valamilyen keverékét alkalmazza. A kettő ugyanis nem helyettesítheti egymást!

Az agy komplex fejlődése feltételezi, hogy egy-egy neuronrendszer kialakulásához számos más neuronrendszer előzetes kialakulására és átmeneti, vagy végleges működésére van szükség. Az időben előbb létrejött neuronrendszerek működése meghatározza a továbbiak kialakulását.
A neuronrendszerek érése időben és térben zajlik le.

Természetesen azok számára, akik nem fektetnek időt, energiát
a kórfolyamat kezdeti tüneteinek azonosítására, és ehelyett hajlamosak inkább megvárni, amíg a kórfolyamat előrehaladtával a tünetek jól láthatóvá válnak,
a diagnózis felállítása könnyebb! A tünetek az idő múlásával mindinkább kifejezettebbé válnak. A diagnózis könnyebb, de a terápia nehezebb,
mivel a várakozással elmulasztották annak leghatékonyabb idejét.

A felelősség alól azzal mentik magukat,
hogy nem létezik bizonyíthatóan hatásos terápia.

(Dr Katona Ferenc: Klinikai fejlődésneurológia, 75.p.)

Miközben természetesen létezik bizonyíthatóan hatásos terápia, amit sok helyen,
kiváló gyógypedagógusok és konduktorok kiválóan alkalmaznak ...

33.) Tudományoskodás?

Demagógia az ötödik hatványon:

A szülők számára is érthetően leírjuk, pontosan mit kínálunk, és az miért hasznos.
(Ezzel szemben teljesen mást mondanak róla.)
Saját dolguk (pszichológia) helyett megtámadják: káros, felesleges, siettetés.
(Érvelési visszaélések.)
A tudományra hivatkoznak, ők a szakértői a képességfejlsztésnek, nem mi.
(Hamis kompetencia.)
Az égadta világon semmilyen tudományos ténnyel nem támasztják alá támadásaikat.
(A valóság hamis színben feltüntetése),
Amikor tudományos tényekkel kényszerülünk megvédeni szakmánk létjogosultságát,
azzal vádolnak, hogy a szülők számára érthetetlen tudomány mögé bújva,
akarjuk őket félrevezetni: tudományoskodunk.

A fenti indoklással

Az alábbiakban bemutatok olyan tényeket a gyermek fejlődéséről, amelyek NEM tőlem,
nem tőlünk származnak. A világhírű Harvard egyetem gyermekek fejlődésének kutatását
összefogó szervezete, a Center on the Developing Child által publikált tényeket
mutatok be abban a reményben, hogy ezeket nem nézik le ugyanúgy.

34.) Öt szám a Harvardtól?

5 fontos számot ajánlanak megjegyezni a gyermekek korai fejlődéséről:

Másodpercenként 700

új neuronkapcsolat jön létre egy baba agyában.

18 hónapos korban

kezdenek jelentkezni a baba beszédében a korábbi fejlődési problémák.

90-100% esély a megkésett fejlődésre

6-7 rizikófaktor megléte esetén.

3:1 esély a felnőttkori szívbetegségre

7-8 fejlődést károsító kisgyemekkori élményt követően.

60-80% gazdasági előny

a kisgyermekkori programokból a társadalom számára.

Forrás:

Five Numbers to Remember About Early Child Development

35.) Ijesztgetés?

Magyarországon a közvélemény szerint a képességfejlesztés szélhámosság. Arról szól, hogy megijesztjük a szülőt, hogy gyermeke el van maradva, majd "jópénzért" segítünk behozni
a lemaradást. Erről természetesen szó sincs.

A fentiek tükrében látható, hogy a kisgyermekkori képességfejlesztés tudományos tényekkel megalapozott szakma. Nem felel meg a valóságnak, hogy kiforgatjuk a tudományos tényeket.
Nem ijesztgetjük a szülőket. De nem is vezetjük őket félre ilyen módon:

"Az ember fejlődésében a valóságban nem ismerünk szenzitív periódusokat
és teljes mértékben valótlan állítás, hogy a későbbi felülés
akadályozná bármilyen más képesség kialakulását."

Vajda Zsuzsanna, http://mapszie.hu/velemenyunk-szerint/11-siettetett-gyerekek-

Ami tényleg rettenetes, hogy szülő ilyen tanácsot kap.

Nem is egy műkedvelő anyukától, hanem a Magyar Pszichológusok Egyesületének elnökétől.

Pedig a fenti Harvard számok között láttuk, hogy 6-7 rizikófaktor megléte esetén a megkésett fejlődés bizony nagyonis létezik: 90-100% eséllyel bekövetkezik. A fejlődési problémák pedig bizony, igenis befolyásolják a későbbi fejlődést. Ahogyan a Harvard is írja, 18 hónapos kortól elkezdenek megjelenni a baba beszédében a problémák. A tanulási zavarral diagnosztizált gyermekre csaknem 100%-ban igaz, hogy eltérő volt a kisgyermekkori mozgásfejlődésük.

Az ember fejlődésében -a valóságban- ismerünk szenzitív periódusokat!

Ha Vajda nem is, mi ismerünk. Önnek is elég 1 klikkelés a linkre, hogy megismerje őket:

http://en.wikipedia.org/wiki/Sensitive_periods

Tömeg-félre-tájékoztatás és erkölcsi ódium ...

A "Siettetett gyerekek" problémára nálunk dr. Vajda Zsuzsanna pszichológus igyekszik felhívni a közvélemény figyelmét. Őt kérdeztük, valóban létezik-e
a különböző tanulásoknak (nyelv, olvasás) különleges időszaka,
amelynek elmulasztása visszafordíthatatlan.

- Az egyetlen, aminek bizonyítottan van úgynevezett szenzitív időszaka,
az a beszédtanulás. A többi, úgy ahogy van, szélhámosság,
és ennek minden erkölcsi ódiumát vállalom.

Vajda Zsuzsanna, Nők Lapja 39. lapszám 2009.09.23, "Okosbaba" c. címlapsztori

Ennek az erkölcsi ódiuma vállalhatatlan.

A Nők Lapja olvasói nem ellenőrzik a szakértő állításait. Elhiszik a híres gyermekpszichológusnak, hogy beavatkozásra semmi szükség a tanulási zavarok első jeleinél. Elhiszik, hogy szélhámosok
állítják, hogy csak a beszédtanulásban vannak szenzitív időszakok, a megkésett mozgásfejlődés később is bepótolható. Nem fogják tudni, hogy a látás fejlődésével kapcsolatos szenzitív időszakok leírásáért Hubel és Wiesel Nobel-díjat kapott.

Öntől nem fogják megtudni, nekünk pedig nem fogják elhinni:

Auditív figyelem
Auditív analízis-szintézis
Auditív differenciálás
Auditív szeriális memória
Vizuális figyelem
Vizuális analízis-szintézis
Vizuális differenciálás
Vizuális szerialitás
Intermodális integráció
Téri tájékozódás
Vizuomotoros koordináció / grafomotorika
Pszichomotoros tempó

Ezek, bizony mind-mind olyan részképességek, amelyek kisgyermekkorban fejleszthetőek,
igenis tudni lehet, pontosan mikor kell megerősödniük, és ez nem akkor van,
amikor a gyermek megkapja első tollbamondás feladatát.

Szélhámosság erről tömegesen félretájékoztatni a szülőket, akiket egyébként érdekelt volna,
hogy kialakul-e gyermeke esetében a figyelem, viselkedés, olvasás, írás, számolás zavara.

36.) Tények?

Mi a képességfejlesztés tudományos alapja?

Normális esetben ilyen mélységű információ csak szakemberekre tartozik. Elvileg nem kellene mindenkinek a gyógypedagógia, konduktív pedagógia, kognitív pszichológia, fejlődéslélektan, neurológia rejtelmeiben elmerülni ahhoz, hogy eljöjjön egy játszóházba gyermekével.

Káros vagy hasznos?

Magyarországon azonban érthető, hogy a szülők előbb meg szeretnének győződni arról,
hogy szélhámosságról van-e szó, vagy pedig ténylegesen léteznek tudományos tények,
amelyekre a képességejlesztés épül. GEKKO információ természetesen nem jöhet szóba.

Ezen az oldalon a Harvard információs
anyagának magyar nyelvű fordítását találja:

Harvard ténylap: gyermek fejlődés

(Hivatkozással az eredeti angol PDF fájlra).

37.) Gének?

"A Gekko arról is igyekszik meggyőzni a szülőket, hogy szolgáltatásuk igénybevétele éppen olyan fontos, mint az iskolába járás, ..."

Vajda Zsuzsanna, http://mapszie.hu/velemenyunk-szerint/11-siettetett-gyerekek-

Fontosabb, mint az autópálya

A nemzetközi tudományos világ ennél sokkal hajmeresztőbbet álllít Vajda Zsuzsanna számára.
Azt mondják, a korai képességfejlesztés jobban megtérül a társadalom számára,
ha úgy tetszik: fontosabb, mint az autópályaépítés!

Éppen olyan fontos, mint az iskola?

Arról van szó, hogy fontos a tanítás. Ám kellenek hozzá képességek. Fontos, mert képességek nélkül nem sikerül a tanítás. Hogy is fogalmazzam? Iskolába járni kötelező és tanítják is például
a kémiát, de ez nem ér semmit, ha a gyermek az ablakon bámul kifelé, mert képtelen figyelni.

Hogyan is dönthetnénk el melyik a fontosabb?

Az információ, amit tanítani akarnak, vagy az információra figyelés, az információ elolvasásának, értelmezésének és megjegyzésének képessége? Tegyük fel, a tanítás (információ) rettenetesen fontos, de ha valaki képtelen elolvasni? Hát miért nem értik már meg, hogy mindkettő fontos?

A Harvard arról igyekszik meggyőzni a szülőket,
hogy a korai élmények ugyanolyan fontosak,
mint a gének, amiket gyermekük örökölt tőlük.

Nem hiszi? Járjon utána!

A korai élmények és a gének együtt
határozzák meg az agyi
architektúrát és funkciót.

Pat R. Levitt 2008-as szimpóziumában arról beszél, hogy az a vita végképp idejétmúltá vált,
hogy a gének vagy a szerető gondoskodás / kisgyermekkori élmények határozzák meg
boldog jövőnket, az agy egészséges kifejlődését.

