 |
|
Mit jelent és miért fontos a terhesgondozás?
Hogyan történik?
Mikor, milyen vizsgálatokra kerül sor? |
Minden nő és férfi életében óriási fordulatot jelent az a pillanat,
amikor felmerül a gyermekvállalás gondolata. Eleinte csak elméleti síkon játszadoznak
a lehetőséggel, hogy „mi lenne ha”, de máris ott a felelősségteljes és tudatos döntés meghozásának terhe, ami a szülővé válás első lépcsőfoka is egyben.
Már a fogamzás előtt kezdődjön a felkészülés!
Tudatos gyermekvállalás esetén adott a lehetőség, hogy a pár már a fogantatás előtt
növelje annak az esélyét, hogy a megszületendő gyermek egészséges újszülöttként
lássa meg a napvilágot.
Ideális, ha a fogamzás előtt legalább három hónappal
megkezdődik a terhességre való felkészülés.
Szűrővizsgálatok, rizikótényezők
Ezen idő alatt ajánlott elvégeztetni bizonyos betegségeket kiszűrő
vizsgálatokat
(pl. cukorbetegség, genetikailag öröklődő betegségek, magasvérnyomás stb.)
és az orvosi konzultációk során érdemes átbeszélni a terhesség kimenetelét befolyásoló
egyéb rizikótényezőket is (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, gyógyszerek károsító
hatása, környezeti- munkahelyi ártalmak).
Egészséges életmód, táplálkozás, táplálék-kiegészítők
Továbbá egészséges életmóddal, egészséges táplálkozással, magzatvédő vitamin,
fólsavtabletta szedésével segíthetjük még elő, hogy gyermekünk a legoptimálisabb körülmények között foganjon meg, hiszen a magzati fejlődés akkor van a legnagyobb veszélynek kitéve,
amikor az édesanyában még nem is tudatosult a terhesség ténye.
A fólsav a B–vitaminok családjába tartozik és a magzatvédő vitaminok
egyik összetevőjeként, illetve önmagában is (pl. természetes folsavforrások fogyasztása révén: spenót, brokkoli, déligyümölcsök, bab, borsó, tojássárgája, élesztő, búzacsíra stb.) hozzáférhető a kismama számára.
Szedése a fogamzásgátlás befejezésétől a terhesség 12. hetéig javasolt,
mert fontos szerepe van bizonyos korai magzati rendellenességek kialakulásának a megelőzésében. Így többek között a nyitott gerinc
(spina bifida) és a teljes, vagy részleges agyhiány (anencecephalia) kialakulásának az esélyét is jelentős mértékben csökkenti.
Prevenció
Egyértelmű, hogy a gyermekvárás esetében is jó, ha van lehetőség az anyai és apai szervezet felkészítésére és ezáltal valódi prevenció, megelőzés tud megvalósulni a magzatot károsító tényezők minimálisra történő csökkentése által.
Terhesgondozási rendszer
Abban az esetben, ha a magzat megfoganása nem tervezetten történik, akkor is szinte kockázatmenetesen lehet a gyermekszülésre vállalkozni, hiszen nagyon jól kiépített terhesgondozási rendszer segíti a kismamákat a „másállapot” megélésében.
Védőnő, szakorvos
Amint a terhesség ténye beigazolódik érdemes konzultálni szakorvossal, vagy védőnővel,
aki tájékoztatja a leendő édesanyát az előtte álló hónapok teendőiről.
Meghatározott időközönként terhesgondozáson kell megjelenni:
- a terhesség 32. hetéig havonta,
- 32-36. hét között kéthetente,
- 36-40.- hét között hetente
a szakrendelőben, kórházban, vagy a védőnőnél
és különböző előírt vizsgálatokon is át kell esnie.
Tekintsük át a főbb rutinvizsgálatokat!
Az első vérvizsgálat során megvizsgálják:
- az anya vércsoportját és az Rh-faktort,
- fokozottan figyelnek arra, hogy az édesanya vérszegény-e,
- védett-e a rubeólával
- ha a kismama környezetében macska él akkor - a toxoplasmosis ellen,
- továbbá szűrik, hogy nincs-e szexuális úton terjedő betegsége (szifilis, HIV stb.)
Miért fontos a fent felsorolt tényezők megvizsgálása?
Vércsoport összeférhetetlenség
Az Rh-faktor (a vér egyik jellemzője, a vércsoporthoz hasonlóan dominánsan öröklődik)
vizsgálata azt hivatott eldönteni, hogy az anya az emberek azon 15%-hoz tartozik-e,
akik Rh-negatívak. Amennyiben igen és az apa RH pozitív, akkor a magzat is lehet RH pozitív
és így fennállhat a vércsoport összeférhetetlenség veszélye.
Ha ilyen esetben a terhesség során a magzati vér keveredik az anya RH negatív vérével,
akkor az anya szervezete Rh antitesteket termelhet, amelyek belépve a magzat keringésébe, elpusztítják a vörösvértesteket, magzati sárgaságot, esetleg agykárosodást, halált okozva.
Az első gyermeknél az antitestek még nem jelentenek veszélyt, de a későbbi terhességeknél igen. Ezért az első gyermek születése után az édesanya anti-D nevezetű ellenanyagot kap,
amely megvédi őt és a leendő gyermekeit a fentebb vázolt veszélyhelyzettől.
Vérszegénység
A vérszegénység (anémia) általában jellemző a gyermeket vállaló nőkre – helytelen táplálkozás miatt -, ezért sok orvos automatikusan vastabletta szedését irányozza elő, ezáltal készítve fel
az anyai szervezetet többek között a szülés közbeni nagymennyiségű vérveszteség átvészelésére.
Rózsahimlő
A rubeóla, vagy rózsahimlő súlyos rendellenességet okozhat, ha az édesanya a terhesség ideje alatt fertőződik meg általa. A legveszélyeztetettebb időszak az első trimeszter - az első három hónap -, amikor a magzatban a belső szervek vannak kialakulóban. Amennyiben az édesanya vérében nincs ellenanyag – még nem esett át a fertőzésen -, akkor fokozottan ügyelnie kell arra, hogy kizárja a fertőződés lehetőségét.
Toxaplasmosis
A toxoplasmosis fertőzést a macskaürülékben és a nyers húsokban található toxoplasma nevezetű élősködő okozza. Általában tünetmentesen, vagy az influenzához hasonlító tünetekkel zajlik le
a betegség, így sok ember nincs is tudatában annak, hogy már átesett a fertőzésen.
A terhesség ideje alatt történő megbetegedés súlyosan károsíthatja a magzatot, ezért fokozottan ügyelni kell arra, hogy csak jól átsütött húsokat fogyasszon a várandós nő és kerülje azokat a helyeket, ahol macskaürülékkel találkozhat (pl. homokozó stb.).
Nemi úton terjedő betegségek
Egyes nemi betegségek esetén az időben megkezdett gyógyszeres kezeléssel meg lehet előzni
a magzati károsodást (pl. szifilisz esetében a 20.hét előtt).
Egyéb rutinvizsgálatok
Az általános terhesgondozás része még továbbá az életmódbeli tanácsokon túl (fólsav bevitel, vaspótlás, különböző betegségek esetén történő gyógyszerszedési lehetőségek stb.) a has tapintása, a rendszeres vérnyomásmérés, a testsúlymérés, a láb – boka - kéz vizsgálata,
a magzati szívhang meghallgatása és a vizeletvizsgálat is.
A has tapintásakor vizsgálják az anyai méh méretét és elhelyezkedését is, ami a szakember számára igen fontos információt jelent a normális magzati fejlődéssel kapcsolatban.
Általa érzékelhető többek között a magzat pozíciója, illetve az is, hogy a feje leszállt-e
az utolsó hetekben a medence bemenetébe.
A terhesség ideje alatt a kismama vérnyomása általában kicsit alacsonyabb, mint normál esetben(120/70), ezért is figyelemfelhívó, ha hirtelen megemelkedik az értéke.
Indokolt esetben vérnyomáscsökkentő szedése javasolt.
A testsúlygyarapodást tekintve is van egy optimális mérték (10-12 kg), amit egészségügyi szempontok miatt érdemes nem túllépni, hiszen a túlzott táplálékbevitel növeli a cukorbetegség kialakulásának az esélyét is. Ha hirtelen gyarapszik a kismama súlya érdemes az okokat kutatni, hiszen egy intenzívebb vizesedési folyamat is állhat a háttérben.
A láb - boka – kéz vizsgálata során a fentebb említett vizesedés (ödéma) mértékét is ellenőrzik –
a visszeresedés kontrollja mellett -, ami a terhesség vége felé kismértékben normális, egyébként felhívó jele az ún. terhességi mérgezéses állapotnak. (lsd. később)
A magzat szívverése ultrahangon már kb. a 8. héttől látható, a 14. terhességi hét után viszont szívhangvizsgáló berendezéssel hallgatható is. Rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen
a magzat állapotának ellenőrzési folyamatában.
Az első vizsgálatkor és általában a 28. héttől minden alkalommal végeznek vizeletvizsgálatot
a terhesanyánál. Fokozottan figyelnek az esetleges fertőzések meglétén túl a vizelet cukor
és fehérje tartalmára, hiszen magas érték esetén fennáll a cukorbetegség,
illetve a terhességi mérgezés (toxémia) veszélye is.
A toxémia a terhesség utolsó szakaszának egyik leggyakoribb problémája és gyanú esetén
a legnagyobb gonddal kell eljárni, hiszen a tünetek elhanyagolása súlyosan veszélyeztetheti
az édesanyát és a magzatot egyaránt - eszméletvesztéssel járó görcsös állapot (eclampsia) léphet fel. Figyelmeztető jelek: 140/90 feletti magasvérnyomás, hirtelen bekövetkező jelentős súlygyarapodás, láb- és kézdagadás, fehérje a vizeletben.
Cukorbetegség (diabétesz) megléte, illetve kialakulásának veszélye esetén (családi halmozódás, vizeletben kimutatott cukor, ha már előzőleg született nagysúlyú újszülött, ismeretlen okból történt vetélést követően) már a 12. hét után végeznek a kismamánál ilyen irányú vizsgálatokat, a 28. hét környékén, pedig mindenkinek részt kell venni a kötelező cukorterheléses vizsgálaton. Az anyától éhgyomorra, majd előírt mennyiségű szénhidrát bevitele és adott idő eltelte után
vért vesznek, és a vércukorszint értékét elemzik.
Bár a terhesség ideje alatt kialakult cukorbetegség a szülés után rövid idővel elmúlik,
mégis ugyanolyan komolyan kell venni a terhesség alatt a „kezelését”, mint az eleve diabéteszes kismamák esetében. A vércukorszintet folyamatosan a normál szinten kell tartani, enyhébb esetekben diétával, súlyosabb esetben inzulin adásával is. A nem kezelt terhességi diabétesz növeli a csecsemőnél a cukorbetegség kialakulásának a veszélyét.
Az eddig ismertetet vizsgálatok a legáltalánosabb vizsgálatok, amelyek segítségével mind az anya, mind a magzat állapotáról informatív visszajelzéseket kaphatunk. Elvégzésük elengedhetetlen
egy normális lefolyású terhesség és egy egészséges magzati lét biztosításához.
Soltész Szilvia
A szerző gyógypedagógus,
a GEKKO operatív pedagógiai vezetője
|
 |
 Küldje el ezt az oldalt
|
