A Nők Lapja Évszakok X. évf.
1. számában Sződy Judit kérdést tesz fel:
"Mindenki fejlesztésre szorul?"
A kérdést meg is válaszolja a kétoldalas írásában, majd tanácsokat ad a szülőknek.
Cikkünkben parádés idézetek a "szakértőtől".
Tekintettel arra, hogy a cikk rólunk szól,
az alábbiakban bemutatok néhány tényt arról,
hogyan vélekednek a korai fejlesztés témaköréről a nagyvilágban,
majd arra kérem, a fórumon folytassuk az eszemecserét
Mindenki fejlesztésre szorul?
Nem csoda, hogy nem értünk Önnel egyet. Hiszen már a kérdés feltevésével sem értünk egyet. Számunkra ez nagyjából úgy hangzik: mindenki harmóniára szorul? Mindenki egészségre szorul? Mindenki játékra szorul? A kérdést a cikk bevezetőjében pontosabban is megfogalmazza:
Sződy Judit:
"Jó az, ha a gyerektől már óvodáskorban elvárjuk, hogy írjon, olvasson és több nyelven beszéljen? Szerethetőbb felnőtt lesz így belőle? Vagy fontosabb, hogy sokat játsszunk vele, és hagyjuk a maga tempójában fejlődni, anélkül, hogy bármit is erőltetnénk?"
Nem csoda, hogy a zavar tovább fokozódik. Hiszen szakképzett fejlesztő pedagógus sehol
a világon nem tanít olvasni, írni gyermekeket óvodás korban. Olvasni és írni az általános
iskolában tanítják a gyermekeket. Nem tudta?
Magyarországon méghozzá úgy, hogy előtte rajtunk kívül
senki nem igazán törődik vele, vajon képes lehet-e rá. Viszont óvodás korban igen sok gyerek már beszél angolul, mert az anyanyelve.
Olyan esetekről is tudni, hogy egy kisgyermek nem egy, de több nyelv alapjait is anyanyelvi szinten sajátítja el kisgyermekkorban. Nem biztos, hogy szerethetőbb felnőtt
lesz ettől,
de azért hasznára válhat.
Utolsó kérdése pedig ahhoz hasonló, mintha azt kérdeznénk: melyik a fontosabb? Hogy egyen, vagy hogy aludjon? Nincs szükség választásra ezek között, sőt, kifejezetten káros lenne.
Sződy Judit a korai fejlesztésről:
"A "korai fejlesztés" kifejezést régen még a szerzett/öröklött idegrendszeri vagy érzékszervi problémával élő gyerekek terápiájának bizonyos módszereire alkalmazták. Ma már egészen más a helyzet. Ha egy szülő olvassa
az újságok hirdetéseit, cikkeit, vagy szörföl a világhálón, úgy érezheti, hogy minden egyes kisbaba fejlesztésre szorul - és jó pénzért ezt meg is kaphatja. Kevesen tudják, hogy hogy egy egészséges gyermeknek az iskola előtti korban semmiféle intézményes vagy otthoni fejlesztésre nincs szüksége. Kifejezetten
káros, ha iskoláskor előtt bizonyos értelmi, készségbeli elvárásokat fogalmazunk meg egy gyerek felé."
A korai fejlesztés azt jelenti, hogy a fejlesztés korán - tehát időben - történik.
Való igaz, bizonyos pedagógiai módszereket az Ön által is említett problémák kezelésére dolgoztak ki elődeink: gyógypedagógusok, konduktorok.
Ma már azonban egészen más a helyzet.
Például megtörtént a rendszerváltás.
Önnek talán skandallum, de a pedagógiai szolgáltatások (is) pénzbe kerülhetnek.
A Kismama magazin és a Nők Lapja például jópénzért árulja nekünk a hirdetéseket,
amiket cikkében képes volt megemlíteni.
Tudta, hogy egy Nők Lapja hirdetésért több millió
forintot kell fizetnünk?
Ellenkező esetben egyszerűen nem jelentetik meg? Ebben a rendszerben mi "jópénzt"
fizetünk
a hirdetésért, a szülők pedig "jópénzt" fizetnek azért, hogy a legmagasabb szaktudású gyógypedagógusok, gyógypedagógus-pszichológusok (az Ön kollégái)
és konduktorok
a gyermekek képességeit a legjobb körülmények között fejlesszék.
A helyzet egészen más ma már abban is, hogy az 1965 óta működő NHSA eddig közel 25 millió amerikai kisgyermek iskolaérettségét segítette elő - többek között iskoláskort megelőző pedagógiai programmal.
A gyermekek elsöprő többsége egészséges volt,
nem volt szerzett/öröklött idegrendszeri vagy érzékszervi problémájuk,
viszont az alacsony jövedelmű családok számára mindezt ott az állam fizette.
Cikkében Ön bizonyos tudományos kutatásokra tesz utalást, amelyek - állítólag - azt bizonyítják, hogy tevékenységünk - az early childhood education, tehát az iskoláskort megelőző pedagógia,
a fejlesztés kifejezetten káros. Ez azonban valótlan állítás: nincs ilyen kutatás.
Vajon mire gondol? Megnevezné e kutatásokat?
Talán arról lehet szó,
hogy a túlzott elvárások károsak? Hát persze! Csakhogy a túlzott,
a gyermek valós képességeihez mérten irreális elvárásoknak nem a korai fejlesztők teszik
ám ki
a gyermekeket, hanem az iskolák. Mi vagyunk azok, akik ezen segítenek.
Ön azt állítja, hogy kevesen tudják, hogy az egészséges gyermekek fejlesztése kifejezetten káros. Mi azt mondjuk, ma már nem is olyan nagyon kevesen tudják,
hogy az egészéges gyermekek fejlesztése kifejezetten hasznos.
Kifejezetten káros lenne?
Erről képes lenne meggyőzni az újzélandi oktatási minisztériumot is?
Gondolja, hogy véleményét ott is nagy ováció fogadná a szakmában?
És mit gondolnának cikkéről
a franciák, ahol 1771 óta működött az "écoles à
tricoter" intézményrendszere
4-7 éves gyerekeknek? Mit gondolnának kijelentéséről abban az országban,
ahol az állam 1828-ban
kezdte meg az ingyenes oktatási program országos működését
2-6 éves gyerekeknek?
Tényleg biztos, hogy kifejezetten káros?
Elképzelhetőnek tartja, hogy a francia gyerekek 100 százaléka részesül korai fejlesztésben,
és erre az ország százmilliárd euro nagyságrendben költ és közben az egész kifejezetten káros?
És a szülők, akik erre ott 60 - 200e Ft összeget áldoznak havonként, vajon károsnak ítélik meg?
Képzelje!
A GEKKO ugyanazokat a fejlesztőeszközöket használja, mint ők ott Franciaországban.
Míg ott akár képesítés nélkül, vagy egy 60 órás tréninget követően foglalkozhatnak gyerekekkel,
mi kizárólag a legmagasabb szaktudású pedagógusokra bízzuk a gyermekek fejlesztését.
És nem évi 1 000 000 - 4 000 000 Ft
a költsége.
Az óvodák és bölcsődék is kifejezetten károsak Ön szerint?
Vagy csak akkor, ha - Önt idézve - nem fogalmaznak velük szemben "semmiféle értelmi, készségbeli elvárást?" A gyermekmegőrző az egyedüli dolog,
ami nem kifejezetten káros?
Vagy az is? Csak Ön nem káros?
Döntse el mindenki saját maga:
"Hasznára válik egy gyereknek, ha az átlagnál néhány hónappal előbb lesz szobatiszta,
ha előbb kezd el járni, ha előbb mond ki helyesen néhány szót, ha előbb tanul meg olvasni és százas számkörben számolni? Itt az alkalom, hogy
ezen elgondolkozzunk!
Mit érünk el azzal, ha ahelyett, hogy hagynánk a maga érettségi szintjének megfelelően haladni, és örömét lelni képességeinek felfedezésében, mi, szülők vagy pedagógusok megtanítjuk neki ezeket a dolgokat? Értékesebb lesz-e ezáltal a gyerek?
Döntse el mindenki saját maga!"
Sződy Judit, a Kismama magazin pszichológusa
Nem az a célunk, hogy bármit is hamarabb csináljon, mint kellene. Nem akarjuk, hogy hamarabb legyen szobatiszta, előbb kezdjen el járni, hamarabb tanulja meg a szavakat. Százas körben számolni
meg aztán pláne. A fejlesztő pedagógia nem azt csinálja, amit Ön állít róla.
Írása alapján azt kellene mondani, hogy a hozzánk járó bármelyik szülő többet tud róla, mint Ön. A szülők elolvassák a honlapunkat, és általában megértik, hogy mit jelent az iskoláskort megelőző pedagógia és mit nem. Itt az
alkalom, hogy ezen elgondolkozzon!
Nem rólunk szólt az írása?
Ki másról? Ki fejleszti a gyermekek képességeit - pénzért -, iskolás kort megelőzően,
akiknek a hirdetéseibe
lépten-nyomon rábukkan azokban a lapokban, amelyekben publikál?
Játszani is engedd!
"Ha a kisgyerekekkel folyton fejlesztő játékokat játszunk, feladatlapokat töltetünk ki, az oviban matematikai és nyelvi foglalkozásokra járatjuk, nem lesz ideje a szabad játékra, ami érzelmi szempontból is pótolhatatlan fejlődést
biztosít ennek a korosztálynak."
Sződy Judit, a Kismama magazin pszichológusa
Kedves Judit! Önön kívül ki beszél még arról, hogy valahol is a gyerekek folyton fejlesztő játékokat játszanak? Az alábbi tortadiagram mélylila szelete mutatja a héten a GEKKO-ban töltött időt. Feladatlapokról, leterhelésről, matametikai feladatokról Ön beszél.
Mi a lila szeletnek megfelelő
heti 1 órában irányított játékot biztosítunk:
Fejleszteni is engedd!
A lila szelet fejlesztő pedagógia.
A többi (napsárga sáv) szabadidő, szabad játék, legózás, babázás, borsófejtés, beszélgetés
a szülőkkel - és a többi,
amit Ön is ír cikkében.
Egyetértünk tehát: játszani is engedd!
Eleve,
mi is csak játszunk.
És annyit kérünk tisztelettel: fejleszteni is engedd!
Sződy Judit a tisztességről:
"A legtöbb gyereknek az tesz jót, ha hagyjuk
a maga útján haladni. Ám van olyan is, akinek valóban szüksége van szakszerű fejlesztésre.
Ha a szülő úgy érzi, hogy gyermeke fejlődése eltér
a többiekétől, feltétlenül nézzen szakorvos,
neurológus, fejlesztő pedagógus után.
A legjobb,
ha független szakembert keres, akinek nem fűződik érdeke ahhoz,
hogy a kicsit foglalkozásra hordják. Ma már nem ritka az ellenkezője! Ebben az esetben sok tízezer forinttal lesz karcsúbb
a családi kassza, de fönnáll a nagyobb veszély is: az egészséges
gyerek a "problémás" kategóriába kerül, ami erősen befolyásolhatja
a szülő-gyerek kapcsolatot és a gyerek további életútját egyaránt."
Tisztelt Sződy Judit!
Milyen alapon kérdőjelezi meg szakmai tisztességünket? Honlapja szerint az Ön rendelése
5000 Ft 50 perces alkalmanként, ez pedig jóval drágább a mi díjszabásunknál.
De mi köze ennek szakmai tisztességéhez? Semmi, ez csak az ára.
Kérem mérje fel
a GEKKO hitelességét inkább ezalapján:
Kattintson rá, olvasson bele! Melyik tanácsomat találta tisztességtelennek?
Én nem kételkedem az Ön jószándékában. De rossz helyen keresi világunkban a hibát.
Bennünket úgy állít be,
mint akik - anyagi érdektől vezérelve - problémát csinálnak ott,
ahol nincs probléma. Megkérdőjelezi talán,
hogy léteznek részképességzavarok?
Megkérdőjelezi,
hogy van értelme
a tanulási zavarok
megelőzésének?
Hangsúlyozom, az 1993 közoktatási törvény értelmében a pedagógiai szakszolgálatok
nem foglalkozhatnak normál övezetbe tartozó gyermekek preventív fejlesztésével.
Hol van tehát a független szakember? Ön szerint a konstanciészlelés, sorrendészlelés, instabil dominancia olyan jellemzők, amelyekre egy
szülő egyáltalán felfigyel? Kizárólag organikus hátterű problémák esetén érdemes foglalkozni a gyermekekkel?
Ön szerint az a gyermek kerül problémás kategóriába, aki játszóházba jár, és akinél játékos körülmények között megelőzzük a problémákat, nem az, akinél mondjuk szabálytalan kúszás miatt az agyi
érési folyamatok lezáródását követően kialakul a lassabb olvasási tempó?
Kíváncsi vagyok, hogy Ön pszichológusként mit gondol e pedagógiai kérdésekről!
Kérem válaszoljon, a fórumunkon, teljesen ingyen:
Ön a nyilvánosság
előtt kívánja a véleményét hangoztatni rólunk.
Kérem értse meg, hogy a Nők Lapja Évszakok kiadványban reagálni lejárató írására
nekünk 2 340 000 Ft + ÁFA összegbe kerülne.
Ezért kérem, fogadja el meghívásomat a fórumunkra,
ahol ingyenesen folytathatunk
előremutató eszmecserét:
Küldje tovább ezt az oldalt!