Mindkettő egyszerre. A gének biztosítják a tervrajzot az agy felépüléshez, ahogy egy fizikai épületnek is van egy nagyon bonyolult, összetett tervrajza, amelyek alapján a munkások felépítik. A kisgyermekkor élményei (leginkább 0-5 éves korig) azt határozzák meg,
hogyan valósul meg igazából az életben ez a bizonyos genetikai tervrajz.

Ezen tudományos kutatások eredményei alapvető fontosságúak a gyermekgondozás,
és az iskoláskort megelőző pedagógia számára egyaránt. Minden szakembernek feltétlenül
javaslom, hogy tanulmányozzák -és vegyék nagyon komolyan- ezeket a tényeket!

A korai "gazdagítás" megakadályozza a korai stressz által kiváltott kognitív (memória) károsodást.

Az egészséges fejlődéshez szükséges optimális környezeti ingerek hatására (zöld oszlop)
átlag feletti kognitív funkciót eredményeznek, - amelynek természetesen egész életében
nagy hasznát veszi majd a gyermek, később az iskolában, munkahelyén egyaránt.

A vörös oszlopon azt mutatja, milyen drámai mértékben lecsökken a kognitív funkció
a korai mérgező stressz hatására.

Ám az időben beavatkozás (kék oszlop) még ezt a szörnyű behatást is kompenzálni képes,
látható, hogy a kognitív funkció az intervencióval együtt a normál sávba segíti a gyermeket.

Hasonlóképpen hatalmas a korai környezeti ingerek jelentősége a gyermek depresszív viselkedésére nézve. Látható, hogy a fejlődést gazdagító ingerek csökkentik depresszív viselkedést, és a korai beavatkozás még a toxikus stressznek kitett gyermekeket
is a "normál" sávba segítik. Ezzel azt akarom mondani, hogy egyáltalán nem mindegy,
milyen ingerek érnek egy babát, hanem ezek meghatározzák majd egész életét.

38.) Czeizel Endre?

Czeizel Endre egyike a tudomány azon kiválóságainak, akik a legtöbbett tették
Magyarországon a felnövekvő generációk egészségéért, boldogságáért, jövőjéért.

Vajon mit mondott a híres genetikus 10 éve a képességfejlesztésről?

2000

Képességfejlesztés,
gének, egészséges
gyermekek, tehetségek ...

Ezen a felvételen
a GEKKO alapítója beszélget
Czeizel Endrével az első játszóház megnyitását követő évben.

... akkor döbbentem rá, hogy milyen furcsa, hogy tulajdonképpen Magyarországon -és ez borzasztó jó-, hogy a fogyatékos gyerekeknek van
egy külön intézményhálózata, hogy külön pedagógusok vannak,
hogy azért a költségvetésben van pénz, de milyen paradoxon,
hogy a másik véglettel, a kivételes képességű gyerekekkel,
akik kb. ugyanannyian vannak, 2,5 - 3%, azokkal senki nem foglalkozik!
Nincs olyan iskola, nincs olyan pedagógus, aki ért hozzá és nincs rá pénz ...

Czeizel Endre, 2000 (video)

Milyen különös paradoxon?

10 évvel később, 2010-ben lányával, Czeizel Barbarával szemben próbáljuk megvédeni,
hogy a képességfejlesztés nem siettetés, nem okosítás és a korai fejlesztés bizony
akkor is lehetséges, ha egy gyermek a normál fejlődési övezetbe tartozik.

Milyen paradoxon, hogy édesapja szerint nem csak a sérült, sajátos nevelési igényű gyermekek igényelnének államilag finanszírozott, különleges szaktudásra alapozott egyénreszabott pedagógiát, hanem a kivételes képességekkel megáldott tehetségek is.

Gyermekeink jövője 2000

Érdemes megnézni a videót, mert 2000-ben sokkal érdekesebb, előremutatóbb beszélgetés zajlott gyermekeink jövőjéről, képességekről, oktatásról, fejlesztésről és persze a génekről,
tehetségről, mint ma 2010-ben. Nem is kellett hozzá más, csak 2 egymást tisztelő ember.

39.) Korai fejlesztés?

A kerekasztal-beszélgetés címéből úgy éreztem, hogy az első két szót nekem tartogatják,
a harmadikat, a "korai fejlesztést" pedig Czeizel Barbarának:

Siettetés? Képességfejlesztés? Korai Fejlesztés? - érvek és ellenérvek

Tehát a vita címéből az ember azt gondolhatná, hogy a képességfejlesztés és a korai fejlesztés különálló dolgok. Mást jelentenek. Például lehetne, hogy az egyik siettetés, a másik pedig nem, és emiatt külön kellene kezelni az érveket és ellenérveket is.

Mit jelent a korai fejlesztés?

Korai (0-5 év)
Fejlesztés (tehát nem tanítás, hanem képességek fejlesztése).

A szóösszetétel első fele (korai) tehát arra utal, hogy nem késői. Hiszen mondjon bármit Csépe, Sződy, Vajda és Vekerdy, képességeket fejleszteni a legkorábban a legjobb. Nincs alsó korhatár,
mi képességfejlesztők jól tudjuk, hogy a tanulás folyamata nem az iskolában kezdődik,
hanem újszülött korban már régen - sok hónapja- javában tart ...

A fejlesztés jelenthet sok dolgot (például szoftver fejlesztését), de a lényeg soha nem siettetés,
hanem valamilyen érték megteremtése, megerősítése. Esetünkben ez a bizonyos valami nem információ átadása, megerősítése, hanem képességeké. Ahogyan azt mindenki tudhatja,
akit kicsit is érdekel a téma, a korai fejlesztők nem tanítanak, hanem képességeket fejlesztenek.

Mi a különbség a képességfejlesztés és korai fejlesztés között?

A fentiek alapján nagyon egyszerű:

Képességfejlesztés történhet későn is: iskolás, sőt akár felnőtt korban is
Korai képességfejlesztés nem történhet későn, hiszen definíció szerint korai

40.) Mire való?

A GEKKO ellen irányuló újságcikkek általában így kezdődnek:

"A "korai fejlesztés" kifejezést régen még a szerzett/öröklött idegrendszeri vagy érzékszervi problémával élő gyerekek terápiájának bizonyos módszereire alkalmazták.

Ma már egészen más a helyzet. Ha egy szülő olvassa az újságok hirdetéseit, cikkeit, vagy szörföl a világhálón, úgy érezheti, hogy minden egyes kisbaba fejlesztésre szorul - és jó pénzért ezt meg is kaphatja.

Kevesen tudják, hogy hogy egy egészséges gyermeknek az iskola előtti korban semmiféle intézményes vagy otthoni fejlesztésre nincs szüksége.

Kifejezetten káros, ha iskoláskor előtt bizonyos értelmi, készségbeli elvárásokat fogalmazunk meg egy gyerek felé."

Sződy Judit, Nők Lapja Évszakok: "Mindenki fejlesztésre szorul?" c. cikk

Mindebből van, ami igaz!

A korai képességfejlesztést valóban sajátos nevelési igényű gyermekek megsegítésének szándéka hívta életre, a gyógypedagógia, konduktív pedagógia ilyen céllal született. Az internetet pedig régen katonai célokra alkalmazták. Ma már valóban más a helyzet, képességeket lehet ma már fejleszteni akkor is, ha egy gyermeknek nincs szerzett/öröklött idegrendszeri sérülése.

A többi egyszerűen nem igaz.

Nem olyan bonyolult ez! Képesség például a figyelem, memória. Hát most mondják meg nekem,
már miért ne lenne rá szüksége egy egészséges gyermeknek? Az iskola előtti kor pedig éppen azért fontos, mint a sérült kisgyermekeknél. Akkor lehet a legjobban fejleszteni!

Ha pedig valóban kifejezetten káros lenne iskoláskor előtt bizonyos értelmi elvárásokat,
készségbeli elvárásokat megfogalmazni egy gyermek felé, hamar nagy sírás-rívás lenne
szerte a földkerekségen, hiszen ilyen bizony rengetegszer történik mindenütt.

41.) Igazi?

A kerekasztal-beszélgetés beigazolta a sejtésemet, hogy a korai fejlesztést valószínűleg másként fogják értelmezni, mint a képességfejlesztést. És valóban. A képességfejlesztésről Vekerdy Tamás tartott előadást, nem is okozott meglepetést. Ezt követően Czeizel Barbara kapott szót,
hogy elmondja, mit is jelent a korai fejlesztés, de már a moderátor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ez a tevékenység nem keverendő össze az okosítással,
sietettéssel, szóval az egészséges gyermekek fejlesztésével.

"...Tehát a korai fejlesztés konkrétan, jogilag meghatározott fogalom, sérült, ami a gyógypedagógiához tartozik, sérült funkciók kompenzálása, illetve fejlesztése. Ehhez képest, szakemberek is használják a korai fejlesztést, még egyszer mondom, a minden gyermek számára szükséges okosító tevékenységhez. Tehát ez egy abszolút téves hiba ..."

Czeizel Barbara, 2010, 3. Gyermekeink Jövője kiállítás

Nem értek egyet. Szerintem a korai fejlesztés igazi:

Ha korán történik (0-5 éves korban).
Képességfejlesztés történik.

Professzionális:

Ha megfelelő képesítésű szakember (például gyógypedagógus) végzi.

Államilag finanszírozott:

Ha a gyermek jogosult rá a törvényi kritériumok alapján.

42.) Okosítás?

Értelmetlennek tartom ezt a szót a képességfejlesztésre használni.
Így is van bőven bajunk abból, hogy még a gyermekpszcihológusok sem értik,
mi a különbség a képességfejlesztés és a tanítás, illetve az információ és képesség között.
Elvetem, hiszen például a grafomotorikát, érzelmi intelligenciát sem nevezem "okosságnak".
Arra végképp alkalmatlan, hogy pont SNI gyermekekre NE vonatkozzon.
"Okosításra" azoknak van csak igazán szüksége, akik nagy hiányt szenvednek belőle.

Nem kell különbséget tenni.

Semmilyen racionális érv nem indokolja, hogy a korai fejlesztésnek más neve legyen,
attól függően, hogy a gyermek SNI vagy sem. Mindkét esetben hívjatjuk korai fejlesztésnek,
ha korán (időben) történik a képességek fejlődésének pedagógiai megsegítése.

43.) Mi a különbség?

A kérdést éppen a kiállításon történt epizód teszi különösen időszerűvé. Történt ugyanis,
hogy az egyik GEKKO játszóház tulajdonosa kilátogatott a kiállításra, mert érdekelte a témája:
a képességfejlesztés. Mit mondanak róla Magyarország vezető meghívott szakemberei?

Semmi újdonságot nem hallott, lényegében a megszokott verkli. De ha már ott volt,
gondolta megkérdezi Czeizel Babarát a GEKKO-ról is. Persze nem fedte fel kilétét,
arra volt kíváncsi, mit mond rólunk egy szülőnek? Nos, a következőket:

"Olyan, mint a McDonald's, robotok dolgoznak, de a hamburger nem finom."

"A GEKKO-ban, ha egy pedagógus nem ért egyet a GEKKO-val, kirúgják.

"Ismeretlen tesztekkel dolgoznak."

"A 185-ös IQ-jú gyereket is leírnak 85-ösnek, hogy kicsalják a szülők pénzét."

"Nem küldik el azt sem, aki egészséges."

"Bárhová menjen, csak GEKKO-ba ne!"

"Menjen a Korai Fejlesztő Központba, ott majd felmérik a gyermekét!"

Felmerült bennem, hogy esetleg részletes magyarázatot írjak arról, miért nem dolgozhat nálunk, aki szerint a GEKKO kifejezetten káros, milyen tesztekkel dolgozunk, melyek a pedagógiai koncepciónk olyan mélységei, amelyet néhány szakemberen kívül senki nem is értene.

Korai fejlesztés itt és ott

Inkább megnéztem a Korai Fejlesztő Központ honlapját, és bemutatok onnan néhány képet.
Így a laikus is könnyen képet alkothat mi a különbség korai fejlesztés és korai fejlesztés között:

Korai Fejlesztő	vs.	GEKKO játszóház

A fenti képek alapján Ön szerint vajon tényleg létezik olyan különbség az igazinak mondott
korai fejlesztés és GEKKO tevékenysége között, amely alapján:

az egyiket államilag finanszírozni, adójuk 1 százalékával támogatniuk kellene,
a másikat csak mindennek lehordani, a sajtóban rágalmazni, eltanácsolni tőle minden szülőt?

Mindkét helyen:

Kiváló szakemberek dolgoznak: gyógypedagógusok, konduktorok
Képességfejlesztésre gyártott eszközökkel
Képességek fejlesztésére kidolgozott terápiákat alkalmaznak

Vannak persze különbségek is

Vannak persze különbségek

Ami az "ismeretlen teszteket" illeti, csak arról van szó, hogy nem csupán szakmai, jogi szempontból is aggályos, hogy számos mérőeszköz a diagnosztikában nem standardizált.
Az állami szektorban a diagnosztikai munkát végző szervezetek számára egységesen előírt,
életkori normaértékekkel rendelkező tesztrendszer, protokoll nincs. Nálunk ez nem így van, hiszen már 1999-ben, a Magyar Tudományos Akadémia szakembereivel közreműködésével kidolgoztuk saját, standardizált diagnosztikai rendszerünket.

Hozzánk ugyanakkor -sajnos- kevesebb SNI gyermek jut el, hiszen a GEKKO tevékenységét
az állam nem finanszírozza. Az SNI gyermekek szüleinek mi is felhívjuk a figyelmét,
hogy ingyenes fejlesztést kizárólag más helyeken -például a Korai Fejlesztő Központban- vehetnek igénybe, így ott nyilván nagyobb arányban fordulnak elő.

Vannak kisebb-nagyobb különbségek abban is, ahogyan a munkánkat végezzük,
tervezzük, szervezzük. Ilyen különbségek azonban ugyanígy fenállnak iskolák,
kórházak, nyelviskolák között is — ez csak teljesen természetes.

44.) Diszkrimináció?

A GEKKO nem diszkriminál gyermeket. Várunk:

Sajátos nevelési igényű gyermeket
Normál fejlődési övezetbe tartozó gyermeket
Átlagon felüli, tehetséges, zseni gyermeket

Nézetünk szerint elfogadhatatlan, hogy képességfejlesztés kizárólag SNI gyermekek privilégiuma legyen, azaz elfogadhatatlan a gyermekpopuláció elsöprő többségének diszkriminiációja
az iskoláskort megelőző pedagógiából.

Éppen úgy elfogadhatatlan számunkra, hogy SNI gyermek ne járhasson -fogadásukra mindenben felkészült- képességfejlesztő játszóházba éppen úgy, ahogyan minden más gyermek.

"...Tehát a korai fejlesztés konkrétan, jogilag meghatározott fogalom, sérült, ami a gyógypedagógiához tartozik, sérült funkciók kompenzálása, illetve fejlesztése. Ehhez képest, szakemberek is használják a korai fejlesztést, még egyszer mondom, a minden gyermek számára szükséges okosító tevékenységhez. Tehát ez egy abszolút téves hiba ..."

Czeizel Barbara, 2010, 3. Gyermekeink Jövője kiállítás

A korai fejlesztés elnevezését nem indokolt megkülönböztetni.

"Minden gyermek" korai fejlesztését "okosításnak" nevezni.
A sérült gyermekek korai fejlesztését pedig "korai fejlesztésnek".

