Tanulási zavar dosszié

Az alábbiakban összefoglaljuk a tanulási zavarral kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat: közérthetően, egyszerűen. Ha mélyen érdekli a téma, olvassa el a dosszié háttér cikkeit >>>

Mit jelent a tanulási zavar?

A gyermek gyengébben teljesít az iskolában, mint az intelligencia szintje, szorgalma és az oktatás körülményei alapján tőle elvárható lenne.

Miben nyilvánulhat meg?

• Az olvasás zavara (diszlexia)
• Az írás zavara (diszgráfia)
• A számolás zavara (diszkalkúlia)
• Nyelvi- és beszéd zavarok
• Figyelemzavar, hiperaktivitás (ADHD)
• Másotlagos tünetként: viselkedési-, magatartási-, beilleszkedési problémák, depresszió

Milyen gyakori?

5 gyermekből 1 küzd tanulási zavarral (20%)

Ezt a gyakoriságot a GEKKO szakemberei számolták ki, különböző nemzetközi, magyar és saját tapasztalatok, kutatási adatok összegzésével — az egyszerű, érthető kommunikáció érdekében.

A gyakoriság egyértelmű meghatározása nehézségekbe ütközik, mert különböző országokban, különböző szakemberek eltérően határozzák meg, mit tekintenek tanulási zavarnak és mit nem.

Mi a fenti definíciónak megfelelő esetek gyakoriságára utalunk, tájékoztató jellegű információként. Azt szeretnénk érzékeltetni, hogy a jelenség nem ritka,
4-5 gyermekből egyet valamilyen mértékben érint.

A tanulási zavar betegség?

Szerepel a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában, ilyen értelemben tehát betegségnek kötelességünk tekinteni. Hétköznapi értelemben azonban nem kell rá úgy tekinteni,
mint egy klasszikus értelemben vett betegségre, például cukorbetegség.

A diszlexia például azt jelenti, hogy a gyermek nem tud jól olvasni.

Az elnevezés úgy hangzik, mint egy betegség neve. Ez alapján az ember azt várná,
hogy a betegségnek van valamilyen jól meghatározott oka, amelyet valamilyen gyógyszerrel, kezeléssel az orvos gyógyítani, kezelni tud.

Annak viszont, hogy a gyermek nem tud ugyanolyan jól olvasni, mint az intelligenciája, körülményei, szorgalma alapján elvárható lenne, számtalan oka lehet, a kezelésében
általában nem az orvosé, nem a gyógyszereké a főszerep.

Mi okozza a tanulási zavart?

Valamilyen részképesség gyengesége, zavara, hibás működése.

Ilyen részképesség például a vizális figyelem terjedelme, a szem-kéz koordináció, rövid távú auditív emlékezet. Egy olyan egyszerűnek hangzó feladat sikeres teljesítéséhez,
mint például a tollbamondás, számtalan részképességnek kell egymással összhangban,
tökéletesen működni. Egy apró eltérés, minimálisnak tűnő hiányosság is eredményezheti,
hogy az egész feladat megvalósítása kudarcba fulladjon.

Ha például képtelen figyelni a tanítónénire,
biztosan nem fogja tudni megjegyezni a hallottakat.

A fenti példa szándékosan triviális, de érthető. A gyermek intelligenciája, memóriája rendben van, de a figyelme nem köthető le elég hosszú ideig, (csak) ez megy az egész teljesítménye rovására.

Hogyan kezelhető?

1. Fejlesztő pedagógiai módszerekkel, terápiával, amelynek a célja a gyengén teljesítő részképesség célirányos megerősítése.
2. A már kialakult tanulási zavar általában nem szüntethető meg, de 6-7 éves korig a legtöbb esetben megelőzhető a kialakulása (a gyengén funkcionáló részképesség célirányos megerősítésével).
3. A hiperaktivitás, járulékos tünetek kezelése orvosilag indokolt esetben történhet gyógyszeresen is.
4. A már kialakult tanulási zavarral küzdő gyermeknek is használ a fejlesztő pedagógiai megsegítés, mert a szakember a feltárt részképesség gyengeség ismeretében segít kialakítani a megfelelő tanulási stratégiát, módszert.

Megelőzés

A tanulási zavar kialakulása heti 1 játékos foglalkozással megelőzhető.

A tanulási zavar prevenció tudományos háttere

Az emberi agy és idegrendszer - a tanuláshoz szükséges funkciók - fejlődése már az anyaméhben, magzati korban megkezdődnek. Ez élet nem a születéssel kezdődik, és nem is ér vele véget...
Nem készen születünk. A születésünket követő első években még tart az agyunk, idegrendszerünk adaptálódása a bennünket körbevevő világ ingereihez.

Ez a születés utáni fejlődés az első hónapokban, években a legintenzívebb,
6-7 éves korra a folyamat befejeződik. Ekkor (ha minden jól ment) elértük az iskolaérettséget.

