 |
|
A rutinvizsgálatokon túlmenően számtalan egyéb, modern szűrővizsgálattal óvják
a magzat és kismama egészségét.
Bemutatjuk a leggyakoribbakat:
Ultrahang, CTG, AFP, Integrált, Quartett, magzatburokboholy, magzatvíz vizsgálat.
|
A terhesgondozás során az un. rutinvizsgálatokon túl vannak olyan szűrő- és diagnosztikus vizsgálatok is, melyek segítségével nagyvalószínűséggel kiszűrhetőek a magzatnál esetleg rendellenességet okozó állapotok.
Maga a szűrővizsgálat nem mutatja ki a rendellenességet, de felhívja azon édesanyákra
a figyelmet, akiknél nagy az esélye annak kialakulása. A magasabb kockázatra utaló eredmények esetén az orvos javasolhatja valamely diagnosztikus vizsgálat elvégzését mely által
egyértelműen kimutatható a feltételezett rendellenesség.
Ultrahang-diagnosztika
A szűrővizsgálatok közül a legáltalánosabb az ultrahang-diagnosztika, ami fájdalommentes, teljesen biztonságos és nem utolsó sorban „valóságossá” teszi az a szülők számára
a méhen belül fejlődő életet. Pótolhatatlan eszköz a terhesség nyomon követésében.
Az ultrahang felvételeken már a megtermékenyítést követő 4-5. magzati héttől láthatóvá
válnak a terhesség jelei, és egészen születésig tanulmányozható
a magzat fejlődése.
Az ultrahang vizsgálatok során információkat kapunk arról, hogy a magzat normális ütemben fejlődik-e, normális-e az egyes szervek fejlődése, működése. Segítségével kiszűrhetőek bizonyos rendellenességek is, így például a méhlepény kóros elhelyezkedése, rendellenes magzati fekvés, végtagfejlődési rendellenességek, szervi elváltozások stb.
Kiszűrhetjük egy esetleges koraszülés lehetőségét (rövid köldökzsinór, kevés magzatvíz stb.)
és eldönthetővé válik a császármetszés jogosultsága is (pl. farfekvés, nagysúlyú újszülött stb.).
Orvosonként és kórházanként is eltérő ultrahangozási protokollal találkozhatunk,
általában minimum 4 ultrahangos vizsgálat
javasolt a terhesség ideje alatt.
A terhesség korai szakaszában, a 6-11. hét közötti időszakban végzett ultrahang-vizsgálat célja annak megfigyelése, hogy maga a terhesség jól kezdődött-e el, a magzat a megfelelő helyen ágyazódott-e be.
Az első genetikai ultrahang-vizsgálatra a 11-14. hét között kerül sor, ekkor állapítják meg a szülés várható időpontját is (magzat ülőmagasságából). Ezen vizsgálat része az un. tarkóredő vizsgálat (NT), amikor azt nézik, hogy a magzatnál mennyi mennyiségű folyadék gyűlt össze a tarkóredőknél. Nagyobb mennyiség esetén (NT több mint 3mm) fennáll a Down-szindróma és egyéb kromoszóma- és szívfejlődési rendellenesség kialakulásának a veszélye.
Egyéb tényezőket is figyelembe véve – anya életkora, vérvizsgálat – az orvos javasolhatja a magzati kromoszómavizsgálat - magzatvíz vizsgálat, magzatburokboholy vizsgálat -
elvégzését az egyértelmű diagnosztizálás érdekében.
A 18-20. hét között van a második genetikai ultrahangos rendellenesség-szűrő vizsgálat ideje
(az AFP szűrés után két héttel) célja a magzat korának és normális növekedésének ellenőrzésén túl az egyéb szervek – agyállomány szerkezet, agykamrák tágassága, szájpad, ajkak, szemlencsék, szív, gyomor, vesék, húgyhólyag, nemi szervek stb. – fejlődésének a vizsgálata is.
A terhesség további szakaszában az orvos dönti el az ultrahangozás gyakoriságát.
Amennyiben az első, illetve második trimeszteres szűrések során mindent rendben találnak
és a kismamának sincs semmi panasza, rutinszerűen a 30., illetve a 39. hét körül
végeznek ultrahang vizsgálatot.
Ezeknél a vizsgálatoknál a magzat helyzetét,
illetve fejlődését követik nyomon, genetikai rendellenességre utaló jeleket
ilyenkor már nem keresnek.
CTG
Többnyire a terhesség utolsó 4-5 hetében, általában hetente - indokolt esetben gyakrabban - rendelik el az ún. CTG vizsgálatot (cardiotokográfia). Ennek a speciális ultrahang-vizsgálatnak
az a célja, hogy a magzat pulzusszámának (szívfrekvenciájának) változását nyomonkövesse
a méh összehúzódásával, illetve a magzat mozgásával egyidőben.
Az eredmény egy papírszalagon kerül rögzítésre. A magzat oxigénhiányos állapotában - a méh összehúzódásakor - a magzati szívfrekvencia átmeneti lassulása figyelhető meg (súlyos esetben tartós ez az állapot), így a vizsgálat segítségével lényeges információk nyerhetőek a magzat állapotáról. A szülés során, a vajúdás alatt gyakorlatilag folyamatosan ellenőrzik vele a magzat méhen belüli állapotát, oxigén-ellátottságát.
AFP (kötelező)
A szérum szűrővizsgálatok közül a 16-18. hét között kerül sor – kötelező vizsgálatként -
az un. AFP hormonvizsgálatra, amit az anyai vérből mutatnak ki. Az AFP érték normálistól való eltérése utalhat kromoszóma rendellenességre, de nyitott gerincre is. Sajnos a „kisebb kockázatú” anyáknál is kiderülhet rendellenesség a magzatnál. A „magas kockázatú” anyák esetében további vizsgálat gyanánt a magzatvíz vizsgálat javasolt.
Integrált-, Quartett-teszt (választható)
Szintén az anyai vérből vett minta alapján végezhető el az Integrált – Quartett teszt a 15-20. hét között (ideális esetben 16. hét), amely elég nagy biztonsággal tudja kimutatni az esetlegesen fennálló kromoszóma rendellenességeket – így a Down-szindrómát is – és a nyitott hátgerincet is. Magyarországon ez ma még alternatív, TB által nem támogatott, választható szűrési eljárás.
Abban az esetben, ha a kismama az ultrahang-vizsgálat, vagy a vérvizsgálat, esetleg a kettő kombinációja alapján a magas kockázatú (pozitív) csoportba tartozik az orvos felajánlja számára a magzati kromoszóma-vizsgálatok egyikét.
Magzatburokboholy vizsgálat
Magzatburokboholy (Chorion biopsiás) vizsgálattal bizonyos örökletes betegségek kimutatására van lehetőség a 11. héttől. A méhlepény kialakításában résztvevő szövetekből vesznek mintát
a méhszájon, vagy a hasfalon át közvetlenül a méhbe vezetett vékony tű segítségével.
A vizsgálatot követően a vetélés lehetősége csaknem 2%-os. Előnye a korai diagnózis.
Magzatvíz vizsgálat
Magzatvíz (amniocentesis) vizsgálatot javasolnak a kismamának akkor:
- ha az anya elmúlt 35 éves, - ekkor már nagyobb a Down-szindrómás csecsemő születésének az esélye -,
- ha a családban van öröklődő betegség (pl. nyitott gerinc),
- ha emelkedett az AFP- szint.
A 14-20. hét között – de jellemzően a 16. héten - ultrahang segítségével megállapítják a magzat
és a méhlepény helyzetét és a hasfalon át bevezetett vékony tű segítségével mintát vesznek
a magzatvízből. A magzatvíz magzati sejteket is tartalmaz, amelyeket laboratóriumi körülmények között tenyésztenek, majd azokat vizsgálják meg. Az eredményre kb. 3 hetet kell várni.
A vizsgálatot követően a vetélés lehetősége 1%-os.
Óriási előrelépés
Az eddig bemutatott vizsgálatok óriási előrelépést jelentenek a méhen belül kialakuló fejlődési rendellenességek diagnosztizálásában és ezáltal választási és felkészülési lehetőséget ad a leendő szülők kezébe. A fejlődési rendellenességek egy része ma már a születés után korrigálható:
- szívfejlődési rendellenességek egy része,
- hasfalzáródási hibák,
- húgyutak egyes betegségei,
- végtagok bizonyos rendellenességei.
A terhesség alatt felismert elváltozások alapján fel lehet készülni a szülés alatti,
valamint a megszületés utáni teendőkre, segít eldönteni a születésvezetés módját.
Terhességmegszakítás
A terhesgondozás során kiszűrt rendellenességek esetében orvosi javaslat alapján
a 20. hétig, indokolt esetben a 24. hétig lehet megszakítani egy terhességet.
Soltész Szilvia
A szerző gyógypedagógus,
a GEKKO operatív pedagógiai vezetője
|
 |
 Küldje el ezt az oldalt
|