Ez a mesterséges megkülönböztetés kizárja a sérült gyermekeket "minden gyermek" halmazból.

Nonszensz továbbá, hogy nem sérült gyermekek képességeinek korai (0-5 év) fejlesztését
ne lehessen a nevén, azaz korai fejlesztésnek nevezni. A korai fejlesztés kifejezéssel
ártalmas megbélyegezni, eleve sérültséget, deficitet implikálni.

Beszélhetünk természetesen külön sérült, SNI gyermekek korai fejlesztéséről, normál fejlődési övezetbe tartozó gyermekek korai fejlesztéséről és zsenik, kiemelkedő tehetségek korai fejlesztéséről, de a tevékenység eltérő megnevezéséve irracionális megkülönböztetés lenne.

45.) Prevenció?

Megelőzést jelent:

Van probléma? Nincs.
Mégis foglalkozunk a gyermekkel? Igen.
Ha nincs probléma, mit fejlesztünk? Képességeket, nem problémát.

Miért nem küldjük el az "egészségeseket"?

Sokan nem értik, miért nem küldjük el a GEKKO-ból azokat a gyermekeket,
akikkel nincs "probléma". Érdekes, hogy ugyananezt egy sportklubtól nem várják el,
és az iskolából sem küldik el azokat, akikkel nincs probléma.

A megelőzés -definíció szerint- azt jelenti, hogy olyankor teszünk valamit, amikor még nincs diagnózis. Például infarktust akarunk megelőzni, például testmozgással, egészséges táplálkozással. Elküldjük, akinek nincs infarktusa? Nem, hiszen megelőzés a célunk.

Tanmese a betegségügyről

Magyarországon akkor fordulunk orvoshoz, ha a probléma már végképp kezelhetetlen.
A keleti orvoslásban azonban nem ismeretlen az egészségmegőrzés,
a betegség megelőzésének gondolata.

Ezt konkrétan úgy kell elképzelni, hogy egészséges emberrel foglalkozik a szakember.

Beteg az illető? Nem.
Akkor miért foglalkozik vele? Hogy ne is legyen! :-)

És ezt nehéz nekünk, nyugati aggyal felfogni, megemészteni: hogy ne is legyen!
Amikor ez sikerül, a keleti ember örül, és megbecsüli a szakember munkáját.

Akkor beszélnek kudarcról, ha mégis beteg lett, pedig a szakember -és a páciens együtt- próbálták megelőzni, megakadályozni a dolgot.

Mi hasonlóképpen gondolkodunk a tanulási zavart illetően, és önreklám vagy sem
(mégiscsak a saját honlapunkon írok), csodálatosan működik:

Jön a baba, pedig nem beteg.
Nem is lesz.

Mi lett volna ha?

De beteg lett volna, ha nem jön?
A statisztikák szerint 25-30 százalékban igen.
De ő beteg lett volna?
Ki tudja? Én nem.

Én azt tudom, hogy észrevesszük, ha valami nem jó irányba indul, és azonnal segítünk,
így nem alakul ki betegség, tanulási zavar. Hogy egyébként sem alakult volna-e ki vagy sem,
ezt nem tudom megmondani, elvégre gyógypedagógus vagyok, nem jósnő.

Azt mondják, a prevenciónak azért nincs értelme, mert magától is rendbe jöttek volna a dolgok,
a gyermek behozta volna magától is a lemaradást, kinőtte volna a problémát.

Sziklaszilárd tudományos tény, hogy ez nem igaz és sziklaszilárd statisztikai adat,
és hús-vér valóság az iskolákban és családokban, hogy az esetek 20-30 százalékában
ez -sajnos- egyáltalán nem igaz.

De mit fejlesztenek egy egészséges gyermeken?

Még mindig nem szokták érteni.

Vegyük azt, hogy sportolunk, mert -állítólag- ez csökkenti a szívinfarktus,
vagy cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Van cukorbetegségünk? Nincs.
Van szívanfarktusunk? Nem, nincs, hála az égnek, éppen ezt akarjuk elkerülni!
Akkor mégis mi a fenének sportolunk?

Háát, megelőzünk, ez a prevenció koncepciója, — akármilyen nehéz is megérteni.

De tanulási zavar megelőzés babáknál?!

Tudom, őrült nehéz megemészteni.

Mit jelent a tanulási zavar?
Azt, hogy nem tud jól tanulni.
De egy baba?! Hiszen még nem is tanul! Hát hogy lenne már tanulási zavara egy babának?!

Tanulási zavar például a diszlexia, azt jelenti, nem tud jól olvasni. De mi értelme egy babánál
a tanulási zavar megelőzéssel foglalkozni, amikor még sok év múlva fog egyáltalán elkezdeni megpróbálni tanulni olvasni?

Tudom és sajnálom. Ezek bonyolult, tudományos dolgok. Természetesen nem is tanulási zavart kezelünk egy baba esetében (hiszen még nem tanul, nem olvas, ezért nem lehet olvasási zavara),
hanem felszámoljuk azokat a rizikótényezőket, amelyek -a statisztikák szerint-
később szerepet játszhatnak a tanulási zavar kialakulásában.

A babának természetesen nem lehet tanulási zavara, hiszen még nem tanul iskolai dolgokat,
viszont megelőzhető, hogy később legyen. Elhiszem, hogy egy szülőnek nem könnyű ezt megérteni. És megértem, ha egy szülő azt hiszi a sok Nők Lapja cikk után, hogy ez humbug.

Mégis, ha hiszik, ha nem, azt ígérem, hogy ha csecsemő korától jönnek játszani hozzánk,
akkor majd jól fog tudni figyelni, olvasni és tanulni, amikor majd nagy lesz.

Ezt ígérjük, ezt kínáljuk, ezt csináljuk 10 éve és nagyon jók vagyunk benne, és ez nem szélhámosság, ennyit tudok mondani. Ez a prevenció koncepciója. És nagyon sajnálom,
hogy oly sok pszichológus, sőt gyógypedagógus sem érti meg.

Van probléma?

Ehhez tartozik hozzá, hogy az "egészségesek" diszkriminációja (elküldése, kizárása)
azért sem lenne racionális, mert a szülőknek halvány lila fogalmuk sincsen arról,
hogy gyermeküknél fennáll-e valamilyen részképességzavar vagy sem.

Nem azzal állítanak be hozzánk, hogy gyermekem sorrendészlelése és auditív szeriális
emlékezete mintha kicsit elmaradna az ebben az életkorban szokásostól ...

A szülők aggodalma viszont 10-ből 9 esetben beválik:

Van probléma?

Szülői motivációk a prevenció jegyében

6 éves kor felett jönnek többen úgy, hogy már tudnak a problémáról.
6 éves kor alatt a többség csak a "biztonság kedvéért" érkezik.
A szülők fele konkrét problémával keres meg: 5-ből 5 esetben beválik aggodalmuk.
A szülők fele nem tud problémáról: 5-ből 4 esetben diagnosztizáltunk eltérést a normáktól.

Fontos megérteni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a GEKKO diagnosztikája rossz (minden gyermekben "hibát" talál). Arról van szó, hogy a szülők aggodalma érzékeny mérőműszer.
Aki a prevenciót komolyan veszi, nem tanácsos elhessegetni, nem figyelni rá.

Szülő számára a gyermek maga az objektív tökéletesség. Amikor szakemberhez fordult,
10-ből 9 esetben úgy találtuk, hogy bizony jól tette. Természetesen ez nem azt
jelenti, hogy 10-ből 9 gyermek fejlődése eltérő, hiszen az elsöprő többség,
1 500 000 gyermekből 1 490 000 nem is jött el képességfelmérésre.

46.) Érvek és ellenérvek?

A GEKKO mellet nem elég érv a honlapunk teljes tartalma?

Az ellenérveket is jól ismerjük, lényegében az, amit Magyaroszágon a képességfejlesztésről
és rólunk a fent idézett gyermekpszichológus hírességek elterjesztettek.
Írásomban ezen "ellenérveket" próbáltam meg cáfolni.

Racionális ellenérvet nem ismerek.

Ellenérvek:

Minden szakértelmet nélkülöz
Jópénzért kínálják
Okosítás
Siettetés
Túlterhelés
Káros, leállítja a központi idegrendszert
Topmenedzser képzés
Óriási üzlet
Egészséges gyermekeknek felesleges
Csak marketing
Szélhámosság
...
...

Érvek:

Minden gyermek képességeit
jó ötlet fejleszteni
Iskoláskor előtt agyunk csodákra képes
Jó képességekkel könnyebb
5-ösöket gyűjtögetni
5-ből 1 gyermek tanulási zavarral küzd
Nincs jobb dolog a világon, mint a játék

Bővebben: GEKKO koncepció

Sajátos, hogy amikkel vádolnak, CSAK ránk nem igazak:

	Bölcsőde:	Óvoda:	Iskola:	GEKKO:
A szülő helyett foglalkozás:	Igaz	Igaz	Igaz	Nem igaz
Tartós szorongást okozhat:	Igaz	Igaz	Igaz	Nem igaz
Sok időt vesz el a családi együtléttől:	Igaz	Igaz	Igaz	Nem igaz
Teljesítményt követel a gyermektől:	Igaz	Igaz	Igaz	Nem igaz
Figyelmen kívül hagyja az egyéni képességeket:	Igaz	Igaz	Igaz	Nem igaz

47.) Minőség?

A korai fejlesztő programok értékelése azonban nem csak a demagógia eszközeivel történhet.
Akit komolyan is érdekel, hogyan a GEKKO megfelelő minőségű pedagógiát kínál-e,
tudományosan megalapozott érvekkel is tudunk szolgálni mellette:

Hatékonysági faktorok különböztetik meg azokat korai fejlesztő programokat, amelyek működnek azoktól, amelyek nem működnek.

Az értékelési tudomány segít meghatározni a sikeres programok karakterisztikáját, a korai gyermekgondozás és pedagógia un. hatékonysági faktorait, például olyan hatékonysági faktorokat, amelyeket számos
tanulmány alátámasztott, hogy a gyermekek esélyeit megnövelik:

Megfelelő végzettségű, jól megfizetett munkaerő

Kis csoport méret, magas felnőtt:gyermek arány

Nyelvileg gazdag környezet

Fejlődéshez igazított "curriculum"

Biztonságos fizikai környezet

Meleg és reszponzív felnőtt-gyermek interakciók

Forrás:

Harvard: Early Childhood Program Effectiveness

48.) Tudományos érvek?