Ezt megelőzően (6-7 éves korig) a fent körülírt rendkívüli fogékonyság, képlékenység (idegrendszeri plaszticitás) korában játékos módszerekkel, hatékonyan fejleszthetőek, kedvező irányba befolyásolhatóak azok a részképességek, amelyek az adott gyermeknél az átlagos,
az adott életkorban elvárható szint alatt teljesítenek.

A szülők, és a nem kifejezetten ezzel foglalkozó szakemberek ezeket a részképesség gyengeségeket nem ismerik fel, vagy ha igen, nem tulajdonítanak nekik jelentőséget,
vagy ha jelentőséget tulajdonítanak neki, nincsenek a megfelelő terápiás eszközök,
módszerek birtokában. Ezért van nagy szerepe a GEKKO-nak és más képességfejlesztésre szakosodott intézményeknek a részképesség gyengeségek korai feltérképezésében
és az iskoláskort megelező korai fejlesztésében.

A prevenció koncepciója

A megelőzés során olyan problémával foglalkozik a szakember, ami nincs,
és ezt abban a reményben teszi, hogy nem is lesz.

Erről azért fontos szót ejtenünk, mert Magyarországon nagyon sokan, köztük közvéleményformáló publicisták, rokonszakmák képviselői, sőt még egyes gyógypedagógusok
sem képesek helyesen értelmezni a megelőzés mibenlétét. Ők azt állítják, hogy a képességek fejlesztése felesleges, amennyiben nincs szembeötlő, a szülő számára is teljesen nyilvánvaló probléma, idegrendszeri sérülés, károsodás.

Mi a teendő?

1. Gondoskodjon róla, hogy gyermeke fejlődését (részképességeit) időnként szakember vizsgálja meg, 6 éves kor előtt többször is, már 1-2 hónapos kortól!
   Erre szolgál a GEKKO képességfelmérés.
2. Fordulhat más intézményhez, tőlünk független gyógypedagógushoz,
   fejlesztő pedagógushoz is. Például itt kereshet: http://fejlesztok.hu
3. Ne várjon szembeötlő, nyilvánvaló tünetek, problémák jelentkezésére! A képességek
   korai felmérése ugyanolyan természetes dolog, (illetve szerintünk annak kellene lennie),
   mint a terhességgondozás során egy rutinvizsgálat.
4. Ha valamilyen (tanuláshoz is szükséges) területen alulmarad gyermeke, gondoskodjon róla, hogy a lehető legkorábban foglalkozzon vele megfelelő végzettségű szakember, egyénreszabottan, differenciáltan!
5. Ha nincs semmilyen probléma gyermeke fejlődésével, akkor is minden gyermeknek hasznára válik a képességek fejlesztése, ahogyan például a rendszeres testmozgás, sport. (Nem csak az izmok, a képességek edzése is hasznos). Így megelőzheti a tanulási zavar kialukálását (lásd fentebb). A preventív jellegű képességfejlesztő kurzusra beiratkozhat a GEKKO-ban,
   illetve szintén adódik rajtunk kívül is számtalan egyéb lehetőség.
6. Ingyenes (államilag finanszírozott) segítséget kaphat 3 éves kor felett
   a Nevelési Tanácsadóktól (lista, elérhetőségek, térkép).
7. A tanulási zavarról hivatalos diagnózis felállítása a Szakértői Bizottságok feladata.
   Ilyen diagnózis birtokában gyermeke felmentést kaphat egyes tantárgyak alól,
   illetve jogosultá válhat különböző szolgáltatásokra, állami segítségnyújtásra.

Komolyan érdekli a téma?

A GEKKO tevékenységének teljes vonalán (honlapunkon, a szülőkkel történő szóbeli
és írásos kommunikációban) érthetően, szülőnyelven fogalmaz.

A fenti leírás ebben a szellemben, az érthetőség kedvéért jelentős egyszerűsítésekkel készült.

Ha gyermeke tanulási zavarral küzd, mélyebben érdekli a téma, esetleg kolléga,
ajánljuk figyelmébe a téma hátterének mélyebb megvilágítását, részletesebb kifejtését:

Meghatározás

Tünetek, gyakoriság

Elméletek

Hogyan változik a tanulási zavarok értelmezése?

A tanulási zavar és az intelligencia kapcsolata

További olvasnivaló, segítség

Az oldal tetején jobb oldalt, a dosszié menüsávjában számos további cikket,
olvasnivalót talál a tanulási zavar témakörében.

Ingyenes GEKKO tanácsadás: (06-30) 204-5400, online tanácsadás

Tanulási zavar dosszié

Háttér (mélyvíz):

Kapcsolódó írások:

Kalauz

Online teszt:

Fejlődés mérföldkövek:

Tények:

Országos térképek:

GEKKO játszóházak:

GEKKO információ: