Az eltérő menetű fejlődés nem feltétlenül ér véget a születéssel.
Felismerték, hogy a kis tömeggel világra
jött gyermekeknél gyakoriak a korai szenzomotoros integrációs zavarok,
a figyelem- és viselkedésproblémák,
melyek iskoláskorra tanulási
zavarokat okozhatnak.
Egyre több a koraszülött
A gyakorlati orvostudomány eredményeinek hála nagymértékben csökkent a csecsemőkori halandóság. Három évtizeddel ezelőtt még csekély volt
az 1200-2000 grammos oraszülöttek életben maradási aránya, ma az intenzív orvosi ellátás segítségével sikerül életben tartani
a kisebb tömeggel született gyermekeket
is.
Mit nevezünk koraszülésnek?
Koraszülésről (partus praematurus) akkor beszélünk, ha 2500 grammnál kisebb tömegű
és 47 cm-nél rövidebb testhosszal születik a baba - általában a 37. terhességi hét előtt.
Másképpen fejlődhetnek
Az a körülmény, hogy az így világra jött kis csöppség idegrendszere rá van kényszerítve
a szervezet önálló működtetésére és a
méhen kívüli életre jellemző fény,
hang és egyéb ingerek befogadására, változásokat idézhet elő a fejlődés során.
Gyakrabban alakul ki részképességzavar
Sok koraszülött baba utoléri társait már a csecsemőkor folyamán, de sajnos akadnak kivételek. Felismerték, hogy a kis tömeggel világra jött gyermekeknél gyakoriak a korai szenzomotoros integrációs
zavarok, a figyelem- és viselkedésproblémák, melyek iskoláskorra tanulási
zavarokat okozhatnak.
Komplex fejlesztéssel megelőzhető a tanulási zavar
A problémák megelőzéséhez komplex fejlesztésre van szükség. A mozgás (nagymozgás, finommotorika), beszéd (beszédértés, beszédprodukció), szociális érettség (önkiszolgálás,
társas beilleszkedés szabályainak
elsajátítása), megismerő tevékenység (észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) fejleszthető.