Hogyan teljesít a GEKKO a Harvard
fenti 6 hatékonysági mutatójában?

Kizárólag gyógypedagógus és konduktor diplomával alkalmazunk pedagógust,
akiket igyekszünk az állam mindennemű támogatásának teljes hiánya mellett
a játszóház üzleti teljesítményétől függően a lehető legjobban megfizetni.
Pedagógusainkat nem terheljük túl, csak hétköznap dolgoznak,
4 foglalkozást tartanak naponta.
4 fős csoportokban foglalkozunk gyermekekkel,
a pedagógus:gyermek arány 1:4,
a felnőtt: gyermek arány kisgyermekkorban 5:4 (!)
A nyelvi és beszédfejlődést a legmagasabb szakértelemmel,
rengeteg dallal és mondókával kísért foglalkozásokkal biztosítjuk,
és erre otthonra is megtanítjuk a szülőket.
1999 óta a tevékenységünk fókuszában 1 dolog áll: a képességek fejlődése.
Játszóházainkat kizárólag erre a célra terveztük meg az utolsó szögig,
a gyermekek számára a teljes biztonság érzetét nyújtva,
a napsütés meleg sárga színe és a világ legbiztonságosabb eszközei
veszik körül, egyidejűleg nem túl sok ingerrel terhelve őket.
A GEKKO szlogenje 1999 óta: minden nap gyermeknap.
A pedagógussal, gyermekkel, szülővel közös élménnyé varázsoljuk,
örömteli játékba csomagoljuk fejlesztő pedagógia tudományát.

49.) Pénz?

A legtöbb ellenérvvel kapcsolatban már kifejtettem álláspontomat.
Kivéve ezt, a leggyakrabbat, a pénzt, pénzt, pénzt, pénzt ...

Ezzel kapcsolatban a következőket kívánom előadni:

A GEKKO 1999 óta 0 Ft állami finanszírozásban részesült.
Tevékenységünket az állam semmilyen egyéb módon sem támogatja.
A közoktatás sem ingyenes, adókból finanszírozzák. Például a miénkből.
A fejlesztő felkészítés éves költsége például nettó 305 000 Ft évente.
Nem fogadom el szakértői ellenérvként, hogy a pedagógiánk költséges,
ez különösen demagóg, mert csaknem minden fejlett országban
erősen támogatott tevékenységről van szó.
Pénzbe kerül a HVG és a Nők Lapja is, ahol azért neveznek
szélhámosnak, mert szolgáltatásunk pénzbe kerül.
A pszichológusok sem ingyen dolgoznak, hanem nálunk drágábban. Szélhámosok lennének?
1989 óta szabadon vállalkozni, pénzért szolgáltatni nem számít tisztességtelennek.
Ezen az alapon a Cambridge, Oxford, Harvard egyetemek ezerszer kritizálhatóbbak.
Ha valami, hát inkább a pszichoterápia volt drága "divat" amerikában.
A lejárató propagandáa előtt 42 GEKKO működött. Ma 24.
Kedves Vekerdy Tamás! Jelentem: ez nem "óriási üzlet".
Nincs mit irígyelni tőlünk: minden játszóház más-más családi kisvállalkozóé.
Elszomorít, hogy munkámnak más aspektusait nem is látják.

50.) Köszönet?

Az nincs benne. :-) Fel kell kötnie a pelust, aki játszóházba akar járni:

Ellenérvek

Köszönet 1500 szülőnek!

Köszönettel tartozom azoknak, akik ennyi ellenérv ellenére megtisztelnek bizalmunkkal.

Köszönet kollégáimnak!

Büszke vagyok rájuk.

Minden foglalkozásra
ilyen színvonalú tervvel
készülnek fel.

És azt ilyen színvonalon prezentálják írásban is
minden szülőnek.

És a rendszeres visszajelzések alapján hónapról-hónapra még tovább akarnak fejlődni.

Tisztelt kollégák! Amikor bírálják -és lehordják Önöket mindennek- tudniuk kell,
hogy ilyen színvonalú pedagógiai munka az egész világon párját ritkítja.

Köszönet a játszóházak tulajdonosainak!

GEKKO működtetésében manapság nincs sok köszönet, — ezért itt Önöknek külön is köszönöm, hogy megteremtik ezt a lehetőséget nekünk gyógypedagógusoknak és konduktoroknak,
új színt hozva a magyar közoktatásba, a képességfejlesztő pedagógia világába.

Ónodi Csilla

A szerző gyógypedagógus,
a GEKKO pedagógiai igazgatója

Ne habozzon, ossza meg véleményét:

Siettetés? Képességfejlesztés? Korai Fejlesztés? - érvek és ellenérvek

Küldje tovább ezt az oldalt!

Az Ön neve:*	Kérjük megadni!Túl rövid.Túl hosszú.	Üzenet: Túl hosszú üzenet.
Az Ön e-mail címe:*	Az Ön email címe?Hibás email cím!
A címzett neve:*	A címzett neve?Adjon meg nevet!Túl hosszú...
A címzett email címe:*	A címzett email címe?Hibás email cím!