 |
|
Okos, izgága, tanulékony, ügyes, szorgalmas, rossz, előzékeny
bátor, magábaforduló, agresszív, nyílt, éleseszű, mozgékony, csapongó, ügyes, buta, jószívű, , szeleburdi, feledékeny, kreatív, - végtelen a lista,
amellyel egy gyermeket
jellemez a köznyelv. |
Részképesség
A fejlesztő pedagógus számára azonban a fenti jelzők túl általánosak és összetettek.
Egy-egy olyan hétköznapi készség, mint az írás mögött számtalan agyi, idegrendszeri mechanizmus tökéletes együttműködése szükséges. Ezeket az elemi, jól körülhatárolható funkciókat nevezzük részképességeknek, azok zavarát pedig részképességzavarnak.
Az oldal tetején bemutatott térkép jól szemlélteti, hogyan tekint egy fejlesztő pedagógus gyermeke képességeire. Ha még nem tette meg, pásztázza végig, hogy képet nyerjen róla, nagyjából mit is ért a szakember részképesség alatt. Hiszen a részképességzavar megértésének első lépcsője, ha abban tisztán látunk, mit is jelent a részképesség.
Részképességzavar
A fent részletezett bármelyik részképesség gyengesége tekinthető részképességzavarnak,
de leggyakrabban a tanulási zavarok egy alcsoportjaként említik, amely az észlelés, mozgás,
nyelv, emlékezet, figyelem, gondolkodás folyamatainak hiányos működése,
- agyi funkciók hibás működése
következtében lép fel.
Iskolai teljesítmény zavarok
Nyelvi és emlékezet zavarok
Szociális viselkedési zavarok
-
Figyelemzavar
-
Hiperaktivitás
Bővebben a GEKKO kompetenciájába tartozó
mentális- és viselkedészavarokról.
Bővebben a részképességekről
A kognitív funkciók, mozgás, beszéd és szociális érettség a négy alapvető funkcióterület, amelyek egy gyermek fejlődését általában jellemez a fejlesztő pedagógus számára.
Lapozza végig a 4 területet további információért:
- Kognitív funkciók
- Mozgás
- Beszéd
- Szociális érettség
A gyermek megismerő tevékenysége az érzékszervekből érkező információ (látás, hallás, tapintás) feldolgázására épül. A kognitív funkciókat négy alapvető csoportba soroljuk: észlelés, figyelem, emlékezet és gondolkodás.
I. Észlelés (percepció)
- Passzív és aktív kinesztetikus (mozgás) észlelése
- Tér észlelés (testtudat, térbeli viszonyok, téri tájékozódás)
- Idő észlelés (sorrendiség, tagolás, tájékozódás)
- Vizuális észlelés (szem-kéz koordniáció, vizuális időrendiség, formaészlelés, vizuális ritmus észlelése, vizuális helyzet észlelése)
- Auditív - hallási - észlelés (auditív diszkrimináció, beszédhang analízis, szavak szerepe a beszéd észlelésben)
- Passzív és aktív taktilis, tapintási észlelés
II. Figyelem
- Koncentráció (mennyire képes figyelmét egy dologra összpontosítani - a szétszórtság ellentéte.)
- Terjedelem (hány különböző dologra tud figyelni)
- Tartósság (mennyi ideig tartható fenn a figyelme)
- Átkapcsolhatóság (tudja-e figyelmét egyik dologról a másikra átváltani)
- Megosztás (több dologra egyidejűleg figyelni)
- Fluktuálás (elterelhetőség, ingadozás)
A) Spontán figyelem
- Vizuális
- Akusztikus
B) Irányított figyelem
- Vizuális
- Akusztikus
- Taktilis
- Kinesztetikus
- Térészlelési
- Időészlelés
III. Emlékezet (rövid távú és hosszú távú)
- Vizuális
- Auditív
- Taktilis
- Mozgásos
- Térbeli
- Időbeli
IV. Gondolkodás
A) Fogalomalkotó gondolkodás
- Összehasonlítás besorolással
- Összefüggések felfedezése
- Tárgy és tulajdonság felfedezése
- Tárgy és tulajdonság összefüggése
- Rész-egész funkció összefüggése
- Általánosítás
- Konkretizálás
B) Érzékelő és cselekvéses gondolkodás
- Analízis
- Szintézis
- Összehasonlítás
C) Oksági gondolkodás
D) Analógiás gondolkodás
E) Algoritmiás gondolkodás
F) Kritikai gondolkodás
- Önreguláció
- Interakció
G) Logikus gondolkodás
- Kijelentéslogika
- Következtetések fejlesztése
H) Problémamegoldó, kreatív gondolkodás
- Problémaérzékenység fejlesztése
- Problémamegoldás próbálgatással, felfedezéssel
- Problémamegoldás algoritmussal
I. Nagymozgás
- Alapvető természetes mozgásminták (mászás, gurulás, járás, futás, ugrás stb.)
- Térbeli, időhöz alkalmazkodó mozgásminták (dobás, elkapás, húzás stb.)
- Egyensúly (statikus, dinamikus)
- Kreatív mozgások, pantomimika (irányított, önkifejező)II. Finommozgások
II. Finommozgás
- Manuális kézügyesség (önkiszolgálás, célzott mozgások, ujjak mozgékonysága)
- Ábrázoló készség (formázás, képalakítás)
- Grafomotoros készség (íráselemek előkészítése, vonalkövetés, vonalfolytatás, önálló rajzolgatás, betűelemek írása)
I. Beszédprodukció
A beszédprodukció az a folyamat, amely a megszólalás szándékától a kiejtésig vezet. Pszichológiai és neurológiai kutatások alapján a kutatók többféle modellt állítottak fel, amely a gondolat megszületésétől a mondat kimondásáig tartó folyamatláncot írja le (Dell, Clark & Clark, Garett, Levelt). Ezek
közül a legáltalánosabban elismert modell szerint a beszédprodukció az alábbi funkciók használatából áll:
- Másoknak szánt gondolat megtervezése
- Aktuális nyelvi forma hozzárendelése
- Makrotervezés (pragmatikai, szemantikai, szintaktikai tervezés)
- Mikrotervezés (nyelvi szerkezetek kiválasztása, lexikális egységek kiválasztása a mentális lexikonbó)
- Alapstratégiák, transzformációs és fonológiai szabályok alapján fonetikai struktúra létrehozása
- Artikulációs gesztusok megformálása, a beszédhangok kiejtése
II. Beszédészlelés beszédmegértés
Összetett folyamat, amely során az ember értelmezni képes a beszélt nyelvben használt hangokat.
- Auditív differenciálás (hallási megkülönböztető képesség)
- Auditív diszkrimináció (a hallással kapcsolatos lényegkiemelő képesség)
- Beszédhang analízis (hangok, fonémák észlelése, értelmezése)
- Szó és mondatértelmezés
I. Önkiszolgálás
- Önellátás (étkezés, öltözködés-vetkőzés, tisztálkodás, WC használat)
- Szülőről levállás idegen helyzetben
- Szabálytudat
- Fegyelem, önkontroll
- Türelem
- Feladat helyzet elfogadása, önálló feladatvégzés
- Feladat tudat, feladatttartás, teljesítmény-motiváció
- Monotónia tűrés
II. Társas viselkedés szabályainak elsajátítása
- Kortárs közösségekbe beilleszkedés képessége
- Közösség szabályainak elfogadása
- Kompromisszum készség
- Konfliktus kezelési technikák elsajátítása
- Érzelmi intelligencia
- Metakommunikáció
|
 Küldje el ezt az oldalt
|