Tudományos kutatások igazolják
a korai fejlesztés gazdasági megtérülését

Megtérül a korai pedagógia? A Hardvard kutatói, a Nobel díjas közgazdász, James Hackman, illetve a Bill & Melinda Gates alapítvány munkatársai a tőlük elvárható alapossággal körbejárták a kérdést: megéri-e pénzt fordítani a gyermekek fejlesztésére. A válasz igen: minél hamarabb, annál inkább.

Központot hozott létre a Harvard

A Center on the Developing Child néven 2006-ban alapította a Hardvard a szervezetet,
abbéli meggyőződésükben, hogy a jövő társadalmának életképessége és fenntarthatósága attól függ, hogy mennyire sikerül kiegyenlíteni a gyermekek lehetőségeit életük korai szakaszában, hogy mindannyian kiaknázhassák a bennük rejlő maximális potenciált, a társadalom felelős
és produktív tagjává válva.

A gyermekek egészséges fejlődését bemutatkozó oldalukon a gazdasági prosperitás és erős közösségek fundamentumának nevezik, ezért küldetésüknek a gyermekek jólétének fejlesztését tekintik a tudomány eszközeive, a Hardvard Egyetem iskoláinak
és partner kórházainak közreműködésével.

A központ honlapja:

http://www.developingchild.harvard.edu

A pénz náluk is központi téma

Noha teljesen másképpen, mint Magyarországon, a legfejlettebb országok oktatási kormányzatait, a témában érintett tudományos elitet is erősen foglalkoztatja a gyermekek fejlesztésének pénzügyi, finanszírozási oldala. Magyarországon leginkább megkérdőjelezik
a terület létjogosultságát a sajtóban, tulajdonképpen tisztességtelen haszonlesőknek beállítva bennünket, akik a képességek fejlesztésének fontosságát 1999 óta intenzíven hirdetjük.

A nemzetközi kutatások viszont sokkal inkább arról győzik meg - sikeresen - az ottani kormányzatokat, hogy erre a területre gazdaságilag is irracionális nem költeni.
Nem pusztán arról van szó tehát, hogy "nem szép, nem okos dolog" nem költeni rá,
hanem a közgazdászok számításai szerint is konkrétan nyereséges a társadalom számára,
ha 0-5 éves kor között finanszírozza a felnövekvő generációk képességeinek fejlesztését.

Innen kapta nevét Barack Obama "Zero To Five" programja, amely éppen ezért évi tízmilliárd dollárt fordít az Early Childhood Education fejlesztésére.

Az agyi érési folyamatok időbenisége indokolja

A kutatók felhívják a figyelmet arra a tényre, amelyet a GEKKO is 1999 óta hangsúlyosan kommunikál. A sikeres tanuláshoz (is) szükséges agyi funkciók fejlődése a korai életévekben zajlik. Már a születést megelőző hónapokban rohamos fejlődésnek indulnak, a legnagyobb fogékonyság időszaka az első életév.

Minél korábban, annál nagyobb a megtérülés

		Investing in Children A Bill & Melinda Gates alapítvány "Befektetés a Gyermekekbe" címmel korai fejlesztési (tanulási) stratégiát dolgozott ki Washington állam számára. Olvassa el az egész tanulmányt! (Angolul, PDF)
A tanulmányban Nobel-díjas közgaszdász, James Heckman kutatásaira alapozva arra a következtetésre jutnak, hogy az oktatásba történt befektetés annál jövedelmezőbb, minél alacsonyabb életkorban részesül benne a gyermek. A fenti grafikonon jól látható, hogy az iskoláskort megelőző pedagógia ugyanakkora befektetés jóval magasabb megtérülést eredményez, mint az iskoláskori, nem is beszélve a felnőttkori oktatásról. Az amerikai finanszírozási források alternatívaköltségét (opportunity costs of funds) kizárólag az iskoláskort megelőző (preschool) programok "emberi tőke" megtérülése haladja meg jelentős mértékben. Ez azt jelenti, hogy az iskoláskori és felnőttkori oktatás finanszírozásánál az alapoknak van jobb megtérülést biztosító alternatívája, lehetősége. Ha tehát csak a puszta közgazdasági racionalitást vizsgáljuk is: az első életévek pedagógiája a leggyümölcsözőbb befektetés az egyén és az egész társadalom számára egyaránt.

Mekkora a befektetés?

Nemzetközi viszonylatban a GEKKO befektetés éves költsége egyáltalán nem számít kiemelkedőnek. A mi költségünk ötszöröse egyáltalán nem számít ritkaságnak,
még azzal együtt sem, ha az állam jelentős részét finanszírozza a programnak,
és a szülő csak egy kisebb részét fizeti.

Az OECD országok kormányai átlagosan is 81 500 dollárt fordítanak tanulónként általános
és középiskolai oktatásra. Éves szinten az átlagos befektetés 6 - 11 000 dollár között mozog
az oktatás típusától függően, de természetesen országonként jelentős a szórás. Luxemburg,
az USA, Svájc és Norvégia az átlagszint dupláját is hajlandó a felnövekvő generációk oktatásába fektetni. Magyarország a lista utolsó harmadát vezeti, megelőzve többek között
Lengyelországot, Észtországot, Chilét, Mexikót, Törökországot és Brazíliát.

Ha azonban az elit, privát felsőoktatáshoz viszonyítunk, a GEKKO befektetés egészen elenyészőnek mondható. Az olyan oktatás négy éves számlája, amitől a szülők gyermekük biztos jövőjét, boldogulását remélik, könnyen 150 000 dollárra rúghat. Ezt úgy képesek megfizetni,
hogy a gondos szülők nagyon hamar elkezdenek spórolni gyermekük oktatására,
illetve többféle hitelkonstrukciót is igénybe vehetnek.

Bordás Gergő A szerző gyógypedagógus, a GEKKO alapító tulajdonosa

Kutatás:

GEKKO információ: